Néhány kiragadott gondolat a témáról:
A mesterséges intelligencia kockázataival kapcsolatos klasszikus érvek szerint a mesterséges intelligencia önkényes és nehezen érthető célokat követ. Az MI-hez kapcsolódó fő félelem az egzisztenciális félelem: az autonóm rendszerek okosabbak lesznek, mint az emberek, és akár szándékosan, akár nem szándékos következményként kipusztítják fajunkat.
Sokan gondolják, hogy hátra dőlhetünk, nem kell félni az MI-től, mivel kordában tartható. Azonban az MI-vel kapcsolatban újabb aggodalmakat fogalmaztak meg. Az egyik ilyen, hogy a versengő modellek az embereket le akarják majd győzni, néha pusztán azért, hogy nehogy ki tudja őket kapcsolni egy ember. Ekkor jut eszünkbe, amit Pál apostol írt a filippieknek: „Semmit se tegyetek vetélkedésből vagy hiú dicsőségvágyból! Inkább mindenki alázatosan a másikat tartsa magánál kiválóbbnak!” (Fil2, 3)ű
Ha ezt a problémát kellő távolságból szemléljük, akkor azt látjuk, hogy az interneten fellelhető emberi tudáson tanított nagy nyelvi modellek (LLM) olyanokká lesznek, mint a tudás összehordói. Minden emberi gyarlóságot megtanulnak…
A mesterséges intelligencia szövegeket és képeket gyárt, amelyek lélektelenek. Minden olyan dolog, ami az emberi gondolkodás eredményeihez hasonlót hoz létre emberi fáradozás nélkül, nem csak az embert, de Isten Szent Lelkét is kizárja a folyamatokból. Egy számítógép monstrumnak nem fog sugalmazni a Lélek. Ezért veszélyes. Nem csak azért, mert emberek veszíthetik el a munkájukat, hanem azért is, mert emberek veszítik el az Istentől ihletett gondolatokhoz való hozzáférésüket. Erről pedig tudjuk, hogy kinek jó…
(A teljes cikk ITT olvasható.)
(Forrás: vdtablog.hu, írta: Rákóczi Piroska)
(SzK)
