– Pár hete tartottunk egy regionális értéktári találkozót, ott egyedül Budaörs hiányzott a környékről.
A 2012-ben megszületett Hungarikum törvény tette lehetővé, hogy az ország bármely településén, valamint a külhoni magyarok által lakott területeken helyi értéktár bizottságok alakuljanak. Az értéktári rendszer egy piramist alkot, amelynek alapjait a települések által összegyűjtött helyi értékek alkotják. Ezeket felterjeszthetik a következő lépcsőfokra, a vármegyei értéktárba, onnan pedig a nemzeti értékek közé. A piramis csúcsán a Hungarikumok állnak, köztük a pálinka, a Zsolnay porcelán és kerámia, a Mohácsi Busójárás vagy Puskás Ferenc életműve.
A sok tízezer magyarországi és külhoni bejegyzett érték a törvény által meghatározott kategóriában jelenik meg: agrár- és élelmiszergazdaság, egészség és életmód, épített környezet, ipari és műszaki megoldások, kulturális örökség, sport, természeti környezet, turizmus és vendéglátás.
A településeken működő értéktár bizottságok alapfeladata a helyi értékek felgyűjtése, a lakosság részéről érkező javaslatok befogadása és elbírálása, a felvett értékek hivatalos nyilvántartásba vétele.
A települési értéktár bizottságok az önkormányzattal együttműködésben dolgoznak, ennek formája településenként változó a helyi viszonyok függvényében. Előfordul, hogy maga az önkormányzat kezdeményezi az értéktár bizottság megalakítását, és felkér a feladatra alkalmas személyeket. Máshol a művelődési ház indítja el a folyamatot, és van, ahol egy civil szervezet jelenik meg kezdeményezőként.
A Hungarikum törvény tág keretet ad az értéktár bizottságok működési formájának. Például nálunk Biatorbágyon a tízéves fennállásunk alatt is többször változott a bizottság státusza, létszáma, összetétele, mandátumának ideje, valamint a feladatköre, amely elsősorban a városi önkormányzat aktuális szándékaitól függött. A képviselő-testület által frissen elfogadott új Szervezeti és Működési Szabályzatunk a mindenkori választásoktól, önkormányzati ciklusoktól függetlenné tette a Biatorbágy Értéktár Bizottság működését, létszámát 5 főtől 7 főre emelte. A város költségvetésében elkülönített egy összeget a bizottság által megvalósítandó célokra. Az Értéktár Bizottság nem önálló jogi személy, ugyanakkor pályázatokat az önkormányzaton keresztül beadhat, vagy a város intézményeivel, civil szervezeteivel is együttműködhet egy-egy aktuális pályázatnál.
Az alapfeladatokon túl szintén tág teret ad a törvény az ÉTB működésére. Így a tagok ötletei, a város adottságai nagy mértékben alakítják a kitűzött célokat.
Van, ahol az élő hagyományok, a viselet, máshol az épített örökség vagy a természeti kincsek, vagy éppen egy nemzetiség kerül jobban előtérbe.
Lehetőség van konferenciák, kiállítások rendezésére, könyvek publikálására, helytörténeti kutatások ösztönzésére, értéktári honlap működtetésére, családi hagyatékok feldolgozására. Hasonlóképpen fontos az ismeretterjesztés, melynek számos módja lehetséges, a helytörténeti tanóráktól az óvodásoknak tartott helyismereti-építészeti foglalkozásokig, a tematikus helytörténeti sétáktól a városünnepünkön két napon át tartó kisvasutas idegenvezetésig. A kor követelményei szerint a közösségi oldalakon való híradás, népszerűsítés is egyre fontosabbá válik, vagy akár egy-egy videós tartalom készítése. A város önkormányzatát szakmai állásfoglalásokkal, véleményezéssel is támogatjuk értékvédelmi kérdésekben. – tájékoztatott Bihari Zoltán elnök úr.
Mindezek tudatában felmerül a kérdés: kell Budaörsnek Helyi Értéktár?
s.k.
