Első állomásunk Ganna volt, ahol Nagy Ottó polgármester fogadott. Nagyszerű humorral fűszerezve mutatta be szeretett települését. A Pápához közeli Ganna község dombok között festői környezetben fekszik. Kicsiny falu, alig több, mint 250 lakossal. A Bitva-patak két partján fekvő Kisganna és Nagyganna településből alakult ki a mai község. Az Esterházyak a németeken kívül Burgendlanból horvátokat is hoztak, akik teljesen asszimilálódtak.
A polgármester úr elmondta, hogy a szerteágazó Meinczinger család leszármazottai Budaörsön, Németországban de még Amerikában is élnek.
Története sokban hasonlít Budaörséhez: török hódoltság után lakatlanná vált, németek települtek be Bajorországból, Bádenből, majd az elűzetéskor Németország keleti részére kerültek.
Napjainkban már több német és holland család telepedett le a faluban. Jó a közbiztonság, működik a falugondnokság és az értéktárbizottság. (Nagy kár, hogy olyan nincs Budaörsön.)
Őrzik a hagyományokat – batyusbál, disznóvágás, svábbál, főzőverseny, karácsonyi ablakkeresés, zenekari- énekkari találkozók vannak évente. Gyakran járnak Erdélybe.
Az Esterházy családhoz köthető a település egyik legérdekesebb látványossága, a római katolikus Szent Kereszt Felmagasztalása templom, amely egy monumentális és különleges neoklasszicista építmény.Templom és Esterházy-mauzóleum egyben.
Több mint 50 Esterházy nyugszik itt, köztük az építtető Esterházy Miklós, a tragikus sorsú oroszországi nagykövet, Esterházy Bálint, aki szerelmi ügy miatt amerikai párbajban vesztette életét, és Esterházy Miksa, a Magyar Athlétikai Club (MAC) alapítója. A bronz- és ércszarkofágok között falba helyezett tábla őrzi az 1917-ben Magyarország miniszterelnöki posztját betöltő Esterházy Móric emlékét. Az utolsó búcsúztatás 2016-ban történt itt, akkor került végső nyughelyére Esterházy Péter író.
A Lyra dalkör szépen hangzó énekével búcsúztunk Gannától.
A közeli Gólyafészek étteremben kitűnő ebéddel és barátságos kiszolgálással fogadtak.
Pápa város történelmi központjában megcsodáltuk a szépen felújított régi polgárházakat. Szakács Zengl Ágnes szervezésében, Meleg Máté káplán vezetésével, megtekintettük a Bencés – Pálos templomot.
Csodát láttunk ! Rendkívül szépek a szentély faragásai, a főoltár gazdag rokokó díszítése, de a szószéket és az elliptikus körfal mentén felállított négy oltárt is rendkívül gazdag faragás és aranyozás díszíti.
A templom főoltárán – miután Szűz Mária tiszteletére szentelték fel – a czestochowai „Fekete Mária” kegykép másolata található, alatta pedig hengerszerűen forgatható az oltár annak megfelelően, hogy az egyházi évben nagyböjti, mennybemeneteli vagy évközi időszak van.
A templom, a rendház és a gimnázium a pálos rend 1786-os, II. József császár általi eltörlése után nem sokkal a Pápán letelepülő bencés renddé lett. 1806-ban megindult a híres bencés oktatás Pápán az egykori pálos iskolában. Az iskola egyik híres diákja Deák Ferenc volt.
A templomból kijövet megállapítottuk, hogy ilyen gyönyörű templombelsőt még nem láttunk.
Még volt annyi időnk, hogy megtekintsük a főtéri katolikus templomot, azaz a Szent István vértanú templomot, amely Fellner Jakab építész tervei alapján épült 1774–1786 között. A csodás freskók kora legjelentősebb mesterének, Franz Anton Maulbertsch osztrák festőnek az alkotásai.
Az út végén hálás köszönetet mondtunk Dr. Bradean -Ebinger Nelu elnökünknek, Szakács Zengl Áginak a szervezésért, Görgényi Gábor buszvezetőnek a biztonságos utazásért. Köszönjük a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Budaörsi Önkormányzat anyagi hozzájárulását.
Fotó: Sch.M.
s.k.
