Óriási régészeti felfedezés

2020-06-25 | Budaörs
Stonehenge közelében több ezer éves tárnarendszert fedeztek fel a régészek. Sikerrel járt több egyetem közös projektje.

A körkörösen elrendezett ősi kőtömböknél a nyári napforduló idején évről évre nagyon sok ember összegyűl, de idén a járvány miatt, csak az interneten várhatták a napfelkeltét. Egy napra rá adta hírül a BBC, hogy a kutatók egy egész tárnarendszert találtak a rejtélyes építménytől körülbelül három kilométerre. A húsz tárna mindegyike öt méter mély, és több mint tíz méter széles. A kutatócsoport a St Andrews, a Birminghami, a Warwicki, a Glasgow-i és a Walesi Egyetem régészeiből áll. Úgy gondolják, hogy a húsz – vagy akár még több – tárna valamiféle határt képez a szent területen.
A tudósok szerint óriási felfedezésről van szó. A St. Andrews Egyetem egyik régésze, Richard Bates azt mondta, hogy vizsgálataikból az eddig ismertnél is összetettebb társadalom körvonalazódik. „Az emberek akkor oly mértékben összhangban voltak a természettel, amit mi alig tudunk elképzelni modern világunkban.” Egy másik kutató hozzátette, hogy a tárnák megvizsgált üledékei a természeti környezetre vonatkozó vadonatúj információk gazdag és elképesztő archívumát adják.
Stonehenge és környéke 1986-ban került fel az UNESCO világörökség-listájára. A védelméért felelős brit hivatalt, a National Trust szakembereit is bámulatba ejtette a felfedezés.

Stonehenge öregebb az egyiptomi piramisoknál.

Az angliai Stonehenge csak egy azon építmények közül, amelyeket eleink építettek több ezer évvel ezelőtt. Nevének első említését egy 1297-es okiraton találták meg, a szó jelentése nyelvészek szerint „függő kő” vagy „megtámasztott kő”.

Stonehenge építésének pontos módját, fő funkcióját, vagy a kő-együttest felépítő emberi kultúra sajátosságait sajnos csak találgatni tudjuk, hiszen ez az építő kultúra nyom nélkül eltűnt, és semmiféle írásos emlék nem maradt fenn. Stonehenge-et Krisztus előtt három- és kétezer között, megszakításokkal, de folyamatosan építették, hozzávetőleg ezer év alatt nyerte el végleges formáját. Legrégebbi részei tehát megközelítőleg ötezer évesek, ami azt jelenti, hogy jóval az egyiptomi piramisok előtt épültek fel, a kerék és a fém feltalálása előtti korban!

Stonehenge a szó szoros értelmében a semmi közepén fekszik. Közelben, amíg a szem ellát, semmi nincs: se település, se erdő, se templom, se hegy; csupán legelők és szántóföldek vannak mindenütt. A kövek elhelyezkedése sem egy városhoz vagy templomhoz kötődik, hanem a csillagászathoz. Ez a hely a korabeli emberek szemében szent hely lehetett, a köveket ugyanis úgy tájolták, hogy a tavaszi és az őszi nap-éj egyenlőség napjain (március 20. és szeptember 20. körül) a felkelő nap sugara pontosan a kör közepén lévő Oltárkő (Altar Stone) közepét világítsa meg.

Stonehenge

A kövek tulajdonjoga is tartogat érdekességeket. A középkor éveiben Stonehenge mindig azé a földesúré volt, aki az alatta lévő területet birtokolta. A kövek az 1800-as években kezdtek híressé válni. 1915-ben egy Cecil Chubb nevű gazdag úr megvásárolta a kövek körüli földet a feleségének, ám a hölgynek nem tetszettek a kövek. Chubb úr ezért 1918-ban az angol államnak adományozta az építményt azzal a feltétellel, hogy a közeli Salisbury lakói ingyen látogathassák a köveket. Ez így maradt napjainkban is. Az 1950-es években azokat a köveket, amelyek valaha fent voltak áthidalóként, de az évezredek során leestek, emelőkkel visszatették a helyükre, azóta Stonehenge-t viszonylagos épségben láthatjuk.

A kövektől kb. három kilométerre északra található egy titokzatos árok is, melyet ma Cursus-nek hívnak. Ennek az árok-rendszernek a szélessége átlagosan száz méter, hossza 2,7 kilométer. Egészen elképesztő méretek ezek, főleg abból a szempontból, hogy a Cursus is – ahogy az egész hatalmas építmény -, állati agancsokkal lett kikaparva, azaz az építők tíz körmével készült. A mára fűvel benőtt, de a levegőből tökéletesen látható árok egykori funkcióját eddig csak találgatják a szakemberek, de a fent említett új felfedezés remélhetőleg sok titkot feltár és várhatóan számos újdonsággal lephet meg bennünket.

Forrás: Internet
R. V.

Megosztás