A két világháború között az egész Magyarországra kiterjedő mozgalom a budapesti Szabadság téren 1928. augusztus 20-án felállított Ereklyés Országzászlóval indult útjára. Két évvel a Szabadság téri emlékhely felavatása után Molnár Ferenc tarcali pedagógus javasolta, hogy Budapest nyomán a többi magyarországi település is állítson országzászlót, minden ünnepen vonják fel, majd a trianoni gyász jeléül engedjék azokat félárbocra. Ennek következtében országos mozgalommá terebélyesedett az országzászló-állítás. Az országzászlók „állandó kelléke” a Trianon előtti utolsó hivatalos középcímer volt, legtöbbször angyalokkal ékesítve. A jelmondata az „Így volt, így lesz!” felirat vagy a zászlón, vagy a talapzaton. Az árbocrúd sokszor sávosan piros-fehér-zöldre volt festve. Tetejét sok helyen díszítette esküre emelt kéz, turulmadár, kettős kereszt vagy Trianon kereszt. Sok helyen díszes lépcső vezetett a talapzathoz.
Különleges válfaja az országzászlóknak az ereklyés országzászló, amelyeknél a történelmi Magyarország területéről összegyűjtött föld került elhelyezésre.
A két világháború közötti Magyarországon minden „magára valamit adó” település felállította saját országzászlóját. Így aztán az eltelt alig másfél évtized alatt mintegy ezer helyen avattak országzászlót, így fejezve ki a trianoni döntés elleni tiltakozást és a nemzeti gyászt.
A második világháború után bekövetkezett szovjet térnyerésnek „köszönhetően” megpecsételődött az Országzászlók sorsa is. Legtöbbjüket 1949-ig lerombolták, a kisszámú megmaradtnak 1956 vetett véget. Az országzászlók visszaállításának folyamata 90-es évektől kezdve azonban újra felerősödött, 1990 után több száz országzászlót állítottak vissza úgy az anyaországban, mint Erdélyben.
(Forrás: trianonmuzeum.hu)
A katolikus templom kertjének keleti oldalán áll a budaörsi országzászló. „Az első világháborús hősi emlékmű mellett található az 1930-as évek elején épült országzászló a hármas halommal, amelyet közadakozásból állítottak fel budaörsi kőfaragók és kőművesmesterek. A címeres állami zászlót félig vonták fel, jelképezve, hogy csak akkor kerül fel a zászló az árboc csúcsára, ha az 1920-as trianoni békeszerződés következtében elvesztett területeket Magyarország visszakapja. Eredeti funkcióját 1944-ig látta el. 1945/46-ban tönkretették, az árbocrudat eltüzelték.
A rendszerváltozás után részben helyreállították, 1994-ben pedig talapzatánál helyezték el az 1956-os forradalom budaörsi hőseire emlékező emléktáblát.”
(Forrás: A budaörsi római katolikus plébániatemplom c. könyv, írta Czuczor Gergely és Grósz András)
(SzK)
