Magyar kutatóknak sikerült először megvizsgálni egy aktív, fertőzőképes koronavírust – olvasható a Semmelweis Egyetem honlapján megjelent cikkben. Eredményük: az új koronavírus az egyik legrugalmasabb és legellenállóbb, ember által ismert biológiai organizmus lehet. Mindez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is.
A Semmelweis Egyetem kutatói a Nemzeti Népegészségügyi Központ Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve egy aktív és fertőzőképes koronavírust szerkezetét vizsgálták meg. Dr. Kellermayer Miklós és munkacsoportja vizsgálata azért egyedülálló, mert a szakirodalomban a vírusról eddig megjelent cikkek mindegyike inaktivált, kémiailag kezelt vagy fagyasztott mintán készült – áll a publikációban.
A magyar kutatócsoport a vizsgálat során ún. atomi erőmikroszkópot használt, és a SARS-CoV-2 részecskét egy kis tűvel szúrták meg. A tű hegyét a vírus tetejétől az aljáig nyomták, amitől az összenyomódott, majd a tű eltávolításakor azonnal visszapattant. Ezt száz alkalommal megismételték ugyanazon az organizmuson, ám a vírus szinte teljesen sértetlen maradt. Dr. Kellermayer Miklós szerint a vírus mechanikai és öngyógyító tulajdonságai miatt tud a környezeti körülmények széles köréhez alkalmazkodni. Ez közrejátszhat szokatlanul nagy fertőzőképességében is. A kutatók az organizmus egyéb tulajdonságait is megvizsgálták.
A vírusok a gazdatestet elhagyva általában sebezhetővé válnak, a SARS-CoV-2 azonban tárgyak felületén megtapadva is hosszú ideig fertőzőképes maradhat – a kutatás szerint ehhez a részecskét borító tüskék rugalmassága is hozzájárulhat.
A tüskéket alkotó fehérjék a tű fizikai behatására olyan magas frekvenciával lendültek ki, hogy a másodpercenkénti 300 felvétel készítésére is képes atomi erőmikroszkóp is csak elmosódott képet tudott készíteni róluk. A kutatók szerint ez a nagysebességű mozgás segíthet a vírusnak könnyebben megtalálni a gazdasejteket és összekapcsolódni azokkal.
A korábbi kutatások eredményei eltértek azt illetően, hány ilyen koronaszerű tüske borítja a vírus külsejét: a Cambridge Egyetem tanulmánya szerint körülbelül 24, míg a németországi Max Planck Institute 40-re becsülte a számukat. A magyar kutatók által vizsgált organizmus 61 tüskével rendelkezett. Dr. Kellermayer Miklós szerint ez is bizonyítja, hogy a vírusszerkezet változékonysága nagyobb lehet, mint korábban gondolták.
Az új koronavírus hőellenállását vizsgálva azt találták, hogy a vírus egyedülálló módon akkor alig változik, ha 10 percen át 90 Celsius fokos hőnek van kitéve; mindössze néhány tüskéjét veszítette el, de a szerkezete sértetlen maradt.
Ez magyarázatot adhat arra is, miért maradt fertőzőképes a meleg éghajlatú országokban, vagy a nyári időjárás ellenére is.
(Forrás: kepmas.hu)
