A PlasticDustCloud elnevezésű projekt során a szakemberek 12 mintavételi helyről gyűjtöttek adatokat 9 országban, 3 kontinensen, köztük Magyarországon, Budapesten is. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a mikroműanyagok mindenütt jelen vannak a belélegzett levegőben. Ezek a részecskék veszélyes vegyi anyagokat hordozhatnak, és potenciális kockázatot jelenthetnek az emberi egészségre és a környezetre, így jelenlétük a levegőben egyre nagyobb aggodalomra ad okot. Ráadásul a városi levegőbe kerülő mikroműanyagok a szél és a légáramlatok révén távoli, városi forrásoktól messze eső helyeken is megjelenhetnek.
A mikroműanyagok 5 milliméternél kisebb plasztikrészecskék, amelyeket a kutatások során egyre nagyobb mennyiségben mérnek az óceánokban, a tengerekben, a felszíni vizekben, a talajban, illetve az elmúlt években már a levegőben is. Friss kutatások kimutatták jelenlétüket az emberi tüdőben, a vérben, sőt az anyatejben is.
A leggyakrabban azonosított polimerek a polietilén (PE) és a polipropilén (PP) voltak, amelyek a globális műanyaggyártási trendeket tükrözik. A műanyagokon túl azonosítottak gumiabroncskopásból származó részecskéket is, amelyek mennyisége elérte a napi 304 mikrogramm/négyzetmétert, a közúti forgalom tehát jelentős mikroműanyag-forrás – hívják fel a figyelmet a kutatók.
Számos helyről hallhatjuk a hétköznapokban, hogy ne használjunk egyszer használatos műanyagokat, hanyagoljuk a plasztikcsomagolású termékeket, ne vásároljunk műszálas ruhákat, illetve ritkábban mossuk őket. De miért probléma a rengeteg műanyag a világban? Hiszen megkönnyíti az életünket, olcsó és könnyű anyag. Mik azok a mikroműanyagok, és miért olyan veszélyesek? Azt már tudjuk, hogy mit ne tegyünk, de ideje tisztázni azt is, hogy mit tehetünk a probléma elharapózása ellen hétköznapi emberként
A kutatás fontos adatokkal járul hozzá ahhoz az egyre növekvő tudományos adathalmazhoz, amely egyértelműen megmutatja, hogy a mikroműanyag-szennyezés nem csupán tengeri vagy szárazföldi probléma, hanem nemzetközi szinten összehangolt fellépést igénylő globális levegőminőségi kihívás is.
A mintavételt 2024 júliusa és augusztusa között végezték, egységesített nedves–száraz lerakódási módszerrel, üvegpalackkal ellátott tölcsérek segítségével. A mintákat egyhetes expozíciós időszak után párhuzamosan gyűjtötték be 3 kontinens 10 városában, amelyek a következők voltak: Melbourne (Ausztrália), Budapest (Magyarország), Bergen (Norvégia), Gijón (Spanyolország), Rovaniemi (Finnország), Aabybro (Dánia), Barneveld (Hollandia), Northampton (Anglia), Sacramento és South Bend (Egyesült Államok.)
A kutatók abban kezdenek egyetérteni, hogy az állatok és az emberek is rengeteg mikroműanyagot visznek be a szervezetükbe a vízzel és a táplálékkal, de még a légvétellel is mikro- és nanoméretű plasztikszemcsék jutnak a testünkbe. Az egyelőre nem világos, hogy ennek milyen rövid és hosszú távú egészségügyi következményei lesznek – annyi biztosnak látszik, hogy például a hozzájuk tapadó nehézfémek és egyéb mérgező vegyületek (például a városi rossz levegőből) ártalmasak.
(MTI)
