Méltó módon ünnepelte Budapest, hogy 40 éve indult el ez a versenysorozat: a 39. SPAR Budapest Maraton Fesztiválra több mint 60 ezren látogattak ki októberben, közülük mintegy 30 ezren teljesítették a futó-, illetve sétatávok valamelyikét. Megdőlt a külföldi résztvevők száma, soha, semmilyen hazai sporteseményen nem volt még 6300 külföldi induló, ami a velük érkező rokonokkal, barátokkal, segítőkkel együtt több mint 15 ezer futóturistát jelent.
Egy budaörsi fiatalembert– dr. Horváth Pétert – kérdeztem, aki lefutotta a távot.
Hányadik alkalommal indultál?
-Ez a harmadik teljesített maratoni távom. Mindhármat versenyen futottam, az elsőt a méltán híres Párizsi Maratonon, utána kétszer Budapesten indultam el. Mindemellett ez az első saját ütemben teljesített maratonom. A párizsi verseny fantasztikus volt, nyilván az első teljesítés eufóriája nagymértékben fűszerezte, de elképesztően sokan drukkoltak, támogatták a futókat vagyis – ahogy általában aposztrofálják a maratoni távot teljesítőket – a “hősöket”.
Milyen távot futottál le?
-42,195 kilométert. Nem ismertek pontosan az első maratoni futás körülményei, de én hiszek abban, hogy ezt egyszer régen egy görög hős megfutotta és klassz érzés csatlakozni hozzá. Úgy tudom, valamely újkori londoni olimpián nyerte el a pontos 42 km 195 méteres hivatalos távot, mert a kijelölt start ponttól épp ilyen távra volt a királyi páholynál a befutó… nagyon jó táv!
Hogyan készültél fel rá?
-Eltökélten, de keveset. Alapszabály, hogy kell egy hosszú (28+ km) távot teljesíteni azon a tempón, amin szeretnéd megfutni a maratont. Ezt kipipáltam egy Budaörs Kőhegy-Biai tó oda-visszával a BUBA-n, de a körülötte (előtte, utána) lévő edzésekre nem fókuszáltam eléggé. A tempóm jó volt, igyekeztem – és sikerült is – a 6:00 “pace” alatt maradni. A “pace” annak az ideje, amennyi idő alatt 1 km-t megteszünk. Ez számomra kényelmes, de úgy tűnik, inkább csak rövidebb távokon.
Nagyon elfáradtál?
-Röviden: Őrületesen! Hosszabban: igyekeztem nem elfutni az elejét. Az “elfutás” azt jelenti, hogy a tervezett ütemnél (pace) jóval gyorsabban kezd a futó, mert lelkes, fel van dobva, húzza a verseny, a futótársak, a drukkoló tömeg, stb… Az volt a stratégiám, hogy maradok a 6:00 pace környékén és ha sikerül, 10km után felgyorsulok. Nagyon élveztem, szuper szervezés volt, gyönyörű idő, minden ideális!
Sikerült is jól haladni, de az aluledzettség megbosszulta magát és 28 km körül eléggé elfogytam, nem ment jól a futás, nem élveztem. Szerencsére volt mentális tartalék és átbillentettem magam, ismét jó kilométerek következtek. De ez sem tartott ki sokáig és éreztem, hogy van baj, hogy is lesz ez…és akkor megpillantottam feleségem és gyermekeim, mosolyogva, zászlóval, transzparensekkel, sőt mindenféle sós csemegével, hát ez felejthetetlen volt! Büszke lettem nagyon, éreztem, hogy ez a lendület bevisz a célig.
4 óra 15 perccel érkeztem meg, a büszkeség azóta is tart! Ajánlom mindenkinek és köszönöm Édesanyámnak és a családomnak a támogatást!
Legközelebb is indulsz?
-Feltétlen lesz még maratoni teljesítésem. Van még egy klassz terv: 50km 50 évesen 5 óra alatt. Akinek tetszik, fussa meg, nincs levédve! 😉
s.k.
