„Az utóbbi három évtizedben a Balaton vize háromszor annyit melegedett, mint az azt megelőző több mint 120 évben, a vízben fellépő hőhullámok pedig gyakoribbá és intenzívebbé váltak. A klímaváltozás nemcsak a vízmelegedést hozta el: megbillenhet az évszakos ciklusokra épülő ökoszisztéma, nő az oxigénhiányos időszakok és az algavirágzások kockázata, és megjelennek a melegkedvelő, inváziós növényfajok is.” -írja a zoldhang.hu.
„Sokan azt gondolják, hogy a 2025 legnagyobb tudományos kihívása a mesterséges intelligencia vagy a kvantumszámítógépek, de valójában az életünk szempontjából a klímaváltozás a legkritikusabb. Ez a változás 20 év múlva teljesen be fogja határolni az életünket, és ezt nagyon kevesen értik meg igazán. Sokan még mindig baloldali, liberális pánikkeltésnek tartják a klímahelyzet komolyságát” – mondta a Hellovidéknek dr. Tóth Viktor, a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa. A szakértő arról beszélt, hogy bár nem aggasztó a helyzet a Balaton jelenlegi algásodásával kapcsolatban, félő, hogy legnagyobb tavunkból mediterrán tavat csinál a klímaváltozás, ha nem teszünk ellene semmit.
Tóth Viktor azt mondta: 20-25 évvel ezelőtt a Balatonnak nyár végén két arca volt, az algásabb Keszthelyi-, Szigligeti-medence, és a tisztább vizű Szemesi- és Siófoki-medence. Ez a különbség látszik most eltűnni, már nyár elején helyenként bealgásodott a Balaton, és nemcsak a nyugati, hanem a keleti része is. Szerinte a mostani algásodás része egy olyan átrendeződésnek, ami összefügg a klímaváltozással és a nádassal is.
„Az elmúlt 25 évben észrevettünk bizonyos tendenciákat, amelyek az éghajlatváltozáshoz köthetőek: például a balatoni nádas lassú eltűnését, ami évi 1-2 hektár nádas terület elvesztését jelenti az elmúlt 25 évben” – mondta. „Ez nem csak a klímaváltozás, hanem a túlzott vízszabályozás, valamint az emberek rövid távú érdekei, pénzügyi tervei miatt is bekövetkezik – ezeket a hatásokat azonban még nem tudjuk pontosan elkülöníteni.”
A tó hőmérséklet-emelkedéséről azt mondta: az elmúlt nagyjából 150 év során a Balaton vízhőmérséklete mintegy 2,2 Celsius-fokkal emelkedett. „Ami különösen aggasztó, hogy a változás nagy része az elmúlt 30 évben következett be. Az azt megelőző 120 év alatt mindössze körülbelül 0,5 fokos emelkedést regisztráltunk, majd a ’80-as évek közepén történt egy töréspont a hőmérsékleti trendekben: ezt követően a melegedés üteme hirtelen felgyorsult. Azóta a hőmérséklet-emelkedés mértéke nagyjából három-négyszeresére nőtt az előző korszakhoz képest” – jelezte.
„Nyilván nem szeretnék jósolgatni, de azért muszáj: bátran leírhatjuk, hogy éveken belül a Balaton egy mediterrán jellegű tóvá válhat” – mondta. „Ez azt jelenti, hogy a mediterrán tavaknál ismert problémák nagy valószínűséggel meg fognak jelenni a Balatonban is, elsősorban az algásodás.” Megjegyezte, hogy ez nemcsak az ökoszisztémának, hanem a turizmusnak is rosszat tesz, hiszen „a kérdés az, hogy ki akar majd olyan helyre jönni, ahol rossz a vízminőség”.
„Kevesen tudják, hogy az ökoszisztémák kaotikus rendszerek, és amikor egy küszöbértéket elérnek, onnantól kezdve kiszámíthatatlanul változhatnak. Jelenleg úgy érzem, hogy ezen a küszöbértéken vagyunk, vagy már túl is léptük azt” – mondta a szakértő. „Lehet, hogy az idei nyár még teljesen nyugodt lesz, de az is lehet, hogy éppen most mondom, hogy minden rendben van, és aztán hirtelen fordulat következik be.”
Azt is megjegyezte, hogy alacsonyabb vízszintű Balatonra kell számítani a jövőben, mivel kevesebb csapadék hullik majd a tó vízgyűjtőjére, és ennek következtében kevesebb befolyó víz jut a Balatonba, valamint ehhez járul még hozzá a magasabb párolgás. Elmondta, hogy érdekes módon a Velencei-tó hőmérséklet-változása kisebb, annak ellenére, hogy kisebb tó, ennek nem ismerik az okát.
Hozzátette, hogy vannak optimista és pesszimista forgatókönyvek a klímaváltozással kapcsolatban, és „mindegyikhez lehetne, sőt kellene stratégiát építeni. A legnagyobb probléma azonban az, hogy Magyarországon gyakorlatilag semmi nem történik. A probléma nincs kezelve”.
Azt is mondta, hogy a Covid-járvány előtt voltak ilyen egyeztetések szakemberek között a klímaváltozás kezelésével kapcsolatban, „ahol egy akkoriban meghökkentőnek számító milliárdos költségvetésről tárgyaltak az szervezők – amire sokan csak legyintettek: ne bohóckodjunk már, ilyen sok pénzt a semmire. Ha ma összeülnénk új terveket felvázolni, valószínűleg már 10 milliárdos költségvetésről kellene beszélnünk. Ha pedig még öt évig halogatjuk, akkor már százmilliárdokban kellene gondolkodni” – tette hozzá a szakértő. (telex.hu)
(SzK)
