A Bobák Klub fáradhatatlan tagjaival együtt a Bakony méltán híres Apátságába Zircre is ellátogattunk, tavaly júliusban. Gazdag programunk másik látványossága Várpalota volt, ahol a Thury várat jártuk meg a földszinttől egészen a „padlásig”. Ott álltunk a várfok szédítő magasságában, ahonnan gyönyörű kilátás nyílt a városra és a környékre.
Alig másfél órás autóbuszozás után megérkeztünk Zircre a sokunk által csak hírből vagy esetleg képeslapról ismert apátsághoz. A Bakony erdejének sűrűjében, jórészt csak erdei vadak járta tájon, 400 m magasságban alapított ciszterci kolostort a rend nagy hazai pártfogója, III. Béla király 1182-ben. A francia föld legnagyobb és leghíresebb ciszterci apátsága, a champagne-i Clairvaux-ciszterci apátság filiájaként alapította, és az első szerzetesek is onnan érkeztek. A templomot a rend előírásai szerint Szűz Mária tiszteletére szentelték. Eleinte az apátságot egyszerűen „”bakonyi”-nak nevezték, de már 1199-ben előfordult a később meghonosodottá vált Zirc elnevezés.. A helyi idegenvezetőtől sok mindent megtudhattunk többek között az apátság tragédiájáról is, amikor a török fenyegetettség miatt 1538-ban elhagyni kényszerültek a kolostort. A közeli Veszprém 1552-ben török kézre került, ami az apátság vesztét is jelentette, hiszen a törökök azt is feldúlták.
Az apátság sokáig lakatlanul állt, majd 1629-ben a lilienfeldi kolostor apátja kapott megbízást, hogy készítse elő a ciszterci rend Magyarországra való visszatérését. I. Lipót 1660-ban Újfalusy Márton soproni születésű lilienfeldi szerzetest nevezi ki zirci apáttá, aki Pápán telepedett le, mivel ekkor Zircen nem volt lakható épület. A török azokban az időkben még bőven tevékenykedett a magyar földön, így Újfalusy Márton 1678-ban Gyulakeszi határában portyázó török csapatoknak áldozatul esett. Ezt követően a lilienfeldi apátok maguknak tartották fenn a zirci apáti címet. A zirci apátság egykori birtokait csak hatalmas összegért tudták megváltani, illetve hosszadalmas birtokperek által visszaszerezni, ezért Lilienfeld apátja 1699-ben a vállalkozásba befektetett összeg, 31 000 forint megtérítése fejében átadta a feladatot a sziléziai Heinrichau apátjának, Heinrich Kahlertnek, akit I. Lipót a következő évben zirci apáttá nevezett ki. A török kiűzése után több mint egy évszázad telt el, míg ismét megtelepedtek az első szerzetesek Zircen (1726).
A 18. század folyamán a zirci apátság újjáépítése és az apátság elhagyott birtokainak újratelepítése a heinrichaui apátság irányításával és költségén zajlott. A század közepén fölépült az új templom és a kolostor. A középkori épületeket teljesen elbontották, alig néhány csonk maradt belőlük. A kolostorban a magyar származású rendtagok száma egyre nőtt (1798-ban 28 közül 11 magyar). 1810-ben a porosz kormány feloszlatta a sziléziai apátságot, majd miután az utolsó heinrichaui apát, Konstantin Gloger 1814-ben meghalt, a zirci apátság önállóvá vált. Ettől kezdve Zirc a magyarországi ciszterci rend központja.
A ciszterciek egyre nagyobb szerepet vállaltak az oktatásban. A zirciek vállalták a székesfehérvári és a pécsi gimnázium fenntartását (1814). A 20. század elején már a bajai és a budai ciszter gimnáziumok is megnyíltak.
1950-ben a zirci kolostort is megszüntették, a szerzeteseket elűzték, csak 1990-ben térhettek vissza. Az öt államosított gimnázium közül azóta már négyben ismét ciszterciek tanítanak
Az Apátság kertjében a hatalmas, kéttornyú barokk apátsági templom különleges látványosság, melynek belső és külső helyreállítása nemrég fejeződött be. Ámulatba ejtő szépségét csodálhattuk miközben meghallgattuk az idegenvezető ismertetését a templom történetéről.
Építése 1732-1752 közé esik, így a barokk stílus jegyeit viseli magán. Az épület azonban nem csak barokk, hanem klasszicista épület is egyben.
A templom belseje sok érdekességet rejt. Többek között eredeti Maulbertsch-oltárkép (1745) és Wagenmeister-freskók díszítik. A képek sok tortúrán mentek át. Napjaink renovációs munkálatai eltávolították a korok javításait, az eredeti réteget hozták felszínre, így tudjuk ma a képek kialakulásának hosszas történetét.
1982-ben, alapításának 800 éves évfordulójára a templom basilica minor rangot kapott a pápától.
A Monostor ad továbbá helyet még a Reguly Antal Műemlék Könyvtárnak és a Bakonyi Természettudományi Múzeumnak is. A kolostor legnagyobb látványossága a csodálatos könyvtárterem, 60 ezer nagy értékű könyvvel. A könyvtár legnagyobb kincsei a ősnyomtatvány-, könyv- és folyóirat-ritkaságok.
A ciszterci szerzetesek évszázados szorgalommal őrizték, javították és védték ezeket, így napjainkban is kiváló állapotban vannak, de látogató számára nem elérhetőek.
Utunk második állomása Várpalota volt, a Thury vár meglátogatása. Mivel egy-két mondatban nem lehet erről a csodálatos épületről és történetéről beszámolni, úgy gondolom, folytatásként legközelebb ezt is megteszem.
Major Edit
