Ha kicsit jobban megismerjük, mit is értünk ultrafeldolgozott alatt, könnyen lehet, hogy ezt a szokásunkat inkább a polcokon hagyjuk a jövőben.
Aki nézegetett már címkéket a boltban, olvasott összetevőlistát tudja, hogy nagyon nehéz úgy vásárolni, hogy az adott élelmiszer ne legyen tele mindenféle adalékanyaggal. Nyilvánvalóan jobb, ha saját magunk (vagy egészséges forrásból származó) termelt élelmiszert eszünk, de a kényelmi társadalom és a millió lehetőség hamar padlóra küldi a feldolgozatlan élelmiszereket.
Jogosan merül fel a kérdés, hogy mégis mi a baj ezekkel az ételekkel, hiszen finomak, sok esetben remekül marketingeltek, és különben is, ezt szoktuk meg. Nézzünk kicsit mögéjük, azonosítsuk be őket, és ismerjük meg, mégis mit okoz, ha elsősorban ezeket az ételeket preferáljuk.
Mi is az az ultrafeldolgozott élelmiszer?
Habár nincs rájuk egységes definíció, mégis könnyen beazonosíthatóak. Általában olyan összetevőket tartalmaznak, amelyeket az otthoni főzés során egyébként nem használnál. Vegyi anyagok, színezék és édesítőszer, amelyeket elsősorban az élelmiszer megjelenésének, ízének vagy állagának javítására használnak.
Remek példa erre a szénsavas italok, édességek és előrepanírozott, fagyasztott húsok hármasa. A gond azonban ott kezdődik, hogy a kevésbé nyilvánvaló ételek is tartalmazhatnak, beleértve néhány kenyeret, reggeli gabonapelyheket és joghurtokat, feldolgozott alapanyagokat.
Az érthetőség kedvéért 4 kategóriába sorolhatóak az élelmiszerek, a gyártásuk során alakuló feldolgozás szerint. Ez alapján remekül látható, mi hova tartozik:
Feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszerek: Ide tartoznak az olyan termékek, mint a gyümölcsök, zöldségek, tej, hal, hüvelyesek, tojás, diófélék és magvak, amelyek nem tartalmaznak hozzáadott összetevőket, és amelyek természetes állapotukhoz képest alig változtak.
Feldolgozott összetevők: Ide tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket más élelmiszerekhez adnak, nem pedig önmagukban fogyasztanák el, például só , cukor és olajok.
Feldolgozott élelmiszerek: Ezek az 1. és 2. csoportba tartozó élelmiszerek kombinálásával készülnek el, tehát például főzés során jönnek létre. De a csoport tagjai a lekvárok, savanyúságok, gyümölcs- és zöldségkonzervek, házi kenyerek és sajtok.
Ultrafeldolgozott élelmiszerek: Ezek általában egynél több olyan összetevőt tartalmaznak, amelyeket soha vagy ritkán találsz meg a saját konyhádban. Általában sok olyan adalékanyagot és összetevőt is tartalmaznak, amelyeket nem használnál az otthoni főzés során, például tartósítószereket, emulgeálószereket, édesítőszereket, valamint mesterséges színezékeket és aromákat. Ezeknek az élelmiszereknek általában hosszú az eltarthatósága.
Miben különböznek az ultrafeldolgozott termékek a feldolgozottaktól?
Óriási a különbség aközött, hogy valamilyen adalékanyaggal tartósítanak egy élelmiszert, vagy például felfőzéssel, dunsztolással, savanyítással. A feldolgozott élelmiszerek lehetnek teljesértékűek, házilag elkészítettek, míg az ultrafeldolgozottak tele vannak olyan anyagokkal, amiket nem is használsz otthon. És nem mellesleg szükséged sem lenne rá.
Az általad készített élelmiszer is feldolgozott, csak adalékanyagoktól mentes
Jó példa erre a kenyér: a lisztből, vízből, élesztőből, sóból és olívaolajból készített kenyér is feldolgozott élelmiszer. De ha térfogatnövelő és édesítőszer van benne, akkor az már az ultrafeldolgozott kategória.
Hogyan tudhatod, hogy egy étel ultrafeldolgozott?
A szakértők szerint, ha egy élelmiszer ötnél több összetevőt tartalmaz, az valószínűleg ultrafeldolgozott lehet. Rengeteg só, cukor és telített zsír van bennük, de hiába friss egy élelmiszer, ha tartósító van benne: az is ultrafeldolgozottnak számít.
Érdemes ellenőrizni a címkéken az olyan összetevőket, mint a nátrium-benzoát, a nitrát és a szulfit, a BHA és a BHT. Ezek tartósítószerek, amiket jobb kerülni.
Ultrafeldolgozott élelmiszerek
Károsak ezek az élelmiszerek?
Ha abból indulunk ki, hogy számos egészségügyi ajánlás javasolja a minél kevesebb összetevős, minél természetesebb élelmiszereket, már sejthető a válasz.
Egy tanulmány a következő egészségügyi problémákkal talált összefüggést:
a szív- és érrendszeri betegségek (például szívinfarktus és szélütés) miatti halálozás magasabb kockázata,
elhízottság,
2-es típusú diabétesz,
alvási problémák,
szorongás és depresszió.
A leggyakrabban fogyasztott ilyen élelmiszerek:
előre csomagolt ételek (8%)
reggeli gabonapelyhek (4%)
kolbász és egyéb húskészítmények (4%)
édesség (4%)
keksz (4%)
sütemények, zsemlék pékáruk (3%)
chips és más hasonló rágcsálnivalók (3%)
üdítőitalok, gyümölcsitalok és gyümölcslevek (3%)
bolti szószok, öntetek és mártások (2%).
Az általad termesztett zöldségekben, gyümölcsökben nem lehet csalódni.
Főzzél természetes alapanyagokból
Hogyan kerüld ezeket az élelmiszereket?
Habár mindenhol ott vannak, mégis lehet sokkal tudatosabban választani, és teljesen kikerülni ezeket az élelmiszereket. Értelemszerűen a minél frissebb zöldségek, gyümölcsök, telítetlen zsírok, hal, hüvelyesek, diófélék felé fordulva sokat tehetsz az ultrafeldolgozott élelmiszerek kikerülésére. De az alábbi cserelehetőségek is segíthetnek:
Hozzáadott cukorral vagy édesítőszerrel ízesített joghurtok helyett válassz natúr joghurtot, és az édes íz kedvéért adj hozzá friss apróra vágott, esetleg fagyasztott vagy szárított gyümölcsöt.
Ahelyett, hogy szószokat vagy készételeket vásárolnál, főzz otthon nagyobb mennyiségben, a felesleget pedig adagonként fagyaszd le, hogy máskor is felhasználhasd.
Válaszd reggelire a zabkását gyümölccsel és dióval a cukros, rostszegény reggeli gabonapelyhek helyett.
Egyél friss, sült vagy párolt gyümölcsöt a boltban vásárolt gyümölcstorták vagy sütemények helyett.
Egyél egy kis diót keksz helyett a délutáni kávé mellé.
Ilyen és ehhez hasonló apró változtatásokkal kikerülhetők az ultrafeldolgozott élelmiszerek. Nem mellesleg a bolygónak is sokkal jobbat teszel, ha az adalékokkal telített, csomagolóanyagokba zsúfolt élelmiszer helyett a friss, szezonális ételeket választod.
Kiemelt kép: canva
Forrás:Greendex
s.k.
