A bő 8 kilométer hosszú túra viszonylag könnyen lekövethető, mert szinte végig a sárga jelzést követjük, egy szakaszon a sárga háromszöget, és majd csak a túra vége felé váltunk át jelzetlen útra. Viszont akkor szemmel látható lesz, hogy merre is kell menni pontosan. Egyszóval nem lehet eltéveszteni az útvonalat, ami előbb a Huszonnégyökrös-hegyre vezet, majd a Kis-Csíki-hegyen át a túranévadó Csíki-hegyre, ami után a Ló-hegy következik, az Út-hegy, végül az Odvas-hegy (ami már a Budaörsi-kopárok része). Itt véget is érne a terepséta, hacsak valaki nem akarja még megfejelni az élményt a hangulatos Kő-heggyel is.
Budaörsre többféle busszal is el tudunk menni, méghozzá a Kelenföldi pályaudvar végállomásról, és két 8-ast kell csak keresni a buszok sorszámában, mert amelyikben ez szerepel (88, 88A, 188, 188E), azok a buszok mind megállnak a Csíki csárda megállóban, Budaörsön. Leszállva a járműről azonban a csárdát ne keressük, már rég nem létezik, mindössze az egykori épülete áll ott lerobbant állapotban. Viszont mögötte vezet az út, amelyiken el kell indulnunk a csúcsok felé. A Csíki utcán, az Orchidea utcán, majd a Tárogató utcán át vezet az út kifelé a településről a sárga jelzés mentén. Az első célállomás a Huszonnégyökrös-hegy.
A Huszonnégyökrös tipikusan az a hegy, amelynek neve hallatán az emberben felébred a kíváncsiság, vajon honnan kapta azt. Erre pedig két megoldás is kínálkozik, ki melyikben hisz. Az egyszerűbb (és a hihetőbb) verzió szerint a törökök 24 ökör segítségével vontatták fel a hegytetőre az ágyúikat. A másik, legendás történet viszont egy mészárosról regél, aki egyszer fogadott 24 ökörben, hogy megállás nélkül felfut a csúcsra a hegy lábától indulva. A fogadást megnyerte ugyan, ám egészségtelen, kövérkés testalkata visszaütött, és felérve a szíve már nem bírta tovább: ott halt meg a tetőn. Nekünk azonban nem esik bántódásunk, ha erőnket beosztva másszuk meg a hegyet. Az út első fele, még a házak között kimondottan meredek, aztán enyhülni fog valamelyest, de a látvány, ami a tetőn fogad, minden fáradságért kárpótolni fog.
A ligetes hegytetőn, ahonnan a Török ugratóra látni, érdemes egy kitérőt tenni a sárga háromszög jelzést követve. Pár lépés után kiérünk a hegy másik, sziklás és monumentálisabb csúcsára, ahonnan a Budai-hegyekre látni, valamint a 2002-ben megnyitott német–magyar katonai temetőre, ami hasonló a solymári brit katonai temetőhöz: a sírkertben a II. világháborúban elesett német és magyar katonák emlékezetét és földi maradványait őrzik. Miután alaposan szétnéztünk, és kigyönyörködtük magunkat a nem mindennapi látványban, visszatérhetünk a sárga jelzésű túraútra.
Ezt követően hangulatos, erdős-ligetes útvonalon haladunk, utunkat szemrevaló panorámák és vadvirágokkal teli tisztások szakítják meg. Aki szereti a természetet fotózni, itt biztosan remek képeket készíthet. Közben az út elvezet a Kis-Csíki-hegy, a Csíki-hegy és a Ló-hegy mellett, és mindháromnál tehetünk némi kitérőt, amíg felmászunk rájuk, hogy alaposabban szétnézhessünk a környéken. A Ló-hegy mellett kiérünk egy murvás útra, majd a sárga jelzést figyelve és erre-arra kanyarogva érünk el az Út-hegyig.
Az Út-hegyre való feljutás egy kicsit trükkös, de nem kell megijedni, nem fogunk eltévedni. A sárga jelzés mentén haladva, a Lóvölgy utcán át jutunk el a hegyhez, és egy jól érzékelhető S kanyar után, bal kézre a bokrok, cserjék és fák között indul egy, az elején még keskeny, aztán valamivel jobban kiszélesedő ösvény a hegy tetejére. De az is vezethet bennünket, hogy az Út-hegy tetején áll egy hatalmas vastorony, ami messzebbről is látható, így azt is érdemes figyelni, mert az a jó irány.
Az Út-hegy tetejéről többek között kirándulásunk utolsó állomását, az Odvas-hegyet is szemügyre vehetjük. Visszafelé a jobbra levezető ösvényen tudunk lejutni a hegyről, egy dűlőútra jutunk, amin szintén jobbra kell elindulni, amíg ki nem érünk egy aszfaltútra. Ezen balra indulunk, majd gyümölcsökről elnevezett utcákon (Meggy és Málna) haladunk tovább, a sárga jelzés mellé pedig becsatlakozik a piros + jelzés is. Egy pados pihenőhöz érünk, ez már az Odvas-hegy lába, innen tudunk felkapaszkodni a csúcsra, ami elképesztő látványt kínál, belátni a teljes környéket.
A kirándulás ezen pontján még dönthetünk úgy, hogy átmegyünk még a Kő-hegyre is, megnézni a kápolnát, és kiülni a sziklákra, ahonnan aztán szűk utcácskákon juthatunk vissza a főút mellé. De az Odvas-hegy tetejére felérve be is fejezhetjük a túrát, mert innen aztán elég gyorsan lejutunk Budaörs központjába. A Városháza épülete melletti körforgalomnál bukkanunk ki, ahol egy buszmegálló is áll, itt pedig felszállhatunk arra a buszra, ami visszavisz aztán Budapestre.
