Mit adott nekem a Passió?

2025-04-12 | Budaörs
A 2012-es Budaörsi Passió előadásai után feltettem a kérdést a résztvevőknek, milyen érzésekkel, emlékekkel fejezik be a közös munkát. A válaszadók életkora gyerekektől idősekig terjedt, egy azonban azonos volt a reakciókban.

A válaszokat név nélkül közlöm, a válaszokból, megfogalmazásokból sok minden kiderül.

Íme, a csokor

Nézői válaszok

Még egyszer köszönjük a szíves és előzékeny segítséget. Az előadás felemelő volt. Csak gratulálni lehet az ilyen összefogáshoz és produkcióhoz. Nagyon örültem, hogy eljött ennyi diák. Rácsodálkoztak és hatása alá kerültek. Ráadásul az égiek is kegyesek voltak, csak a vége után szakadt nyakunkba a nagy zuhé.

Köszönettel és üdvözlettel…

Köszönjük szépen a tegnapi gyönyörű előadást, ismét óriási élményt jelentett ott lenni a Kő-hegyen a Passiójátékon. Reméljük 3 év múlva újból ott lehetünk. További munkájukhoz, terveikhez jó egészséget és sok örömet kívánunk. (46 tagú csoport)

Immáron a felgyülemlett emlékek és sokadik passiójáték megindító és leírhatatlan élménye után szeretném mondani: örömmel vennék részt -valamely használható minőségemben- a következő passiójáték szezonban!!!

Reakciók a résztvevőktől:

Első alkalommal vettem részt, nagyon tetszett az előadás, sok kellemes emberrel ismerkedtem össze. Jó érzés volt részese lenni valamennyi alkalommal ennek a színvonalas műsornak.

Nagyon sok új ismerőst és barátot szereztünk, sokat nevettünk, bár ezt nem mindenki szerette. Az utolsó előadáson szomorúak voltunk, hogy itt kellett hagynunk ezt az egészet, egymást, a vidámságot.

Minden király volt! Kedvenc szereplők? Süti, Matyi szamár, a pászkát osztogató férfi. Mely jelenetekben az ördögök és/vagy főpapok  szerepeltek, profi módon lettek megoldva. Tetszett még a darab rendezése, előkészítése, megvalósítása, a korhű öltözékek és a rendezett munka. Az elején azonban unalmas a beszéd!

Sok jó barátot (női öltöző), lábtörést (csak húzódás, kipróbáltuk Deni palástját), sapkát, pólót, keresztet, kulcstartót, naptárat, emléklapot, vacsorát. Sok áldást, sok nevetést: nagyon-nagyon jó élményt!!!

Nagyon nagy élmény volt szerepelni. Érezni lehetett, hogy ez egy nagy család.

Hitemet erősítette, valóban jobb ember lettem, amikor lejöttem a Kőhegyről. Örülök, hogy a Budaörsi Passió csodálatos emberekből álló családjának tagja lettem. Hálát adok érte az Úrnak

Nekem nagy élmény volt, hogy részt vehettem a Passióban.

Jó élményt jelentett számomra, mert még jobban a budaörsi közösség tagjának érezhettem magam és rengeteg, eddig ismeretlen emberrel találkozhattam, amire más keretek között nem lett volna lehetőség. A mindennapos próbák azonban kissé megerőltetőek voltak, így a vizsgaidőszak kellős közepén, de igyekeztem minden próbán és előadáson részt venni az elfoglaltságaim és sok tanulnivalóm ellenére is.

Ez volt a 4., amit végigstatisztáltam. Nekem a lelkemnek ez egy csodát tett. Sokszor a fáradságtól alig bírtam felmenni a hegyre, de ott teljesen kicserélődtem. A társaság és újabb kedves embereket ismertem meg. Várom majd a következőt.

Először is: óriási élményt, hogy részt vehettem benne, nem gondoltam előtte. Világszínvonalat éreztem! Kétezer évvel ezelőtti történet élővé vált. Újbóli mélységes rácsodálkozásomat keresztény vallásomra. A hit erejének megfogalmazása szuggesztív lelki mélységben, amit csak egyedüli meditációimban éreztem. A szeretet domináns megfogalmazása, mi hiányzik a mai világban. És .. ezeknek a dolgoknak újraindítása gondolkodásomban. De nem „csak“ ennyi! (egy római katona)

Közös munka élménye, hitben erősít és az összetartozás.

Közösséget az Úr útját óhajtó különböző korú, nemű, tenni akaró emberekkel. Köszönöm, hogy én is részt  vehettem. Büszke voltam, hogy elpassiósodtam: kócos szélfútta hajjal, leégett orral, piros szemmel (és koszos lábbal), később didergő lila kezekkel. De jó volt!!! Örömmel vettem az előadást dícsérő szavakat, mintha az én produkciómat dícsérték volna, mintha az én gyerekem lenne – annak is érzem! Az előadás, a passió nagyon szívenütött.

A keresztény közösségünk életében kiemelkedő közösségépítő munka, amit az összes színész, szereplő, közreműködő végzett, nagy hatással van ránk, de remélem, az előadást élvező nézőkre is. Az elkövetkező három évben is értelmes feladatokkal kellene megbízni a tenni akaró és tudó, összekovácsolódott közösségünket. Ne hagyjuk elveszni a közreműködők tenniakarását.

Felemelő érzéseket ébresztett, hálás vagyok a sorsomnak, hogy részese lehettem ennek a csodának.

(És azóta egyszer volt még Budaörsi Passió, 2018-ban. Azóta nem. Talán jövőre? Nem valószínű…)

SzK

Megosztás