Az idei rendezvénynek kettős üzenete van. Az autonómia melletti küzdelmen kívül a nemzeti régiók ügyében indított európai polgári kezdeményezés mellett is mozgósítanak.
Minden október utolsó vasárnapján a Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, melyek az erdélyi magyarság önrendelkezéséért vívott harcot hivatottak szimbolizálni. Ezzel egy időben Magyarországon és Felvidéken is tűzgyújtással fejezik ki a kezdeményezéshez csatlakozó települések a határon inneni és túli magyarok összetartozását. A székely autonómia gyakorlatilag Trianon óta folyamatos vágya az erdélyi magyarságnak, azonban a román hatalom mindig is elzárkózott ettől a lehetőségtől, az erről szóló törvényjavaslatot a parlament vita nélkül utasította el 2004-ben. Ennek ellenére a székelyek folytatják küzdelmüket, ennek egyik fontos eseménye a Székely Autonómia Napja minden október utolsó vasárnapján. Minden október utolsó vasárnapján a Székelyföldön őrtüzek gyúlnak, melyek az erdélyi magyarság összetartozását hivatott jelképezni.
Trianon óta visszatérő kérdés, sőt igény a székely és/vagy erdélyi autonómia elérése, azonban a román állam erre sosem mutatott hajlandóságot. Az Erdéllyel Magyarországtól elszakított székelyek azonban sohasem adták fel ebbéli követelésüket: 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön megalakult a Székely Nemzeti Tanács, a székely autonómia leghangosabb szószólója. A Tanács már 2004-ben megpróbálkozott egy statútum elfogadtatásával, mely autonómiát adott volna Székelyföldnek, ezt azonban a román parlament természetesen vita nélkül elvetette. Hogy ebből nem lett diplomáciai konfliktus, az nem meglepő, az akkoriban Magyarországot kormányzó szocialisták nyíltan vállalták érdektelenségüket a határon túli magyarsággal szemben.
Ezek után aztán 2006-ban a székely lakosságú megyék népszavazást írtak ki az autonómiáról, ahol 395 001 szavazatra jogosult állampolgárból 209 304 állampolgár szavazott. 207 864 személy mondott igent, 1108 személy pedig nemet az autonómiára, továbbá mindössze 300 szavazat volt érvénytelen. Vagyis az igenek részaránya 99,31%, a nemeké 0,52%, az érvénytelen szavazatoké pedig 0,14% volt, ami elsöprő győzelmet jelent, ennek ellenére a román kormány továbbra sem hajlandó tárgyalni az autonómiáról, mivel félnek, hogy a mozgalom hosszabb távon Erdély Romániától való elszakadásához vezethet. Sokan vélekednek úgy ugyanis, még a románok közül is, hogy Erdélyt nem sikerült Romániához illeszteni az elmúlt száz évben, néha még román értelmiségiek is beszélnek az önálló Erdély lehetőségéről. Ez a félelem pedig nem alaptalan: felmérések szerint a magyar ajkú lakosság körében 70 százalék feletti a független Erdély támogatóinak száma, de a román ajkú lakosság 10 százaléka is támogatná az elszakadást.
A függetlenség akadályai
Bár milliós támogatóbázissal rendelkezik a független Erdély, illetve a jelenlegi magyar kormány támogatása sem kétséges, egyelőre a román állam ellenállásán rendre elbuknak még az autonómia-törekvések is, egy esetleges kiválás pedig még valószínűtlenebb. Szintén problémát jelent, hogy a független Erdélyt kiválása esetén minden oldalról körbevenné Románia, amely diplomáciailag és gazdaságilag is kedvezőtlen lenne az országra nézve.
Székelyföld és az erdélyi magyarság számára tehát egyelőre csupán az autonómia marad, ennek eléréséért gyújtottak tegnap október 27-én tüzeket szerte Erdélyben, Magyarországon és a Felvidéken.
Major Edit
