A leírtakban követtük az eredeti szöveget, ezért fordulnak elő ma már szokatlan rövidítések és eltérő helyesírás.
„Deigner Lipót fésűs m. Temető u.(saját ház). Budaörsön 1896-ban született, Óbudán 1912-ben szabadult fel. Óbudai, újpesti és wieni mestereknél dolgozott. 1915-ben az orosz frontra került, hadifogságba esett.1919-ben önállósította magát. Géperejű üzemében két segédet foglalkoztat. Az ipartestület elöljárósági tagja. Neje:Bráth Anna.
Eck Béla kovács m. Fő u. 30. Szül.1890-ben, felszab.1906-ban Budaörsön, atyja műhelyében. Segéd Budapesten és atyjánál volt. Nagyatyja által alapított műhelyét 1913 óta vezeti önállóan. Egy segédje van. Az ipt. elölj. tagja és az Iparoskör vál. tagja. Részt vett a világháborúban. Neje:Ritter Anna.
Ertl János mészáros és hentes m.Temető u. 1905-ben Budaörsön született, 1922-ben Budafokon szabadult fel. Szabadítómesterénél Fleck Lászlónál dolgozott, mint segéd 6 éven keresztül. 1928-ban alapította székét. 1929-ben vette nőül Tejer Máriát.
Frank János mészáros- és hentes m. Fő u. 188 (saját ház). Budaörsön 1871-ben szül.Tatatóvároson 1889-ben szab.fel. Jó mesterek mellett eltöltött gyakorlóévek után 1896-ban lett mester. Napjainkban visszavonult az üzlet vezetésétől és Márton fiának adta át. Az ipartestület volt elnöke, működését siker és elismerés kísérte. Neje:Hölle Ilona. Egy fia hősi halált halt.
Frank Márton hentes – és mészáros m. Fő u. 188. Budaörsön 1901-ben szül. Édesatyjánál tanulta a mesterséget, melyben 1925-ben szabadult fel. A 35 éves jóhírű üzlet önálló vezetését 1928-ban vette át, s mint a cég jelenlegi tulajdonos működik. 1918-ban vonult be katonai szolgálatra.
Heller István mészáros- és hentes m. Fő u.251 (saját ház) Zsámbékon szül. 1872-ben, u.ott atyja keze alatt szab. fel 1890-ben. Tatán, Budaörsön és Budapesten fejlesztette szaktudását. 1904 óta önálló. Ipt. elölj. tag. Orosz hadifogságban volt. Oklevéllel kitüntetett mester. Neje: Gacser Aloizia.
Herczog József úri- és női cipész m. Rózsa u.73 (saját ház). Budaörsön 1882-ben szül. 18 éves korában szab. fel. Magyaróváron és Budaörsön volt segéd. Felszabadulásakor oklevéllel tüntették ki. 1907-ben alapította műhelyét. Az ipt. elölj. tagja. Neje:Lupmik Zsuzsanna.
özv.Höfler Ferencné kéményseprő m. Naphegy u. 107 (saját ház). Néhai férje Steierországban nevelőatyjánál tanulta a szakmát. Szabadulási oklevelét Grácban nyerte. Résztvett a világháborúban. Az ipartestület megalapításában jelentős érdemei vannak. 1923-ban hunyt el, azóta neje szül. Osztfalk Mária özvegyi jogon folytatja egy üzletvezető és egy segéd közreműködésével.
Hübner Ede mészáros m. Fő u. 201 (saját ház). Szül. 1875 Székesfehérvárott, Budaörsre jött tanulni a szakmát. 1894-ben szab fel. 14 éven keresztül dolgozott, mint üzletvezető apósa vállalatában, melynek 1908 óta tulajdonosa. Géperejű üzemét nagy szakértelemmel vezeti. Az ipartestület elnöki tisztségében nagy lelkesedéssel és rátermettséggel dolgozik a közért. Végigküzdötte a világháborút.
Jombach Sándor sütő m. Fő u. 351 (saját ház). Budaörsön 1890-ben szül. atyjánál 1907-ben szab. fel. 15 évig dolgozott atyja sütödéjében, mikor 1922-ben átvette az üzem vezetését. A kormányzó díszoklevéllel tüntette ki. Ipt. elölj. és számvizsg. biz. tag. Társ. Egy. Szöv. vál tag. Két és fél évi frontszolgálat után hadifogságba esett. Neje:Michelberger Katalin.
Kortschák Ferenc kárpitos és díszítő mester. Fő u.26. 1899-ben Knittelfelden szül. 1922 Budapesten szab.fel. A Ganz vagongyárban és a Holländer –féle üzemben praktizált. 1927-ben önállósította magát. Az összes szakmába vágó munkákat végzi.
ifj. Kostyál István vendéglős, az „Arany szarvas” tulajdonosa, Kamaraerdőn. Budapesten 1897-ben szül. Atyja is vendéglős volt, nála tanulta a szakmát, 1919-ben szab.fel. Vendéglőjét atyja alapította, 1926 óta vezeti önállóan. Három szobás, kerthelyiséges üzletének befogadóképessége 300 személy. Mint a budafoki pincemesteri tanfolyamot kitüntető díszoklevéllel végzett vendéglős, üzemét a legnagyobb szakértelemmel vezeti. Az Orsz. Vend. Egy. intéző biz. tagja. Az orosz fronton hadifogságba esett. Neje: Scheer Klotild,kinek személyes vezetése alatt a legkitűnőbb magyar konyha prosperál.
Meier Lipót ipartestületi jegyző. Új utca 388. Mosonszentpéteren 1879-ben szül. Mint pedagógus, jelentős eredményeket ért el 1900 óta a tanítói pályán. 1922 óta működik Budaörsön, 1924 óta tölti be az ipt. jegyzői tisztségét. Neje:Pölczer Irma.
Oszfolk József mézeskalácsos m. Fő u.249. 1876-ban Budaörsön szül. 1891-ben Budaörsön szab. fel. Budapesti, keszthelyi, pozsonyi, gráci, és kunhegyesi mestereknél fejlesztette szaktudását. 1901 óta önálló Budaörsön. Mézeskalács és viaszgyertya készítéssel foglalkozik. Egy segédje van. V.ipt. elölj. tag. Résztvett a világháborúban. Neje:Hauser Mária.
Poschik Károly sütő m. Temető u. 280 (saját ház) Szül. 1885-ben Budapesten, felszab. 1902-ben atyja műhelyében. Budapesten, Pásztón és Kispesten volt segéd.
1909-ben önállósította magát. Mai sütödéjét 1913-ban alapította. Díszoklevéllel kitüntetett mester. V.ipt. elnök, most elölj. tag. A Ker. Munkás. Egy. titkára, a Budaörsi Vill. Szöv. felügy. biz. tagja, a Hangya Szöv. ig. tagja, a közs. képv. test. tagja, stb. Végigszolgálta a világháborút. Neje:Báder Erzsébet.
Reiter Károly sütő m. Fő u. 187. Budapesten 1900-ban szül. 19 éves korában Reiter Józsefnél szab. fel. Kelenföldön és Budapesten praktizált. 1927 óta önálló. Neje: Kreisz Róza.
özv. Sándor Ferencné szül. Konrád Mária, mézeskalácsos mester, Fő u. 256. Néhai férje a szülői háznál tanulta az ipart, 1914-ben szab.fel. 1915-től vett részt a háborúban. 1920-ban alapított műhelyét 10 évig vezette önállóan. 1930-ban elhunyt, azóta özvegye folytatja az ipart.
Schmidt István mészáros- és hentesmester. Új u. 310. Szül. 1903-ban Budaörsön, felszab. 1921-ben Zsámbékon. 6 évig dolgozott tanítómesterénél, mint segéd. 1927-ben alapította székét, ugyanaz évben vette nőül Lózay Annát.
Szabady Pál úri- és női cipész m. Temető u. 279, Faiskola u. 590. Budaörsön 1907-ben szül. Nagybátyjánál 1924-ben szab.fel. 5 évig tanulmányozta a cipészetet elsőrendű fővárosi műhelyben. 1929-ben önállósította magát. A Budaörsi Lyra Dalkör tagja. Neje:Handra Borbála.
Tímár Gyula vendéglős és szállótulajdonos, ny. bírósági irodatiszt, Kamaraerdő. 1873-ban Ditrón szül. 30 éve van iparjoga. Mai üzletét 1900-ban alapította. Vendéglője két teremből és gyönyörű kerthelyiségből áll, befogadóképessége cca. 1000 személy. Szállója 6 szobás. Konyhája, bora kitűnő. A Budafoki és Környéki Vendéglős Ipt. vál. tagja. Végigküzdötte a világháborút. Kitüntetései: kis ezüst és bronz v.érem, K. cs.-k. Neje: Vidovics Erzsébet.”
Lejegyezte:s.k.
