Nagyszerű szereposztásban Böröndi Bence főszereplésével láthattuk Cyrano de Bergerac történetét. Aki nem ismeri a mű témáját,egyet biztosan tud, azt,hogy Cyranó az orráról híresült el. Egy orr,amit akarva akaratlanul el kell fogadnia.Előnytelen külsejét sokan gúnyolják.De sok jó tulajdonsága van. Ezek között első,hogy kitűnik a kard és a szóforgatásban, nagyhangúsága gúnyolódó kedve azonban érzékeny lelket takar. Szívszerelme Roxane, akihez plátói érzelmek fűzik. Roxane egy másik férfit részesít előnyben, aki nagyon jóképű,ráadásul Cyrano barátja. Krisztian az, aki Cyranot arra kéri, írjon helyette szerelmes verseket Roxanenak. A hatás óriási!- Roxane a szerelmes verssorok hatására beleszeret a fiatalemberbe.Röviden tehát a történet,ami nevettető, tréfás hangvételi,pörgős előadássá nőtte ki magát,a Latinovits színház szereplő gárdája nagyszerű játéka által.
A szereposztás a következő volt:
CYRANO Böröndi Bence
ROXANE Koós Boglárka
CHRISTIAN Fröhlich Kristóf
LEILA Bohoczki Sára
LIGNIÈRE Juhász Vince
LE BRET Sas Zoltán
DE GUICHE Mertz Tibor
SZÍNHÁZIGAZGATÓ/CARBON Ilyés Róbert
VALVERT Atlasz Barnabás e.h.
MONTFLEURY Takács Zalán m.v.
ALASTAIR Németh Áron Valentin e.h.
KADÉTOK Németh Áron Valentin e.h., Atlasz Barnabás e.h., Takács Zalán m.v., Sas Zoltán, Juhász Vince, Ilyés Róbert
JEGYSZEDŐ Bot Ádám m.v.
rendező Pelsőczy Réka
De valójában ki volt Cyrano de Bergerac. Kitalált vagy élő személy?Az alábbiakból megtudhatja a kedves érdeklődő:
1619. március 6-án született Párizsban, szárd származású, jómódú polgári családban. Szülei Abel Cyrano de Mauvières és Espérance Bellanger voltak. Iskolái elvégzése után a hadseregben szolgált, kalandvágyó, híres verekedő volt. Nagyszájú, kötekedő embernek tartották, több mint ezer párbaja volt. Többnyire hatalmas méretű orra miatt gúnyolták. Bátorságáról, vakmerőségéről, tetteiről legendák születtek. A gascogne-i testőrcsapatban szolgált, előbb a champagne-i határvidéken a németek, majd pedig Arras ostrománál a spanyolok ellen harcolt. Mindkétszer megsebesült, de Arrasnál szerezte a legsúlyosabb sérülést, így megvált a katonaságtól.Párizsban Pierre Gassendi materialista filozófus előadásait hallgatta.
Irodalmi tevékenységét versekkel kezdte. A költeményei nyíltak, őszinték, csattanókra, fordulatokra épülnek. További munkái is frissek, elevenek, vakmerők, fantasztikusak és szellemesek.
Leghíresebb művei: a Nap államai és birodalmai és a Holdbéli utazás. A két regény képzeletbeli utazás; a fennálló társadalom kíméletlen szatírája, de egy eszményi társadalom álomképe is egyben.
Színműveiben bőven előfordulnak a bolondos ötletek, vaskos tréfák és groteszk jelenetek, a levelei tele vannak merész és eredeti metaforákkal.
Politikai szerzőként is jelentős. Egyszer egy epés költeményében támadta Mazarin bíboros-miniszterelnököt. Máskor meg heves pamfletet írt a Fronde felkelés résztvevői ellen, Mazarin védelmében. Ebben a művében a politikai realizmust hirdette.
Számos íróval, köztük Molière-rel is barátkozott. Egyesek úgy értékelik, hogy Molière ellopott volna egy egész sort Cyranótól, benne a költő nagy szellemiségével, ám sokkal valószínűbb, hogy a kettejük közti baráti viszonyból adódó kölcsönzés volt, amit Cyrano nem nehezményezett. Könnyelmű életet élt, sokszor nyomorgott. 1654-ben titokzatos körülmények között egy gerenda zuhant a fejére. Egyházi személyek által feltüzelt fanatikusok merényletéről beszéltek. Maga Cyrano Egy gyilkos és rágalmazó jezsuitához írt levelet. Nem sokkal később, 1655. július 27-én Párizsban halt meg.
…a nagyorrú Cyrano, predestinált tragikus hős. Nemcsak azért, mert poéta s mert szertelen, de mert abban a korban, amelyben olyan gyalázatosan nagy becse volt a szép formáknak, pofában, termetben, írásban, orációban és szerelemben, – neki, aki érezte a maga kivételes értékét – az orra miatt kellett hitét veszteni a hiú sikerekben, amelyek Poe Edgaron kívül bizony legkívánatosabb sikerek voltak a poétáknak is.Forrás: nagyváradi napló
Beszámoló Major Edit
