De mit mondanak erről a problémáról a Levegő Munkacsoport szakemberei? Hazánkban széles körben elterjedt „népbetegség” a kerti hulladékok és az avar égetése. Kevesen tudják, hogy ez a tevékenység mennyire káros a környezetre és az emberi egészségre. Azért, mert a kerti hulladékok, vagyis az avar, fűnyesedék és gallyak általában alacsony hőmérsékleten, magas nedvességtartalom és rossz légellátás mellett égnek, ami hatalmas légszennyezést okoz. Így nemcsak szén-dioxid, hanem szén-monoxid, kisméretű szálló por és sok más káros anyagok jutnak a levegőbe. Ezek között van olyan, ami a szemet és a légzőszerveket irritálja, mások azonban rákkeltő hatásúak, vagy veszélyt jelentenek a központi idegrendszerre, a keringésre vagy a szívműködésre.
Budaörsön egy 2011-es rendelet szerint kerti hulladék égetését elvégezni kizárólag március és április, valamint október és november hónapokban, keddi és szombati napokon, 9 és 18 óra között lehet. Az öntudatos környezetvédő kertész azonban inkább használatba veszi a BTG-nél kapható zöld zsákokat. A vesszőket, kisebb faágakat kötegelve a kukák mellé helyezi, amit majd elvisz a „zöldjárat”, általában a szemétszállítási napokon. Az egész évre szóló, zöldhulladék gyűjtésére rendszeresített, 10 db ingyenes zöld zsákot a Dózsa György úti központi irodában vehetik át, ügyfélfogadási időben.
Ahol lehetséges, ott a legjobb megoldás a komposztálás. Miközben az avarégetéssel értékes tápanyagok vesznek el, addig a komposztálás során humusz keletkezik, ami hosszú távon tárolja, adagolja a növények növekedéséhez szükséges ásványi anyagokat és vizet. Ezzel két legyet üthetünk egy csapásra. Elkerülhetjük a légszennyezést, miközben értékes növényi trágyához juthatunk. A Levegő Munkacsoportnál egyébként úgy tapasztalják, hogy a legtöbb ember utálja az avarégetést, de sajnos még mindig akad néhány delikvens, aki hobbiszerűen űzi. Bár vannak arra vonatkozó törekvések, hogy az avarégetést országosan is betiltsák, egyelőre nem tudni, hogy a terv mikor válhat valósággá.
Mi kerülhet a komposztra és mi nem?
Komposztálni nem ördöngösség! De ha már nekiáll, akkor azt tegye felkészülten, ugyanis bár kényelmes lenne, de a komposzt nem azonos a kerti szemetessel. Ezt figyelembe véve nyugodtan hajigálja bele a felaprított zöldség-,és gyümölcshulladékot, de a használt étolajat soha ne öntse rá, hanem gyűjtse palackba és adja le a benzinkúton. A komposztdombra vagy ládába sokféle anyag kerülhet, de alapvetően az egészséges zöld hulladék az alapja. A konyhai zöldség- és gyümölcshulladék, a lehullott lomb, az ágnyesedék, a levágott fű , mind nagyon jó alapanyag. Természetesen az elnyílt virágok és ősszel a pusztuló egynyáriak is belekerülhetnek. Gyorsabb a lebomlás, ha a komposztanyagok közé kerti földet rétegezünk.
Adunk támpontot ahhoz is, hogy mit ne rakjon bele: állati eredetű hulladékot, főtt és romlott ételmaradékot, kenyeret, elhasznált sütőolajat vagy beteg növényi részeket ne szórjon rá, a szakértő szerint a déligyümölcsök héját is sokan kerülik a tárolásuk során felhasznált vegyszerek miatt. „Több olyan fa él a környezetünkben, amelynek leveleiben ún. allelopátiás anyagok találhatók, amelyek más növény csírázását, gyökereinek fejlődését gátolják, illetve nehezen bomlanak le. A diófa, az akác és a gyomosító bálványfa is ilyen növény. Ezeket a leveleket az általános vélekedés alapján ne tegye a komposztba. – javasolják a szakemberek.
s.k.
