Százhuszonöt éve, 1890-ben ünnepelték először május 1-jét, amely egy évszázadon át volt a munkások nemzetközi ünnepe, az 1990-es évektől pedig a munkavállalók szolidaritási napja.
Az ünnep előzményei az ipari forradalomig nyúlnak vissza. Tüntetések és sztrájkok sorozata után Nagy-Britanniában és gyarmatain 1847-ben napi tíz órában maximalizálták a nők és gyermekek munkaidejét, de a tízórás munkaidő csak az 1870-es évekre vált általánossá.
Magyarországon 1890-ben tartottak először május 1-jei tömegdemonstrációt. A II. Internacionálé 1891-es második kongresszusán május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.
.Május 1. a múlt század folyamán a legnagyobb nemzetközi munkásünneppé vált. Különösen az egykori Szovjetunióban, majd a második világháború után létrejött kelet- és közép-európai szocialista országokban ünnepelték fényes külsőségek közepette. Hivatalos állami ünnep, munkaszüneti nap lett, amelyen nagyszabású, látványos felvonulásokkal „a gazdasági és szociális vívmányokat” ünnepelték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, a külsőségek elhagyásával számos helyen majálisokat rendeznek ilyenkor
Május 1. – hasonló tartalommal – katolikus ünnep is Szent József, a munkások védőszentje tiszteletére. Az emléknapot XII. Pius pápa 1955. május 1-jén rendelte el Jézus ács foglalkozású nevelőapjára emlékezve.
Nagyon szép szokás volt a régi Budaörsön a májusfaállítás a vendéglő elé, ahová vasárnaponként táncolni jártak a fiatalok. Április 30-án éjszaka állították a legnagyobb titokban. Ha a községi bíró népszerű volt, az ő háza elé is állítottak májusfát, ezért aztán néha szemet hunyt a legények egy-egy csínytevése felett. A fa kb. 25 méter magas, egyenes fenyőtörzs, tetején egy vadon nőtt cseresznyefa koronájával. Május 1-jén reggel aztán nemzeti színű zászlók és színes szalagok lobogtak a májusfa lombkoronáján.
A lányoknak udvarlójuk kedveskedett hasonlóval. Örömteli meglepetés volt, ha egy lány reggel orgonavirág csokrot talált az ablaka alatt. A lány jól tudta, hogy ki tette oda.
Május utolsó vasárnapján azután „lebontották” a májusfát. A zenekar vidám darabokat játszott, a legények kötelekkel felszerelve láttak a munkához. Rozmaringcsokros, szalagos kalappal, felgyűrt ingujjal, harsány kiáltásokkal kiemelték, majd lefektették a fát, a zászlókat, szalagokat leszedték, majd a fatörzset egy előre megbeszélt helyre vitték, ahol háromszor a magasba emelték, majd a földre dobták. Ezután csapra verték a söröshordót, és elkezdődött a táncmulatság.
s.k.