A XIX. század végén jelentős változás történt ebben a térségben. Megépült a Ferenc József híd. Ennek hatására a város szinte átfolyt Budára, megindult a villamos, sőt a budaörsi HÉV is innen indult. 30 év alatt az egykori üres területből kialakult Szent Imre-város, és felépültek a házak a mai Bartók Béla úton, amelyek aztán nagyon fontos személyeknek, eseményeknek adtak otthont.
Magunk előtt látjuk, ahogy a Gebauer Kávézóban – a mai Szeged étterem – ül Tersánszky Józsi Jenő és írja a „Legenda a nyúl paprikásról” című kisregényét. Itt alkotott többek között Lechner, Csontváry, Móricz, Kosztolányi, Karinthy, illetve, Csonka János és Zippernowsky is.
A Bartók Béla 15-ben lakott Kosztolányi Dezső, és az akkor még gyerek Ottlik Géza.
Kosztolányi, Karinthy, Móricz és a magyar kultúra többi óriása az 1900-as évek elején a Bartók Béla úton élénk társadalmi életet generált jelenlétével az akkori Buda felkapott boulevardjának kávéházaiban. Ez az izgalmas, lüktető szellemi környezet kedvezően hatott a kulturális és üzleti életre.
A Gárdonyi tér környéke egy mini kulturális negyed. A tér közepén áll Gárdonyi szobra, tőle balra a B32 Galéria és Kultúrtér, az út szemközti oldalán pedig a Csonka János Múzeum. A múzeum helye nem véletlen, Csonka János, miután a Műegyetemtől nyugdíjba ment, itt alapította meg saját üzemét.
A Gárdonyi-szobor mögötti ház (Bartók Béla út 36.) felső szintjén nem kisebb mester alkotott, mint Csontváry Kosztka Tivadar.
A ház alsó szintjén működik a legendás Hadik Kávéház. Az 1910-ben (más források szerint 1906-ban) nyitott kávéház a két világháború közötti irodalmi élet egyik központja volt, rendszeres vendége volt Kosztolányi Dezső, Móricz Zsigmond, Tóth Árpád, Füst Milán, Nagy Lajos és Déry Tibor, de a hely lelke mindenképpen Karinthy volt. A Hadik legendássá vált. A két világháború közti időben lett a környék íróínak, művészeinek törzshelye. A hely ihlette meg Karinthyt is a „Tanár úr kérem” c. remek művének megírására. Karinthy-Kosztolányi páros híres volt nyelvi játékairól, fogadásból akár több órán át is képesek voltak szójátékokat alkotni. Az eredeti Hadik, amely nevet a szemben lévő Hadik András laktanyától kölcsönözte, 1940-ig működött, majd 70 év múltán újra megnyitotta kapuit.
A Gárdonyi térre néz a Gárdonyi Géza Általános Iskola, amelyet 150 éve, 1870-ben alapított Buda Szabad Királyi Városa, azaz öregebb magánál Budapestnél. Az iskolában olyan hírességek tanulták meg a betűvetést, mint Wigner Jenő vagy Nemeskürty István.
A körtér legjellegzetesebb épülete a Gomba, ami eredetileg 1942-ben épült Schall József tervei szerint. Az épületben a villamosokat és a HÉV vonalakat kiszolgáló trafóház és jegypénztár kapott helyet. A korszerű kialakítású épület a XXI. század elejére teljesen lepusztult, elbontása is szóba került, de a tér felújítása során sikerült megmenteni.
A Körteret félkörben a Gregersen ház határolja. Ez a hatemeletes, letisztult homlokzatú ívelt ház Gregersen Hugó tervei alapján épült. Valójában nem egy, hanem több épület áll itt, de a térre néző homlokzatuk egységes képet mutat a tervező koncepciója szerint.
A háztömb Bartók Béla út felé eső részén működött 1934-től a Simplon mozi, amely a II. világháború után Bartók moziként üzemelt, és megnyitásakor Budapest legmodernebb és egyik legnagyobb filmszínháza volt.
Forrás: internet
s.k.
