Azok a férfiak, akik a magyar vas– és bányaipar magasabb fejlettségének fokára terelték, szintén beírták nevüket a magyar iparosodás történetébe, de ezek sodrában igazi vezér Chorin Ferenc, a nagy jogász volt, aki tulajdonképen a pályafutását nem mint az ipar embere kezdte meg.
Chorin Ferenc (Arad, 1842 – Budapest, 1925) Aradon volt ügyvéd és az 1870-es években az országgyűlés házába került. Igazi eleme és terráriuma a jogalkotás volt. Az igazi klasszikus jogász mintaképe lett, aki részt vett egész sereg jogalkotásban, amellyel a magyar kereskedelmi jogot európai nívójára emelte. Chorin Ferenc volt az, aki nyugati szellemben átdolgozta váltótörvényünket, de ezen kívül a modern büntetőtörvénykönyv és büntető-perrendtartás javaslatainak is az előadója volt. A nagy magyar iparvállalatok elsősorban az ő jogászi képességeit vették igénybe, és mint ügyvéd, mint klasszikus jogász és gyakorlati jogtudor került összeköttetésbe a bányaiparral is.
Megszervezte a szétszórt gyáripart
Így sodorta a véletlen a hazai szénbányászat vezető pozicíójába. A Salgótarjáni Rt. vezetője lett, és mint jogtudós és gazdasági reálpolitikus, tökéletes egységben tudta megvalósítani a magyar bányaipar célkitűzéseit. Ezeknek a lényege a hetvenes években az volt, hogy az önálló vámterület hiányában, minden eszközzel megvédeni a külföldi bányaiparral szemben.
Chorin Ferencnek a hazai bányaipar is sokat köszönhet. Felülemelkedve minden partikuláris érdeken, Chorin Ferenc arra törekedett, hogy megfelelő adottságok nélkül is – , amelyek főképpen a megfelelő adottságok hiánya miatt álltak elő – megszervezze a magyar gyáripart, amely szétszórtan nem tudta kifejteni azt az erőkifejtést, amelyre szüksége volt az osztrák és cseh ipar erős versenyével szemben. Chorin Ferenc jól tudta azt, hogy elsősorban a gyáripari érdekeket kell közös nevezőre hozni. Arra gondolt tehát, hogy nagy, átfogó szervezetekbe tömöríti a széthulló gyáripari erőket és ezért határozta el, hogy létesíteni fogja a gyáriparosok nagy érdekképviseletét. Weiss Manfréddal és Hatvany Sándorral az élen meg is alakította a GYOSZ-t, melynek 1925-ben bekövetkezett haláláig érdemes elnöke is maradt.
R.V.
