A Schallenberg által nyilvánosságra hozott összesítésből kiderült továbbá, hogy
- a nyolc és félmilliós Ausztriában több mint kétmillió migrációs hátterű személy él,
- számuk négyszázezerrel növekedett az elmúlt öt évben,
- minden negyedik iskolai tanulónak nem a német az anyanyelve, és otthon sem a németet használják.
- Bécsben ez a szám még ennél is magasabb: minden második diák (52 százalék) nem németül beszél családtagjaival.
A jelentés ugyanakkor kiemelte, Ausztria már nem tartozik a legkedveltebb célországok közé: míg 2015-ben 113 ezren érkeztek, tavaly ennek kevesebb mint harmada, 35 ezer menedékkérő jött az országba. Így a beadott menedékkérelmek száma is csökkent; 2018-ban az azt megelőző évhez képest 44 százalékkal kevesebb menedékkérelmet adtak be.
kommentálta az adatokat Alexander Schallenberg integrációért is felelős külügyminiszter, aki szerint a legtöbb menedékkérő előtt hosszú és kemény út áll, míg sikerül beilleszkednie. A jelentés szerint komoly problémát jelent, hogy míg az osztrákok 75 százalékának, addig az Afganisztánból, Szíriából, illetve Irakból érkezett menedékkérők kevesebb mint 36 százalékának volt munkahelye. Idevág, hogy a lezárt menekültügyi eljárások számának növekedésével arányosan nő azoknak a menedékkérőknek a száma, akik munkahellyel még nem rendelkeznek, de minimális biztosításra jogosultak. A minimális biztosítást igénylők harmada migrációs hátterű a jelentés szerint.
BORDÁCS BÁLINT, MTI
w
