Lévay Ernő végigkísérte a napórát az indulástól egészen napjainkig, sőt, most a felújításban is tetemes részt vállal.
Tőle most mindent megtudhatunk a témáról:
A napóra ekvatoriális rendszerű, amelynek legfontosabb jellemzője, hogy az árnyékvető rúd gyakorlatilag párhuzamos a Föld tengelyével és az iránya a Sarkcsillag felé mutat, továbbá az óramutató skála a rúdra merőleges körpályán helyezkedik el, és így minden pontja egyenlő távolságra van a rúdtól, ami nagy leolvasási pontosságot eredményez. A csatolt részletes ismertető a legavatottabb szerző tollából, Kupás Deák Béla úrtól származik, aki aktív korában a Kandó Kálmán – a későbbiek folyamán Budapesti Műszaki Főiskola – adjunktusa volt, a napóra szabadalmának tulajdonosa, tervezője és kivitelezője egy személyben. A leírás ábrákat és fényképeket is tartalmaz, minden igényt kielégít. Magam csak a keletkezés körülményeit ismertetem.
Kupás Deák úr 2003-ban keresett fel hivatalomban (Budaörsi Polgármesteri Hivatal) és néhány fényképet mutatott a kertjében felállított kis napóráról, röviden ismertette a szerkezetet, és felvetette, hogy létesítsünk városunkban egy nagyobb példányt. A látottak és elmondottak megragadták fantáziámat, és néhány hetes városházi – jó értelemben vett – lobbizás után elindult a megvalósítás folyamata. A kész napórát 2004. július 30-án vettük át. Ebben az időszakban építettük az új városházát, a hivatal „albérletben” működött a Komáromi és Lévai utca sarkán lévő egykori Vízépítő volt telephelyén, így ennek a kertjében került felállításra ideiglenes jelleggel egy szögvas állványra. Megállapodtunk, hogy végleges helyéről az új városházába való beköltözés után születik döntés.
A költözésre 2005. szeptember-októberében került sor, de a beépítési körülmények miatt nem volt jó lehetőség a végleges elhelyezésre. A legautentikusabb helyszínnek a Templom-tér kínálkozott. Napokig figyeltem a nap járását, százszázalékos megvilágítási lehetőség – mármint a napfelkeltétől a napnyugtáig – nem adódott, végül is elfogadható megoldásként került az óra 2005. karácsonyán a jelenlegi helyére. Kupás-Deák úr személyesen tájolta és állította be a szerkezetet.
A felállításhoz Egri Hunor piliscsabai kőszobrász-restaurátor művész tervezett posztamenst, melynek burkolóanyaga Multicolor nevű fényezett gránit. A kivitelezést Mező István budakeszi illetőségű kőfaragó mester végezte. /A szöveg az ismertető anyagban lévő fényképen olvasható. A keleti hosszúsági adat pontatlan, pár perc eltérés van a valódi értéktől./
Az elmúlt 18 év során a gyermek és fiatal látogatók „túlzott érdeklődése” következtében az állító szerkezet megrongálódott, leszerelésre került. Javítása folyamatban van, az Önkormányzat finanszírozásában. Ez úton is kérem a tisztelt közönséget, elsősorban a fiatalabbakat, hogy a szerkezet működtetését, a holdfázisok változtatását kellő figyelemmel eszközölje.
Budaörs 2023. novemberében Lévay Ernő
……………………………………………………………………………………………………………………………………..
Teljes műszaki leírás a tervező-készítő tollából (nagyon érdekes!):
Budaörs napórája és holdfázis órája, Budaörs Templom tér
Tervezte és készítette: Kupás-Deák Béla gépészmérnök (Budapesti Műszaki Főiskola, budaörsi lakos) 2006.
Egy új típusú, percpontos napóra, ami budaörsi találmány
Az idő az összes alapmennyiség közül a legmegfoghatatlanabb, legelvontabb számunkra. Az idő mérésének kérdése egyidős a csillagászattal. A napnak 12, illetve 24 részre való felosztását minden ókori kultúrnép körében megtaláljuk. Az általuk készített első időmérők az egyenletesnek hitt Nap járását használták fel arra, hogy a nap kisebb elosztását mérjék. A napóra kétségkívül az első időmérő eszköz volt. Az asszír, föníciai, egyiptomi népek körében különösen nagy jelentőséggel bírt, hiszen szubtropikus éghajlatú hazájukból nézve az ég az év legnagyobb részében felhőtlen volt. Elengedhetetlenül fontos azonban, hogy időmérő csillagászati eszköznek is tekintsük, hiszen a Föld napi forgását és a Nap körüli éves keringését is tükrözi egy adott helyen. A napóra története egészen az ókorba nyúlik vissza, amikor még az ember számára ez volt a legpontosabb időmérő eszköz hosszú-hosszú évszázadokon át.
Kezdetekben az égitestek látszólagos elmozdulásának megfigyelése tette lehetővé az idő megmérését, majd a napórák megszerkesztését. Működésüknél az időmérés alapjául nappal a Nap mozgásának vetülete szolgált és szolgál ma is. Ezek a napórák a mindenkori helyi időt mutatták. Még a középkorban is a napóra volt a legpontosabb időmérő eszköz egészen a XIX. század közepéig, a mechanikus órák megjelenéséig. A XIX. század közepéig napórával ellenőrizték a pontatlanabb mechanikus órák járását.
A napóra minden kétséget kizáróan nem tud versenyezni a mai pontos mechanikus vagy kvarc órákkal, azonban egy napóra-tulajdonos számára sokkal örömtelibb, ha saját időmérő eszköze működését figyelheti. Az emberiség történelmével elválaszthatatlanul összeforrt, a világ bármely táján járva felfedezhetjük épületeken, utánozhatatlan karaktert, patinát kölcsönözve az őt viselő épületnek. Ugyanakkor önmagában is művészeti alkotásnak tekinthető, képzőművészeti, művészettörténeti szempontból is fontos műtárgy, amely sokszor az épület (gyakran műemlék) szerves részét képezi, osztozva annak sorsában is.
A későbbiekben az időmérő szerepének betöltésén túl legalább ilyen hangsúlyos funkciót kapott a parkok, kastélyok, kertek és épületek önálló, meghatározó díszeként. Napórát számlálhatatlan kivitelben készítettek, a több tonnás márványobeliszktől az összecsukható „zsebnapóráig”.
A napórák megtalálhatók voltak minden antik civilizációban, Babilóniában, Egyiptomban, a Görög- és a Római Birodalomban. A történelem folyamán egyes népcsoportok életében különös jelentőséggel bírt az éghajlat, a munkavégzés és a megélhetés tekintetében. Így maradtak ránk nagy számban szép alkotások a mai Spanyolország észak-nyugati részén, Szíria, Libanon és Egyiptom területén. Ennek a találmánynak az emberiség történetében meghatározó szerep jutott, így nem véletlen, hogy a világ bármely pontján járva felfedezhetünk napórákat.
A horizontális napórák számlapjai vízszintesen fekszenek, a vertikális napóráké függőleges síkon, gyakran egy falra rajzolva. Az árnyékot adó „árnyékvetők” célszerűen a föld forgási tengelyével párhuzamosak. Az ekvatoriális napórák árnyékvetője legtöbbször vékony pálca, a föld tengelyével párhuzamos, a számlapja pedig az árnyékvető tengelyre merőleges síkban van és kör formájú. Így a teljes kört (360?-ot) – mint egy teljes napot – 24 részre elosztva, egy órának a 15?-os szögosztás felel meg. Az ekvatoriális napóráknál így az egyes órák óraköze egyenlő, éppen 15°. Ezzel szemben a horizontális és vertikális napóráknál az órák osztása geometriailag nem egyforma.
A horizontális, vertikális (tisztán déli tájolású) és az ekvatoriális napóráknál Magyarországon, nyáridőben, kb. hajnali 5 és este 7 óra között olvasható le az idő.
A napórák egy év alatt csak 4-szer mutatják a pontos időt (általában max. +/- 16 percet sietnek, vagy késnek). A föld forgásának a ritmusa miatt hol késnek, hol sietnek. Ezért a napórák mellett táblázatban célszerű feltüntetni – az időkiegyenlítés (időkorrekció) naptári dátumokhoz rendelt percértékeit, mert csak ezzel határozható meg mindig a pontos idő. További probléma az időmeghatározásnál, hogy figyelembe kell venni a nyári-téli időszámítást is, így gyakran összeadási, kivonási műveletekkel számolhatjuk csak ki az idő percpontos értékét. (Tavasszal egy órával előbbre állítják az órákat a nap járásához viszonyítva, ősszel pedig vissza.)
A napórám tervezésének a célja egy, mindig a pontos időt mutató, az idő leolvasását követően további számolási műveletet már nem igénylő, precíz időmérő szerkezet elkészítése volt. Működésének a lényege, hogy az időkorrekcióknak megfelelően a számlapot a szerkezet mechanizmusa úgy állítja-fordítja, hogy mindig a pontos idő értéke kerüljön az árnyék alá. Ehhez csak az ekvatoriális napóra, mint „alaptípus” továbbfejlesztése felel meg, amelynél az órák geometriai osztásai egyformák. A merev számlapú, hagyományos ekvatoriális napórák fejlesztett változata egy speciális mechanikával mozgatott számlapú napóra, mely a találmányom lényege.
Az időkiegyenlítések korrekciós értékeit és a napóra geometriai tájolási paramétereit a helyi (budaörsi) hosszúsági, szélességi értékekhez számítógépes programmal határoztam meg. A „Shadows 1.6.2” napóra-tervező program ingyenesen letölthető az Internetről. Ezzel a programmal számítottam ki az egyes naptári napokhoz tartozó korrekció-értékeket. Az időkiegyenlítések értékeit egy tárcsalapra, sugárirányba, teljesen körbe felmértem – mintegy a teljes évre. A szerkezet naptárának beállításakor, elforgatásakor a közös tengelyen lévő tárcsalap sugárméretének változásai az időkiegyenlítések értékeit adja. Ezt a sugárirányú elmozdulást görgőkön, karokon, csuklókon keresztül a napóra számlapjának arányos és pontos elforgatásához használom. Így a dátum beállításával a napórám számlapja az időkorrekciónak megfelelően elfordul.
A mechanizmusba egy nyári-téli időkapcsolót is beépítettem, amely pontosan egy órát fordít el a számlapon. A kar két véghelyzete a nyári vagy téli időszámítás átállítását végzi.
Szükségesnek tartottam a szerkezetbe egy helyi és közép-európai idő átkapcsolót is beépíteni. Ez 16 perc értékű elfordítást tesz lehetővé. (A napóra pontos beállításához és ellenőrzéséhez is szükséges. Tudnunk kell, hogy a rádióban felhangzó déli harangszó idején, télen Budaörsön a nap járása szerint már 12 óra 16 perc körüli az idő. Nyár időszámításkor ez 11 óra 16 perc).
A napóra rögzített és gondosan tájolt acélvázában a számlapot tartó keret a kapcsoló karok és a dátum beállítása szerint elfordul, mindig a pontos időt mutatva. A rozsdamentes acél számlapon a réz szegecsekkel jelölt osztás 5 perc, így az idő ilyen pontossággal rögtön, biztosan olvasható. A karok állításával a berendezés a budaörsi időt, közép-európai időt, a téli vagy nyári időszámítás szerint közvetlenül adja.
A berendezés további érdekessége, hogy fogaskerekes hajtómű áttételen keresztül egy Hold-fázis naptárat is mozgat. A naptár beállításakor a fogaskerekek elfordítanak egy fekete árnyékoló tárcsát, amely a figyelőablakban a korong alakú fénynyalábot részben-vagy egészben letakarja úgy, hogy a naptárral összhangban a fény előtt jobbról bal felé halad. A működése teljesen megegyező a Hold fázisainak működésével. A teljes korong alakú fénynyaláb a teliholdat, a teljesen letakart az újholdat szimbolizálja. A fénynyalábot a berendezésben a napfény visszatükrözése adja. A sarlók alakja megfelel a növekvő, csökkenő negyedek formáinak is. (A Hold sarlójának a formája, a Hold Nap által sütött oldalának, Földről észlelt fázisai adják. A fogaskerekes hajtómű áttételének számításához a holdhónap 29, 3 napos ciklusát vettem.)
Újhold Növekvő negyed Telihold Csökkenő negyed
A szerkezetet az időjárás igénybevétele miatt galvanizált acélvázzal készítettem, minden mozgó, csúszó, forgó alkatrészt, csavarokat pedig sárgarézből. A számlap inox acéllemezből van kialakítva, réz szegecsekkel. A naptár tárcsája két darab 6 mm-es üveglapból van összeragasztva, közöttük vetítőfóliára rajzolt-másolt grafikával. A feliratok sárgaréz tábláit maratással készítettem.
Műszaki leírás a budaörsi nap és holdórához
Megnevezés: 2004. decemberben P0303995 számon szabadalmi jogra bejegyzett „Kupás-Deák rendszerű, pontos időt mutató, tárcsás napóra”
Tervező, feltaláló: Kupás-Deák Béla gépészmérnök, (Okl. szám: 85/1975) a BMF, Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar adjunktusa, budaörsi lakos.
Méretek: A szabadalmazott minta szerinti, arányosan nagyított, kb. 1400 mm számlap átmérőjű.
Kivitel, minőség: A váz acél szerkezetű, sárgahorgannyal 30 µm vastagságban galvanizált, ezt követően korrózióálló festékkel két rétegben bevonva. A mozgó szerkezetek, számlap, stb. sárgarézből és inox acélból készültek. A holdnaptárat mozgató hajtómű fogaskerekei sárgarézből lefejtőmarással készültek. (Fogszélesség:10mm; modul:1,75) A hajtómű tengelyei mélyhornyú golyós csapágyazással forognak. Minden csapágy mindkét oldalról simmeringekkel és vízvető harangokkal védve. A feliratok, címkék kb. 0, 3 mm mélyen maratott sárgaréz lemezből készültek. A naptár tárcsa 2x 6 mm-es üveglapból kialakítva, majd összeragasztva. A naptár grafikája AutoCad-al készült, átlátszó fóliára nyomtatva. A hajtómű ház zárócsavarjai biztonsági fejjel ellátott rozsdamentes csavarok.
A berendezés fény, fagy, korrózióálló kivitelű- köztéri felállításhoz alkalmas minőségben.
Rendeltetésszerű használata esetén rendszeres karbantartást nem igényel.
Működés, alkalmazhatóság: Bármely földrajzi helyen felállítható, a helyi hosszúsági, szélességi fokoknak megfelelően. A naptár tárcsa kézi beállításával, és a nyári-téli időkapcsoló megfelelő helyzetbe állításával többféle pontos idő és az aktuális holdfázis közvetlenül leolvasható.
Az időkapcsolókkal beállítható lehetőségek:
Téli idő: A téli időszakban használt idő.
–
– Nyári idő: A nyári időszakban nemzetközileg, egységesen egy órával előreállított idő.
–
– Közép-Európai idő: A Greenwich-i időnél egy órával előbbre lévő, hazánkban és egész Nyugat-Európában is használt egységes zónaidő. (Ott a 0. hosszúsági fok.) A mi zónaidőnk középvonala pontosan a Németországi Göttling városán megy keresztül, ahol a helyi idő és a zónaidő megegyezik. (Ott a 15. hosszúsági fok.) Mi Budapest körzetében a 19 hosszúsági foknál vagyunk, ezért itt kb. 16 perccel előbbre jár a helyi idő.
–
– Helyi idő: A budaörsi koordinátáknak megfelelő napjárás szerinti idő. Kb. 16 perccel előbbre van a Közép-Európai zónaidőhöz képest. (Bármely földrajzi helyen a napkelte és a napnyugta közötti pontos félidőben van a helyi idő szerinti dél. Tudnunk kell, hogy minden napóra csak a helyi idő szerint működik.)
A kapcsolókarok állításával bármely variáció szerinti időt helyesen mutatja a napóra. A TV-ben és a rádióban és a karóránkon használt időt a „Közép-Eur-Idő” állásban kapjuk, a téli vagy nyári időszezon szerint állítva a másik kart.
A holdóra beállítása: A helyesen beállított óránál a holdfázisokat mutató mechanika éves szinten csak pár órás hibával követi a naptári beállítást. (Abban az esetben viszont, ha a naptárat többször körbeforgatva 1-2 évvel előre vagy hátra csavarjuk, az akkor már annak az évnek megfelelő holdjárást mutatja. Ez merőben eltérő lehet a jelen évben tapasztaltakkal.)
Az óraszerkezet beállítása: A naptárat csavarjuk olyan helyzetbe, hogy a holdóra teliholdat mutasson, valamelyik hónapban! (A fekete színű takarókorongok nem látszódnak a tükör előtt az észlelőnyílásban, és teljes fénykorongot látunk!) Ekkor egy kampós drótdarabbal benyúlva az észlelőnyílás aljánál, a korongokat tartó lemez a rajta lévő furatok segítségével- rugó ellenében felhúzható és a fogaskerekes kapcsolat ekkor megszűnik. Ezután a naptár üvegtárcsáját csavarjuk egy teliholdas dátumra. A rugót visszaengedve ellenőrizzük a helyes működést. Ha nagy az eltérés, próbáljuk más hónapnál ismét a beállítást! Ezek után a naptárat állítsuk vissza a helyes értékre!
A 2006. év telihold időpontjai: Január 14; Február 13; Március 14; Április 13; Május 13; Június 11; Július 11; Augusztus 9; Szeptember 7; Október 7; November 5; December 5.
A napóra felállítási elve:
A napóra precíz beállítására csak egyszer, a felállításakor van szükség. A használat, valamint a mozgatások során a berendezés elállítódhat, az alapozás megbillenhet, -így a pontos betájolást időnként ellenőrizni célszerű. (A rossz beállítás biztos jele, ha a napóra nem pontos.)
A napóra beállításának folyamata:
1. A „Téli idő – Nyári idő” kapcsolót állítva pontosan 1 órát mozduljon el a számlap.
2. A „Helyi idő- Közép-Eur. Idő” kapcsolót állítva kb. 16 percet mozduljon a számlap. (A beállításokat a kapcsoló kart mozgató tárcsák közötti csavarokkal kell végezni.)
3. Az időkapcsolókat „Téli idő”-re és „Helyi idő”-re állítani! Ekkor a naptárat forgatva minden év április 14-én, június 14-én, szeptember 1-én, valamint december 25-én a korrekció 0 értékű kell legyen. (Ellenőrzése: a „Korrekció” táblánál a XII óra a fix keretváz közepénél legyen! A beállításokat a kapcsoló tárcsák közötti állítócsavarokkal kell végezni.)
4. A számlapot tartó forgó keret függőleges tájolását beállítani. (A XII. óra feletti forgó vázkeret oldalához vízmértéket illesztve ellenőrizhető.)
5. Az árnyékvető rúd függőlegeshez való dőlését beállítani. Budaörs koordinátái: 47°30´ északi szélesség valamint 19° keleti hosszúság. (A napórához tartozékként adott alumínium háromszög átlóját az árnyékvető rúdhoz illesztjük, így a kékre festett befogója vízmértékkel ellenőrizhető- vízszintes kell legyen! A vázkeret legalján lévő 3 db. M16-os csavarral állíthatók.)
6. Déli irányba tájolás. Az árnyékvető rúd és a XII órát jelző gomb által kifeszített sík észak-déli irányba állítása. (Korrekció ekkor nulla értékű). Lehetséges pontos iránytűvel is beállítani. (Az egész napórát az alsó központi M20-as csavar körül elfordíthatjuk, – ha azt meglazítjuk. Iránytű híján a 3. pont szerinti kapcsolóállásokat állítjuk „Közép-Európai idő”-re és aktuálisan tavasztól őszig „Nyári idő”-re-vagy ősztől tavaszig a „Téli idő”-re. Ezután a napórát addig forgatjuk a függőleges körül, míg a TV és a rádió szerinti pontos időt nem mutatja.)
FONTOS: A 4, 5, 6 pontokban leírtak állítása egymást befolyásolják ill. elállíthatják. Ismételten, felváltva ellenőrizzük a beállítások értékeit!
(A napóra és holdfázis óra készült egy kisebb, magánkertekbe építhető és jól illeszthető nagyságban is. Ennek mérete: 40cm-es forgó kerettel szerelt. A teljes szerkezet kb. szék nagyságú. Igényes kertek méltó dísze lehet. Elérhetőség: qdb@freemail.hu címen)
A budaörsi napóra és holdóra szimbolikája:
– Az óraváz nyugati oldalán budaörsi városi címer, felirata: Anno Domini 2004. Budaörs
– Az óraváz keleti oldalán koronás nemzeti címer, pajzstartó lebegő angyalokkal, felirata: Hungaria Regnum Marianum -Magyarország Mária országa
– Az óraváz tetején a budaörsi kőhegyi kereszt arányos kicsinyített mása, sziklatömbön állva
– Az óraváz belső oldalán az 1Kor13 teljes szövege. A szöveg több dimenzióban is értelmezhető:
„A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendőmondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszűnnek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.” – az idő befolyása csak az Úr kezében van.
„Mert rész szerint van bennünk az ismeret…” – a napórák csak fény esetén működnek, akaratunktól függetlenül…
„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre…” – bizonyos dátumok esetén olvasható a szöveg, bizonyos napokon pedig a szerkezet takarásában van.
(SzK)
