Ezek nem a legmagasabbak, nem is a legnehezebbek, és némelyiket – magasságukat tekintve -, csak jóindulattal nevezhetünk hegynek. Ez azonban mit sem változtat azon, hogy nagy élmény feljutni rájuk, hiszen a környékükön is akad számos látnivaló és a tetejükről mindenütt pazar kilátásban gyönyörködhetnek – a Bükk hegységtől a Visegrádi hegységig.
Nagy-Szénás Budai hegyek
A Budai-hegységben a Szénások csoportjába tartozó Nagy-Szénás dolomitkúpjáról csodás körpanoráma tárul elénk. Nem hallgathatjuk el, hogy ez a terület az Európa Diploma címet is kiérdemelte változó terepviszonyai, világszerte egyedülálló virágflórája és füves fennsíkja miatt. Az Európa Tanács 1965 óta adományozza ez a címet olyan természeti értékeket rejtő területeknek, amelyek védelme egész Európa számára kiemelt fontosságú. 1914 óta a pilisi len a Magyar Természetbarát Szövetség új, hivatalos logójának a fő motívuma lett.
Az 550 méter magas Nagy-Szénás Budapest közvetlen közelében, Nagykovácsi határában található. Ez a terület már a 19. században is kedvelt turistacélpont volt, a hegy oldalában pedig már 1926-ban állt egy turistaház. A ház azonban már csak régi képekben létezik, az államosítás óta állapota csak egyre romlott , majd 1979-ben lebontották. Helyén ma emlékmű áll.
Nagykovácsiból több útvonalon megközelíthető, legrövidebb út a Felső-Zsíros hegyen át vezet, de ha a településről észak felé indulunk, akkor menjünk a sárga jelzésen az Antal-árok felé, majd kövessük a piros jelzést, a Hosszú-árok irányába. A Szénások vidéke a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság fokozottan védett természeti területe. Sok más fokozottan védett ritkaság mellett a világon egyedül csak itt él egy picinyke, sárga virág, a pilisi len. A két kilométer hosszú tanösvényen és a pilisszentiváni Látogató Központban közelebbről is megismerhetjük a környék egyedülálló flóráját és faunáját. A kivételesen szép panorámát nyújtó csúcsai miatt főként a főváros lakóinak is ez az egyik kedvelt kiránduló helye.
Hegyes-kő a Gerecsében
A Dunazug nyugati részén fekvő Gerecse hegység keleti vonulatának legjelentősebb csúcsai sasbércként magasodnak Tokod fölé. Nemcsak a Nagy-Gete, de az Öreg-kő és a vele szemközti Hegyes-kő kilátásai is emlékezetesek. A sziklaormok közötti meredek emelkedők és lejtők még akkor is igen fárasztóak, ha a túra legmagasabbnak mondott pontja is csak 456 méter. Az egyedi panorámák elérése izzasztó hullámvasutazás, de mindenképpen felejthetetlen. Ezt a túrát inkább gyakorló túrázóknak ajánljuk.
A Gerecse a hazai középhegységeink sorában kissé tán méltatlanul mellőzött kirándulóhely, pedig minden oldalról városok veszik körül: Tatabánya, Tata, Lábatlan, Nyergesújfalu, Tát, Dorog, Zsámbék, Bicske és a fővárostól is alig 40 km-re fekszik. A nagyközönségtől egykor elzárt „kormányzati vadászterület” nagykiterjedésű, zavartalan erdőségei megannyi természeti értéket, kulturális látnivalót rejtenek, kőbányái, régészeti lelőhelyei pedig évezredek emberi kultúrájáról regélnek…
Egyik látványos magaslata a Tokod fölötti 311 méter magas Hegyes-kő. Innen rálátunk a Duna-kanyar nyugati kapujára és tiszta időben a Felvidék néhány vulkánikus hegyeire is épp oly tiszta panoráma nyílik, mint a Gerecse teljes rögsorára és hullámvidékére. Szinte karnyújtásnyira a Nagy-Gete emelkedik ki a tájból, láthatjuk az esztergomi bazilikát, és némi mászás után már élvezhetjük a gyönyörű körpanorámát, de a Duna szlovákiai oldalán a Helembai-sziklák is kivehetők. A Hegyes-kő triász időszaki mészkőszirtjén jól láthatóak a hegységképző erők hatására megdőlt kőzetrétegek.
Ha nem csupán a Hegyeskőre szeretnénk felmászni, ajánlunk egy remek túrát. Dorogról kiindulva a Kis- és Nagy-Gete érintésével jutunk el Tokodra, majd a Hegyes-kő és Kis-kő után érjük el a tokodi pincefalut, ahonnan felkapaszkodhatunk a csillagászok kedvelt észlelőhelyére, a Kősziklára. Innen pedig már egy kellemes sétával elérjük Mogyorósbányát, ahonnan közvetlen buszjárattal juthatunk vissza Dorogra.
Eszkála-tető az Upponyi-hegységben
Az Upponyi-hegység alighanem az ország egyik legkevésbé ismert tája, pedig látnivaló akad itt bőven. Itt van például a lélegzetelállítóan szép Upponyi-szoros, hazánk egyik leglátványosabb szurdokszerű völgyszakasza, valamint a völgy folytatásában kialakított Lázbérci- víztározó. Itt van például a lélegzetelállító Upponyi-szoros, hazánk egyik leglátványosabb szurdokszerű völgyszakasza, valamint a völgy folytatásában kialakított Lázbérci-víztározó.
Ha felülről szeretnénk megcsodálni az Uppony és Dédestapolcsány közötti tájvédelmi körzetet, fel kell másznunk az Uppony mellett magasodó Eszkála-tetőre. Az út meglehetősem meredek felfelé, de megéri a fáradalmat az a pazar kilátás, ami elénk tárul. A szoros rögtön Uppony község szélén kezdődik, és néhol 170 méter magas sziklafalak tövében egy betonút halad, így az 500 méter szoros bejárása bárkinek ajánlható. A hegység másik érdekes földtani-felszínalaktani látványossága a Bánhorváti közelében található Damasa-szakadék, amelyet valószínüleg a 18-19. században történt földrengések által kiváltott blokkcsuszamlások hoztak létre.
(A koronavírus miatt kialakult helyzetben természetesen kötelességünk felhívni a figyelmüket a járványügyi intézkedések betartásának fontosságára.)
(Folytatjuk)
R. V. összeállítása
