Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték egyes vidékeken, ugyanis még ötven évvel ezelőtt is elterjedt formájában vödörnyi vízzel locsoltak, vagy az itatóvályúba dobták a lányokat, akik a nemes alkalomra a legszebb ruhájukban pompáztak. Napjainkban a locsolás e módját elsősorban falusi ill. kisvárosi közegben, főként (de nem kizárólag) hagyományörző csoportok mívelik.
Manapság inkább a finomabb formája terjedt el, amikor locsolóvers elmondása után illatos parfümféleség, – tinédzser vagy fiatal felnőtt lányok esetében virágspriccelő, szódásszifon vagy a kerti slag – által érdemlik ki a locsoló fiúk a jutalmul kapott festett piros, díszített hímes tojást.
Eredete
Vannak rá korai utalások a középkori szláv népszokásokban és Csehországban már Konrád Waldhauser (1326-1369) írt elsőként a locsolkodásról. Ez a szokás ismert a szlovákok között, Csehországban, Ukrajnában és Lengyelországban is.
A szokás létezéséről azonban Magyarországon csak a későbbi 17. századi írásos emlékek tesznek említést. 1736-ban Apor Péter a Metamorphosis Transylvaniae azaz: Erdélynek régi együgyű alázatos ideiben való gazdagságából ez mostani kevély, czifra felfordúlt állapotjában koldússágra való változása című művében ezt írta: „… úrfiak, alávaló, fő és nemes emberek húsvét másnapján az az vízben vetü hétfün járták a falut, erősen öntözték egymást az leányokat hányták az vízben …”
A locsolás az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal van kapcsolatban, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A szokás arra a legendára is visszavezethető, amely szerint locsolással akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat, illetve vízzel öntötték le a Jézus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vivő asszonyokat.
Kapcsolatos hagyományok:
Tojásfestés
A locsolásért cserébe hímes, de legalábbis festett tojás jár a fiúknak. Sok változata és technikája létezik mind a tojáshímzésnek, mind a festésnek.
Egy legenda szerint mikor Krisztus a keresztfán függött, előtte egy asszony egy nagy kosár tojással állt meg imádkozni, és Krisztus vére rácseppent a tojásokra. Ezért szokás a húsvéti tojást pirosra festeni. A vallásos magyarázaton túl a piros szín a vért, az életet is jelenti.
Forrás:Wikipédia
s.k.
