Internetes csalók változatos trükkökkel próbálkoznak

2024-03-27 | Budaörs
Új módszerekkel próbálkoznak a csalók, az Interpol és a rendőrség nevében küldenek leveleket. Valótlan tartalmú levelek terjednek az interneten, amelynek aláírójaként rendőri vezetőt jelölnek meg.

Legyen körültekintő az érkező e-mailekkel és ne adjon esélyt a csalóknak! Ha a rendőrség vagy az Interpol nevében kap gyanús levelet,hagyja figyelmen kívül!
Az alábbi árulkodó jelek utalhatnak arra, hogy az emailt csalók küldték:
 Nemzeti Rendőrség Főigazgatóság nem létezik, Országos Rendőr-
főkapitányság a helyes megnevezés;
 Igazságügyi Rendőrség szintén nem létezik;
 Interpol Központi Iroda (ICB) nem létezik;
 A nyelvtanilag helytelen megfogalmazás ugyancsak csalókra utalhat;
 Amennyiben Magyarország Rendőrsége e-mailben kommunikál, azt nem
külföldi email címről teszi,
 Az Országos Rendőr-főkapitányság se az Interpol, se az Europol nevében
nem kommunikál, azt csak saját nevében, saját email címéről teszi,
 A törvényi hivatkozások pontatlan megjelölése (pl: a Büntetőeljárási
törvénykönyv 390-1. cikke nem létezik. Helyesen 2017. évi XC. törvény a
büntetőeljárásról. A 390. szakasz nem arról szól, amire a levél utal, és
nincs külön cikke sem).

„Ma reggel a +36 1 636 6666 számról hívott az OTP Bank nevében telefonáló egyik – férfi –csaló.
Mivel a beszélgetés nagyon tanulságos volt, megosztjuk annak legfontosabb tapasztalatait.
A csaló azért hívott, mert a bankkártyámmal gyanús online tranzakciót akartak végrehajtani az Alza
webáruházában. A telefonhívás alatt próbált nagyon profinak tűnni, de érződött rajta, hogy nem igazi
ügyfélszolgálatos. A beszélgetés közben sokszor megakadt, bizonytalan volt. A technikai, jogi,
szakmai kifejezéseket rosszul használta. Ez persze nem mindenkinek tűnik fel, számomra azonban
kifejezetten szórakoztató volt. Hangsúlyozta, hogy semmilyen személyes adatot nem kér, bele tudna
nézni a banki anyagomba de az engedélyem nélkül nem teszi, ezzel is próbálta elnyerni a bizalmamat.
Mivel mindenben nagyon együttműködőnek mutatkoztam és a feltett kérdésekre válaszoltam,
javasolta, hogy egy alkalmazást telepítsek az eszközöm, hogy azzal tudjam elvégezni a kétfaktoros
hitelesítést, amivel fokozhatom a biztonságot. Ez egy távoli asztal elérést biztosító program lett volna,
amivel hozzáfértek volna minden, a készüléken tárolt információhoz. Ezt a kérését természetesen már
nem teljesítettem.
Kis internetes kutatás alapján látjuk, hogy a napokban több sikertelen próbálkozása is volt csalónknak.
Az interneten az alábbi véleményeket írták erről a telefonszámról érkezett hívásokkal kapcsolatban:
• OTP ügyfél szolgálatosnak adta ki magát egy hölgy és azt állította, hogy fizetni próbáltak a
kártyámmal az Alzanal… Mivel nem vagyok az OTP ügyfele, így hamar véget ért a beszélgetés
• Ma hívott , hogy pénzt akartak leemelni a számlámról , de beszélni sem tud!
• OTP-s csalás, applikáció telepítésre akartak rávenni
• Szerencsétlen csaló, két mondatot nem tud összerakni.
 Legyünk nagyon óvatosak, ha bank nevében telefonál valaki!
 A beszélgetés elején kérdezzük meg, hogy kit keres, és ha nem tudja a pontos nevünket, akkor
szakítsuk meg a hívást!
 Semmilyen programot ne telepítsünk, még a bank nevében telefonáló személy kérésére sem!
 Személyes vagy banki adatot, ideértve a bankkártya-adatokat is, ne osszunk meg senkivel
telefonon! Ha valóban a bank ügyintézője telefonál, ő ismeri a szükséges adatokat!”

Gazdag-Rokay Lilla c. r. szds. főnyomozó

PVMRFK Budaörs Rendőrkapitányság

Megosztás