A Liliom Molnár Ferenc világszerte legismertebb színműve, aminek alapötlete – az érdes modorú, valójában azonban érző szívű hintáslegény és a butuska, hiszékeny, ugyanakkor konok kis cselédlány szerelme – A Liliomot, a Vígszínházban Csortos Gyula és Varsányi Irén főszereplésével játszottak először 1909-ben. ami az ősbemutatón csúfosan megbukott. Két évre rá, a bécsi premieren azonban hatalmas volt a lelkesedés, és ez kihatott a magyar színházi életre is.
A Liliom helyszíne a pesti Liget, a 20. századelőnek az a placca, ahová mindenféle társadalmi réteg képviselői járnak. Itt sétálgatnak és cicáznak a cselédlányok a bakákkal meg a mesterlegényekkel. A Liliom cselekménye – mint általában a Molnár Ferenc-daraboké – nem bonyolult. A két főhős, a nagydumás, a bámész népeket a körhintához csalogató, a nőkre macsós vonzerejével ható Liliom és a naiv, a fővárosban nem régen szolgáló falusi leányzó, Julika szerelme. A ligeti kikiáltó magának sem meri bevallani, mert nem fér össze keménylegényes „imidzsével”, hogy megszerette az angyali szelídségű, romlatlan cselédlányt.
Összeköltöznek, az állás nélkül maradt Liliom nem tudja eltartani családját, ez bántja férfiúi büszkeségét, és indulatát Julikán vezeti le: időnként két-három nyaklevest kever le az állapotos asszonynak. Szégyelli magát, ugyanakkor megszólal a lelkiismerete is, örül a gyermek érkezésének, és miután semmihez sem ért, normális munkát nem tud vállalni, a legegyszerűbb pénzszerzési módhoz, a rabláshoz folyamodik. Csakhogy dugába dől a terve, börtönbe nem akar kerülni, inkább öngyilkos lesz.
Mindezen bevezető után csupán csak azért-hogy képben legyünk a történetet illetően- lássuk mit láttat velünk a rendező. Felgördül a függöny és egy ravatallal szembesül a kíváncsi néző. Mint hamarosan kiderül főhősünk Liliom búcsúztatása zajlik,felsorolván érdemeit és mindazok nevét,akik saját halottjuknak tekintik őt. A nézőtérről jókedvű kuncogás kíséri a hosszú listát, a búcsúszók és méltatók nevei hallatán. Sokad magunknak ismerősnek tűnnek ezek a véget nem érő,olykor meg mosolyogtató méltatások.
Érdekes variáció a rendező részéről,mert felhagy a kronológiai sorrenddel,megfordítja a történetet,amely most ott kezdődik ahol tulajdonképpen véget ér, Liliom halálával. De miért e keserű vég? Liliom semmihez sem ért, családját eltartani nem tudja, rabolni kényszerül és a börtönt elkerülni akaró Liliom öngyilkos lesz. Díszletül egy kiglancolt konténer szolgál, abba időznek a szereplők , ahogy a történet megkívánja,ha kell tologatják, vagy másszák magasló falait. A legijesztőbb az első felvonás végi jelenet, ami a purgatóriumban játszódik. Itt várnak az ítéletükre, a nyüzsgő, vonagló, szárnyacskákat növesztett bűnösök,hogy bekerülhessenek a mennyországba. A purgatóriumnak és a Pokolnak ezt a naturális ábrázolását még Dante is megirigyelte volna.
Aki olvasta Molnár Ferenc Liliom című művét egy teljesen más Liliomot talál a színpadon. A főszerepben Alföldi Róbert- ami már is fémjelzi és magyarázza a telt házas előadásokat,túl a remek szereplőgárdán-akit nem mint hintáslegényt látjuk a színpadon,hanem egy tehetségtelen, magát sármosnak,nagyszerűek képzelő ügyeskedő életművész aki egy munkaadójával való konfliktus alkalmával találkozik későbbi élettársával. Munkanélküli lesz, és a sikertelenség, kihatással lesz közös életükre,amely tettlegességhez is vezet. Az eredeti Molnár történettől igencsak messze kerül a most előadott színdarab,ami jó szórakozást nyújtott a nézőközönségnek. Semmi más nem történt, mint ahogyan napjainkban már megszokhattuk, azt,hogy egy eredi mű kifordított,másképp magyarázott változata került elénk.Ami nem baj,de a rend kedvéért mégis jó,ha elolvassuk az eredeti Molnár darabot. Ezen kívül pedig megismerkedünk Molnár Ferenccel mint a kicsapongó olykor a durvaságtól sem mentes íróval,aki feleségét -ugyanúgy mint Liliom – többször tettleg bántalmazott,amely megbocsáthatatlan tett alól felmentést vár,úgy mint Liliom a színdarabban.
Kovalik Balázs rendezése darabokra szedi és új formában rakja össze a jól ismert történetet. Az építőkockákból egy „művész” (színész) ellentmondásos életpályája rajzolódik ki, egy művészé, akinek az ő szeretett Julija hiába kínálja fel a normális élet lehetőségét. Az út a reménytől a kitaszítottságon keresztül a kétségbeesett halálig vezet, sőt – ironikus módon –, még azon is túl.
Szereplők:
Alföldi Róbert m.v.
HARTAI PETRA
SPOLARICS ANDREA
Ilyés Róbert
BÖRÖNDI BENCE
Juhász Vince e.h.
Bregyán Péter
Valamint:
BOHOCZKI SÁRA
CHOVÁN GÁBOR
FRÖHLICH KRISTÓF
MERTZ TIBOR
PÁDER PETRA
SAS ZOLTÁN e.h.
SZŐTS ORSI
TAKÁCS KATALIN
Major Edit
