Gémesi György, Gödöllő polgármestere úgy nyilatkozott, hogy Gödöllő azért nem telt még meg, mert az ő vezetésével az elmúlt évtizedekben nem engedélyezték az ész nélküli lakóparképítéseket. ”Én mindig vigyáztam arra, hogy nagy belterületbe vonások ne legyenek. A belterületbe vonás, az amolyan inger az önkormányzatok számára, hogy növekedjenek. ”
Decemberben a térség jómódú településének, Nagykovácsinak a polgármestere zárta rövidre a kérdést azzal, hogy náluk több építési telket már hiába keresnek.
“Én a magam részéről és a képviselőtársaimmal együtt nagyon elkötelezettek vagyunk abban, hogy több építési telket nem alakítunk már ki. Tehát nem lesz több belterületbe vonás, nincsen több építési telek, nem veszünk el több helyet a természettől” – mondta Kiszelné Mohos Katalin. Hasonló véleményen van Pilisvörösvár polgármestere is, aki szerint ők is beteltek, de hasonlót nyilatkoztak Halásztelek, Szentendre és Dunaharaszti vezetői is.
A további beépítések ellen Zsámbék a legfrissebb fellépő, ahol a helyi főépítész az építési szabályzat módosításának indoklásában vázolta a helyzetet. A helyi építési szabályzat módosítása véleményezésének határideje lejárt, és ha életbe lép a módosítás, azzal példaértékű intézkedések bevezetésének lehetünk szemtanúi.
A javaslat egyik fontos pontja ugyanis kimondja, hogy az eddigi 700 helyett minimálisan csak a 2 000 négyzetméteres telkeken lehet kétlakásos társasházat építeni. Ennél kisebb területen csak egy család lakhat – az önkormányzat ezzel kvázi ellehetetleníti a további nagyobb társasházak építését a városban.
A zsámbéki főépítész, Marthi Zsuzsa az indoklásában a következőképp fogalmaz: „Az elmúlt egy évben jelentősen megszaporodtak azon vállalkozói lakásépítési törekvések, amelyek célja a nagyobb ingatlanok több lakással történő beépítése, és különösen a mély tömbbelsőkbe benyúló ingatlanok összevonásával, és újra osztásával azok intenzívebb beépítésére törekednek.” Hozzáteszi: “Az utóbbi időben egyre erősebb tendenciát mutat a telkenként kialakítható lakásszám növelésének igénye.” Véleménye szerint ez a CSOK 2016-os bevezetésének köszönhető. A fővárosból kiköltözni vágyók igényét a fejlesztők többlakásos lakóházakkal igyekeztek kielégíteni, ezek viszont konfliktusokat okoztak a szomszédságukban.
A főépítész attól tart, hogy a megnövekedett beépítések mellett a helyi bölcsődei, iskolai és forgalmi kapacitások nem lesznek elegek, valamint sok helyen nincs aszfaltozás és közművesítés se.
Erről a problémáról beszélt a napokban Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója is egy interjú keretei közt. Az interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy a zöldmezős lakásépítések során egész egyszerűen annak a lakóhelynek a valós költségét nem fizeti meg az, aki csak a házat építi meg. Előbb-utóbb oda út, vasút, közművek kellenek, amit közösen fizetünk. Egész egyszerűen fenntarthatatlan, mind anyagi, mind környezeti értelemben, ahogy a budapesti várostérség burjánzik.
Véleménye szerint kellene egy olyan törvény, ami kimondja, az agglomerációban nincs több zöldmezős lakásépítés, és ahol esetleg még engedélyezett új lakások, házak építése, azok gyalogtávra vagy biciklivel kényelmesen elérhető távolságra lehetnek csak a legközelebbi vasút vagy hév-állomástól. Hozzáteszi, ez így van már számos nyugat-európai nagyváros régiójában.
(Források: budapestkornyeke.hu, varkapu.info)
Budaörsön mi a helyzet? A fent vázolt probléma nálunk is létezik, egyre nagyobb teher városunknak. A városvezetés rendszeresen tehetetlennek mutatja magát – tényleg így lenne?
SzK
(Képek: S.D.)
