-Mikor teszik vissza a arcmást a helyére? – álltak meg a könyvtár előtt az érdeklődők.
-Hol lehet most? Csak nem kidobták? – aggodalmaskodott egy arra járó.
Miért is nevezték el Bercsényi Zsuzsannáról – Filipszky István, volt könyvtárigazgató kezdeményezésére – az intézményt?
„1721. április 21-én Zsámbékon, a Zichyek várkastélyában az akkor újonnan érkezett budaörsi német telepesek elöljárói Budaörs földesúrnőjével, gr. Zichy Péterné gr. Bercsényi Zsuzsannával 15 pontból álló szerzõdést kötöttek, mely szerződés alapjaiban határozta meg a telepesek elkövetkezõ életét.
Bercsényi Zsuzsanna 1708-ban kötött házasságot gr. Zichy Péterrel, Budaörs akkori földesurával. A település életében a grófnõ akkor jutott jelentõs szerephez, amikor férje, az adósságot adósságra halmozó Zichy Péter által zálogba vetett Budaörsöt 1719-ben a maga nevére váltotta vissza, s ily módon a helységnek 1745-ben bekövetkezett haláláig földesúrnője maradt.
Emléke előtt tisztelegve viseli nevét 1997 óta a Városi Könyvtár. ( könyvtár honlapjáról)
Itt még a helyén volt.
A mű alkotója: Stremeny Géza, országos hírű szobrászművész. Alkotásai- a nagyméretű lemezdomborításai, domborművei, faragott szobrai közösségi épületek belső terébe, köztérre kerültek, többször szellemesen illesztve a környezetbe. Portrészobrászattal is foglalkozik. Egy időben Budaörsön élt. (internet)
Már megint egy értékkel szegényebb lett a város.
–Vissza lehet még tenni? – tanakodtak a könyvtár előtt. -Hiszen már nincs lehetőség a bemélyítésre!
Én nem tudom erre a választ, mert nem vagyok építész. De azt tudom, hogy sok-sok embernek tetszett, és kevesebben vannak, akiknek nem. Az is biztos, hogy többen vannak, akik szeretnék újra a helyén látni, mint azok, akik nem.
s.k.
