Bem apóról és a magyarbarát városról kicsit később… először arról, miért nevezhető Tarnów (ejtsd: Tárnuv) a reneszánsz gyöngyszemének.
A magyar kötelék a város 1330-as alapítása idejéig nyúlik vissza, a viszony azonban nem volt mindig jó, 1441-ben a magyar főurak megtámadták, kifosztották és felgyújtották Tarnów várát. Ennek ellenére, nem egész kilencven év múlva Jan Kochanowski, Tarnów akkori főura a lengyel király elégedetlenségére fél évre vendégül látta a várában az országából száműzött Szapolyai János magyar királyt, aki itt készítette elő a magyar trónra való visszatérésének tervét. Jan Kochanowski hadserege többször harcolt együtt a magyar seregekkel, védve a határokat a török támadásoktól.
A várost egykor két fontos kereskedelmi útvonal kereszteződésében alapították, melyek közül az egyik, a Dunajec völgyében haladó ún. „Magyar ösvény” a Balti-tengert kötötte össze Magyarországgal. Tarnów őrizte ezt az útvonalat, egyszersmind a Kárpátok felé induló, vagy onnan érkező kereskedőktől beszedte a várost megillető vámokat és adókat. A város a XVI. században élte virágkorát, ebből az időből származnak legértékesebb műemlékei.
A tarnówi Óvárost a „Reneszánsz gyöngyszemének” is nevezik. Ez nem véletlen, hiszen Tarnów a reneszánsz idején az egyik legszebb lengyel város volt. Az Óváros szabályos alaprajza a város alapításának idejéből, az 1330-as évekből származik, a városalapítók által meghatározott utcaszerkezet (a tér minden sarkából 2-2 utca nyílik) ma is jól felismerhető. A Piacteret körben sokszínű, gazdagon díszített, reneszánsz kori polgárházak, ún. lábasházak határolják, ezek falait domborművekkel, freskókkal díszítették.
A Múzeum melletti, kétablakos épület boltíveinek tartóoszlopai felett gyümölcskosarat tartó fiút, kávéskannát tartó nőt, valamint egy szerecsent, középen pedig egy elefántot láthatunk. Az ettől jobbra látható Miklós-ház (amely a házsor legrégebbi épülete) homlokzatán egy szárnyas oroszlán, valamint egy lengyel nyelvű feliratot tartalmazó, aranyozott címer díszlik.
A XIV. század közepén gótikus-reneszánsz stílusban épült, majd később reneszánsz stílusban átépített városháza jelenlegi formáját az 1567-1584 közötti átépítés során nyerte el, az épületet ekkor kiszélesítették, tornyát megmagasították. Ekkor alakították ki az első emeleti dísz- és tanácstermet, a lépcsőházat, valamint a reneszánsz kaput. Az épület fő jellegzetességei a felső szinten látható, félköríves záródású, magas vakablakok, valamint a reneszánszban gyakorinak mondható pártázat, amelyet a krakkói Posztócsarnokhoz hasonlóan 14 db, kőből faragott emberfejjel (mascarone) és tornyocskákkal díszítettek.
Az épület északi oldalán magasodik a harmincméteres óratorony, ennek erkélyéről kémlelték az őrök a vidéket, jelezték a tűzeseteket.
A tarnówi gótikus székesegyház nem csak szentély, de egyben a város egyik legszebb műemléke is. A XV. században épült, három hajós, vörös téglás épület mai arculatát az 1889-1900-as években egy alapos felújítás és részleges átépítés után nyerte el.
1939-ben Tarnów lakosságának 45 százaléka volt zsidó, az Óváros keleti részét főként zsidók lakták, így a város számos, a zsidó kultúrához fűződő műemlékkel büszkélkedhet. A Piactérről keleti-északkeleti irányban fekszik a város valaha zsidók által lakott legrégebbi negyede, ahol utca- és térnevek formájában ma is minden az egykor itt élt jelentős közösségre emlékeztet.
Az Óváros keleti részén, egy füves kis téren a legrégebbi tarnówi zsinagóga, a Bima fennmaradt részlete áll. Az épületet 1661-ben építették, de a németek 1939 novemberében teljesen elpusztították. Helyén ma négy oszlop, valamint egy emléktábla emlékeztet az egykori zsinagógára, melynek közeléből indultak az első transzportok a városból Auschwitzba.
És most Bem apóról
A Kapitulna utcából egy árkádos lépcsősoron a Wałowa utcába jutunk, ahol jobbra indulva hamarosan egy kis parkba érkezünk. Itt áll Bem apó 1985-ben felavatott szobra, felirata magyarul: „Bem József tábornok, Tarnów szülötte, lengyel és magyar hős”. A szobor a városba látogató magyar turistacsoportok egyik fő célpontja, az év szinte minden részében magyar nemzetiszínű szalagokat lenget rajta a szél. (most egy kis koszorú volt a talapzaton) Egy csatajelenetet ábrázoló hatalmas falfestmény és a lengyel-magyar barátság díszpadja is itt van a közelben.
A jelenleg virágpiacnak helyt adó kis Bem tér délnyugati sarkán álló sarokház falán találjuk azt a táblát, amely arra emlékeztet, hogy valószínűleg ezen a helyen állt az 1794. március 14.-én született Józef Bemnek, a magyar szabadságharc nagy vezérének, Petőfi rajongva szeretett Bem apójának szülőháza. A lengyel nyelvű emléktáblát halálának hatvanadik évfordulóján, 1910-ben állították, az alatta látható magyar táblát pedig 2001-ben a Tarnówi Magyar Baráti Társaság kezdeményezésére helyezték el.
Józef Bem tábornok magasba emelt mauzóleuma a Strzeleczki parknak nevezett városi parkban található, egy szép kis tó közepén.
A magyar szabadságharc hős tábornoka aleppói sírjának feltárására 1929. június 20-án került sor, hamvait Magyarországon át szállították Tarnówba. Útközben Budapesten, a Nemzeti Múzeum előtt ravatalozták fel a legendás szabadsághős koporsóját, amely előtt a gyászoló magyarok tömegei is leróhatták kegyeletüket. A hamvakat ezután szülővárosába szállították, ahol ünnepélyes keretek között helyezték el a városi parkban felépített impozáns mauzóleumban, a park északi részén fekvő tóban kialakított mesterséges szigeten.
A szarkofágot – benne a hős tábornok maradványaival – hat korinthoszi oszlop tartja, talapzatán 10 db, fémlánccal összefogott, ágyúgolyót szimbolizáló betongolyót helyeztek el. De miért került a szarkofág a magasba? Ennek az a magyarázata, hogy Bem – Ferik Murád pasa – az emigrációban áttért a muzulmán hitre, és a lengyel püspöki kar állásfoglalása szerint hamvai nem nyugodhattak a megszentelt lengyel földben. (Forrás: utazom.com, Nagy Árpád)
Tovább kutatva a magyar emlékeket Tarnów városában, találunk itt Petőfi teret, ahová egy szép, faragott székely kapun át juthatunk, és az első magyar borlerakat helyén, amelyet Lippóczy Norbert alapított 1929-ben, ma is magyar borokat kínálnak a vásárlóknak. (Sajnos, vasárnap lévén, a bolt ottjártunkkor zárva volt.)
Felmerül a kérdés, érdemes-e ellátogatni Tarnówba, ebbe a gyönyörű városba? A válasz csak igen lehet…
SzK
