1989. április 1. – Bécs: Tömegek gyülekeztek a szombat délutáni órákban, hogy leróják végsõ tiszteletüket Magyarország utolsó királynéja, Ausztria utolsó császárnéja, a március 14-én Svájcban, 97-ik életévében elhunyt Bourbon-Pármai Zita elõtt. – A Világbank a közeljövõben mintegy 95 millió dolláros hitelt folyósít Magyarországnak a szállítás és a közlekedés fejlesztésére. A változó kamatú hitel 15 évre szól. – Oscar-díj: Az 1988-as eredmények alapján a férfiaknál a világbajnok szovjet Garri Kaszparov, a nõknél az olimpiai bajnok magyar csapat tagja, a világranglistát vezetõ Polgár Judit érdemelte ki a megtisztelõ elismerést. – A Minisztertanács áttekintette a költségvetés helyzetét és intézkedéseket hozott a költségvetési hiány csökkentésére. Bevezetik az autópálya-használati díjat.
április 2. – Kedden egyszerû ceremóniával emlékeznek meg a NATO brüsszeli központjában a nyugati katonai szövetség fennállásának 40. évfordulójáról. … "az idõ a NATO által deklaráltan védelmezett elveket igazolta. A kétely abból adódik, hogy a szövetség bizonytalan mind a Szovjetunióban és a szocialista országokban kibontakozott változások, illetve a gorbacsovi reformkurzus jövõjében, mind pedig saját válasz-stratégiájában. – A KISZ XII. kongresszusára készülõdve, Pozsgay Imre államminiszter: ,, az értelmiségi létformát, szerepet, az értelmiség küldetését lebecsülõ korszak után – e kérdésben is – új politikai utat kell keresni. Hangot adott annak a reményének, hogy az értelmiségi fiatalok bekapcsolódnak egy, a reform szellemében szervezõdõ szocialista áramlatba.
ápr. 3. – Orbán Viktor választmányi tag vitaindító beszédet mond a FIDESZ tagsága gyûlésén az I. kerületi Tanács Mûvelõdési Házában. A tagság a párt fõ politikai elképzeléseit vitatta meg a gyûlésen. – A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság környezetvédõ csoportja, a Duna Mozgalmak és más független szervezetek hétfõn kirándulásra invitálták az érdeklõdõket a Dunakanyarba, hogy Nagymaroson közös szemlén gyõzõdjenek meg, hol tartanak a leendõ vízerõmû beruházási munkálatai. A déli órákra több ezren gyûltek össze az építkezés körülzárt területének kapujánál, ahol a szervezõk tiltakozó beszédeket tartottak, követelve a nagyberuházás azonnali leállítását. – Két NDK határõr- szombatra virradóra Nyugat-Németországba szökött Fulda város közelében – jelentették be a nyugatnémet hatóságok. Egyenruhában, de fegyverüket hátrahagyva távoztak Nyugatra.
ápr. 4. – A FIDESZ indulni kíván a választásokon és választási programtervezetét a választmány április végén a tagság elé bocsátja. A választási program két részbõl áll majd. Egyrészt megfogalmazza a Fiatal Demokraták Szövetségének saját céljait, másrészt tartalmazza azt, hogy általános kérdésekben mely szervezetet támogassanak a fideszesek a választások folyamán.
ápr.5. – A multinacionális vállalatok részesedése a világkereskedelembõl a 90-es évek elejére eléri a 40 százalékot. Ezért lényeges, hogy a magyar vállalatok milyen üzleti kapcsolatokat alakítanak ki ezekkel a cégekkel. – Országos egyesületté alakult a Szegényeket Támogató Alap. Az 1979 végén létrejött SZETA április 4-étõl alapítvány formájában mûködik. Feladatának változatlanul a legrászorultabbak mindenfajta megkülönböztetés nélküli támogatását tekinti.
ápr.6. – Bíró József, az MSZMP KB tisztségviselõje: március végéig mintegy 23 ezren léptek ki a pártból, miközben csak 2000-en kérték felvételüket. Jelenleg 780 ezer tagja van az MSZMP-nek. – Csütörtökön írják alá ünnepélyesen New Yorkban a Malév és a PanAm amerikai légitársaság szerzõdését a két ország közötti elsõ közös, közvetlen Budapest-New York-i légijárat megnyitásáról. – Nagy Imre, Gimes Miklós, Losonczy Géza, Maléter Pál és Szilágyi József holttestének exhumálása befejezõdött, s ezzel a kegyeleti aktus elsõ szakasza véget ért
ápr.7. – Százötven fõs magyar küldöttség utazik júliusban Phenjanba a XIII. Világifjúsági- és Diáktalálkozóra. A kiadások nem haladják meg a 26 millió forintot.
ápr.8. – Az Ellenzéki Kerekasztal (a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fiatal Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája) készen áll az alkotmányosságra való átmenet – és általa az országos egyre súlyosabb helyzetbe hozó válság felszámolása – érdekében az MSZMP-vel, mint a hatalom tényleges gyakorlójával folytatandó politikai tárgyalásokra. Az Ellenzéki Kerekasztal megállapodott a tárgyalások általa elfogadható feltételeiben. Ezt az MSZMP Központi Bizottságához eljuttatta. Az MSZMP, mint az a nyilatkozataiból is kiderül, ezeketnem vette figyelembe.
ápr.8. – A magyar gazdaságpolitika anomáliái, a kereslet-kínálati viszonyok figyelmen kívül hagyásából származó, súlyos devizaveszteségekhez vezetõ, pazarló rugalmatlanság feletti értetlenségüknek adtak hangot japán közgazdászok.
ápr. 9 – Soros György annak a semmibõl lett amerikai milliomosnak az õstípusa, aki sikereibõl juttat fatornyos hazájában maradt rokonainak, ám õ az egész országot rokonának tekinti – írja az International Herald Tribune. A most 57 éves Soros György 1948-ban hagyta el Magyarországot családjával együtt, mert ügyvéd apja attól tartott, hogy az országban ismét feltámad az antiszemitizmus. A fiatal Soros hamarosan nagy vagyont szerzett a tõzsdén, befektetési társaságokat alapított és könyvet írt üzleti sikerének titkáról, "A pénzügyek alkímiája" cimmel. Meggyõzõdése szerint a tõzsdék csakúgy, mint a kormányok, népszerû tévhitekre alapozzák tevékenységüket. Ezért, aki hozzájut a tényekhez, az megváltoztathatja a világot. Az információ szabadsága a Soros-alapítvány alapelve is, amelyet öt évvel ezelõtt hozott létre azért, hogy magyar értelmiségieket nyugati kutatási, ismeretszerzési lehetõséghez juttasson. Ez a kezdeményezés volt az elsõ, amelynek kedvezményezettjeit az alapítvány kritériumai alapján válogatják, s nem a magyar hivatalos szervek szakmai-politikai "vizsgakövetelményei", szerint, írja az amerikai ujság. Az alapítvány együttmûködik a Magyar Tudományos Akadémiával, de az összegek odaítélésében vétójoga van. Eddig 6 millió dollárt költött a Soros Alapítvány Magyarországon és ezentúl évi 3 millió dollár segítséget tervez. Az alapítványra Vásárhelyi Miklós, a Nagy Imre-per egykori vádlottja, ma az ellenzék egyik vezetõje és Zbigniew Brzezinski, Carter elnök volt nemzetbiztonsági fõtanácsadója beszélte rá Soros Györgyöt 1983-ban, legalábbis igy értesült a lap.
De a kezdet nem csak ezért volt nehéz. Soros az amerikai Demokrata Párt megrögzött támogatója, ezért tevékenységét a Reagan-kormányzat elsõ szakaszában a budapesti amerikai nagykövetség sem támogatta. Palmer nagykövet azonban ma már így nyilatkozik:,,Ha választani kellene, mit zárjak be, a követséget, vagy az alapítványt, a követséget választanám,,. A magyarországi sikeren felbuzdulva Soros más országokban is kísérletezik. Lengyelországban és Kínában már régebben tevékenykedik alapítványa és februárban szovjet illetékesekkel is megállapodott egy ottani alapítványban. A "Kulturális Kezdeményezésnek" nevezett szovjet vállalkozása abban különbözik a magyarországitól, hogy a Szovjetunió Soros minden dollárját azonos összeggel egészíti ki, igaz, emiatt az ottani alapítvány függetlensége kisebb, mint a magyarországié.
– George Bush elnök kormánya arra készül, hogy kereskedelmi elõnyöket, vámkedvezményeket nyújtson Lengyel- és Magyarországnak s szó van államilag garantált hitelekrõl is.
ápr. 10. Az elkövetkezõ másfél-két év alatt nincs realitása a forint konvertibilissá tételének.
ápr. 11. Az olajipar lehetõségei: becslések szerint az ezredfordulóig az eddig kitermelt kõolaj és földgázmennyiséghez képest mintegy 40 százalék van a föld mélyén
ápr. 12. Nobel-békedíjra javasolja 41 vezetõ csehszlovák és lengyel ellenzéki személy Václav Havel csehszlovák drámaírót és ellenzéki aktivistát. – Az MSZMP Központi Bizottsága új összetételû Politikai Bizottságot választott.
Ápr. 14. A tagság hangos kisebbségének véleménye ellenére a Magyar Demokrata Fórum nem kíván párttá szervezõdni – hangoztatta a Független Képviselõk Csoportjának pénteken, Parlamentben megtartott ülésén Bíró Zoltán, az MDF ügyvezetõ elnöke. Rámutatott arra is, hogy a társadalmi szervezet kénytelen lesz párttá válni, ha olyan választójogi törvény születne, amely szerint az MDF mint mozgalom nem vehetne részt a választásokon. – A The Washington Post pénteken beszámolt a román bejelentésrõl, miszerint az ország visszafizette volna valamennyi külföldi adósságát, amely 1981-ben még 10,5 milliárd dollárt tett ki. Románia mindenesetre még tartozik 1,5 milliárd dollárral külföldi kormányoknak és nemzetközi szervezeteknek. A cikk kitér Bukarest átépítésére, a falurombolási programra, arra, hogy legutóbb az ENSZ emberi jogi bizottsága is elmarasztalta a román kormányt.
Ápr. 15. – 1988-ban 87 százalékkal nõtt az európai országokban a szerzett immunhiányban (AIDS) szenvedõ és hivatalosan is bejegyzett betegek száma.
Ápr. 16. – MSZMP reformkörök: Az MSZMP egészében meghatározóvá kell válnia a reformgondolkodásnak és cselekvésnek. Az áttörést és a reformerõk megszervezõdését is segítve az MSZMP vezetése vegye tudomásul a reformkörök létét, biztosítsa mûködési feltételeiket, beleértve horizontális struktúra kialakítását is. A reformkörök használhassák az MSZMP rendelkezésére álló központi és helyi eszközöket és létesítményeket. – Románia képes lenne nukleáris fegyverek elõállítására – tûnik ki Nicolae Ceausescu beszédébõl. – Washington Post: a kelet-európai változások létfontosságúak az Egyesült Államok számára, nemcsak azért, mert befolyásolják a kelet-nyugati kapcsolatokat, a fegyverzetkorlátozást, hanem azért is, mert megváltoztathatják az amerikai-európai viszonyt általában. – Németh Miklós miniszterelnök: a jelenlegi kormány vállára olyan, több évtizedes örökség nehezedik, amely nagy felelõsséget ró a kormányfõre, az államminiszterekre és mindazokra, akik az ország sorsának jobbrafordításán munkálkodnak. Ez a kormány követett el kisebb-nagyobb hibákat az elmúlt 5 hónap alatt, de összességében az a szándék vezérelte, hogy az országot elmozdítsa a holtpontról. Lehet, hogy ez nem sikerült…
Ápr. 17. – Tiltakozás: A felvonuló személygépkocsik és teherautók 20 km-es sebességgel haladtak, ezzel demonstrálva az autópályahasználati-díj bevezetésének kedvezõtlen, forgalomlassító hatását a városi forgalomra. – Több ezren tüntettek hétfõn kora este Hévizen, a gyógytó megmentése érdekében. – Újra legalizálták a lengyel Szolidaritás Szakszervezetet. – Magyar Demokrata Fórum: minden esetleges erõszakos fellépést a hatalom megragadására, akár annak megtámasztása ürügyén is, Magyarország békéjét és sorsát kockáztató, megbocsáthatatlan véteknek tekint, s kiutat csak az államhatalom demokratikus alapokrahelyezésében lát. Ezért javasolja, hogy mielõbb induljanak meg az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal egyenjogú megbízottai között a demokratikus választások õszi lebonyolítását elõkészítõ konkrét tárgyalások.
Ápr. 19. Többféle intézkedést sürget a Fõvárosi Tanács környezet- és természetvédelmi bizottsága annak érdekékben, hogy csökkenjen a légszennyezés a Mártírok útján és környékén. Javasolják: az útfelületek és járdák rendszeres mosását, a Mártírok útján a fasor felújítását, bõvítését, cserjék kihelyezését, a zöld területek növelését – például a belsõ udvarokban is – a járdán parkolás megakadályozását, a 12-es autóbusznak a Mártírok útjáról más útvonalra helyezését, s egyéb közlekedésszervezési intézkedések megtételét. – Az Ellenzéki Kerekasztal kellõ elõkészítést követõen készen áll az MSZMP-vel érdemi, politikai tárgyalások folytatására. Rámutatnak, hogy az idõ sürget, ezért kívánják tárgyalási pozíciójukat ismételten és részletesen kifejteni. Indítványozzák, hogy az érdemi tárgyalások elõtt mind az MSZMP KB, mind az Ellenzéki Kerekasztal tegyen hivatalos nyilatkozatot az alkotmányosság követelményének betartásáról. A tárgyalások elõfeltételének tekintik, hogy azokon a kerekasztalt alkotó valamennyi szervezet – a BZSBT, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, az MDF, a Magyar Néppárt, az MSZDP és az SZDSZ mint teljes jogú tag, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája pedig mint megfigyelõ – vegyen részt.
Ápr. 20. – Vlagyimir Iljics Lenin születésének 119. évfordulója alkalmából propagandistákat tüntettek ki csütörtökön „A propagandistákon is múlik, hogy a párt ne váljék fogyatkozó erejû elszenvedõjévé, bûnbakjává a krízisnek, hanem vezetõ ereje legyen a kibontakozásnak” – A Hévizi tó megmentése érdekében
legkésõbb 1990. június végéig bezárják a nyírádi bauxitbányát. A régóta húzódó hévíz kontra bauxit ügyben csütörtöki ülésén határozott a kormány. – "Veszélyben a peresztrojka" – jelentette ki Andrej Szaharov a grúziai események tanulságaira célozva. A Nobel-díjas atomfizikus a francia televízíóban sugárzott nyilatkozatában kijelentette: a grúziai tüntetés brutális leverése azt mutatja, hogy "léteznek igen jelentõs erõk, amelyek ellenzik az átalakítást és megpróbálják azt aláásni".
Ápr. 21. – Szeminárium a csernobili baleset hazai következményeirõl: közvetlenül a csernobili baleset utáni idõszakban a magyar lakosság sugárterhelése országos
átlagban kisebb volt, mint amit akkor hivatalosan közöltek. – Népgyûléseken juttatták kifejezésre a romániai dolgozók "az egész nemzet szeretetét és háláját a dicsõséges Kommunista Párt és fõtitkára iránt a román nép által a párt vezetésével elért kiemelkedõ sikerekért, közöttük az ország küladósságának felszámolásáért".
Ápr. 22. – Az állam elleni bûncselekmények tényállásainak sürgõs felülvizsgálatát, a büntetõjogi szabályozás reformját szorgalmazta a Független Jogász Fórum. – A Kamaraerdei Ifjúsági Parkban rendezték meg szombaton a Fidesz-napot. Az egésznapos rendezvényen a változatos kulturális és sportprogramok mellett délután a választásokról rendeztek politikai vitát, amelyen 7 párt, illetve mozgalom képviselõi vettek részt. A másfél órás disputát, amelyen szóba került, hogy a résztvevõk mikor és hogyan képzelik el a választásokat, illetve milyen programmal kívánnak indulni, Gyõrffy Miklós vezette. A vitában részt vett: Hardi Péter (Független Kisgazdapárt), S. Hegedûs László (Magyar Néppárt), Szabad György (MDF), Kovács László (MSZDP), Forgács Imre (MSZMP), Magyar Bálint (SZDSZ) és Orbán Viktor (Fidesz).
Ápr. 24. – Sajtótájékoztató: Nem marad el a fõvárosi dolgozók hagyományos felvonulása május 1-jén, s megrendezik a hagyományos városligeti majálist is. A fõvárosi munkahelyi kollektivák többsége amellett szólt, hogy az idén is legyen felvonulás, de a korábbi külsõségektõl mentesen, s a szakszervezetek naggyûlésen hallassák hangjukat a dolgozókat leginkább érintõ kérdésekben. Így az idén társadalmi, politikai életünk vezetõi nem a disztribünön fogadják az ünneplõket, hanem a felvonulókkal együtt érkeznek a felvonulási térre. – Pozsgay Imre Salgótarjánban az MSZMP-rõl: ez a párt nagy erõvel rendelkezik még szorongatott helyzetében is. Hátránya az a felelõsség, amiért az elmúlt 40 esztendõért tartozik, de elõnye, hogy ennek ellenére elkötelezett százezreket tömörít magába. Olyan politikai és szellemi gazdagságot tudhat magáénak, amellyel meg lehet nyerni a következõ választásokat, s amelynek kormányzati bázisa még jobb is lesz a mostaninál.
Ápr. 25. – Április 25-én megkezdõdik az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport részleges kivonása Magyarországról. Az errõl korábban közzétett egyoldalú szovjet döntésnek megfelelõen több mint 10 ezer katona, 450 harckocsi, 200 löveg és aknavetõ, valamint 3000 különbözõ típusú gépjármû hagyja el Magyarország területét…A kivonás eredményeként a szovjet alakulatok átadnak tíz laktanyát, köztük mûemlék, illetve mûemlék-jellegû épületeket, valamint 900 lakást, illetve lakássá átalakított helyiséget. – A független szakszervezetek hivatalosan nem vesznek részt a SZOT által szervezett május 1-jei felvonuláson és nagygyûlésen. A Városligetben rendezendõ egyéb programokon részt vesznek, ha azokra meghívást kapnak. Fábry Péter író, a kulturális rendezvények felelõse elmondta: délelõtt mindkét színpadon elsõsorban gyerekprogramok peregnek. A nagyszínpadon délután fél négytõl este tízig váltják egymást a fellépõk, közöttük Bubik István, Vallai Péter, Zorán, Kern András és a Magyar Jazz Quartett Szakcsi Lakatos Béla vezetésével. A szereplõ mûvészek ingyen vállalták a fellépést. – SZOT: Június elejétõl augusztus végéig 120 ezren pihenhetnek itthon és külföldön kedvezményes szakszervezeti beutalóval. A beutalók többségével – 62 százalékával – az egygyermekes, 28 százalékával pedig a kétgyermekes családok utazhatnak. A beutalóknak mindössze 10 százaléka teszi lehetõvé, hogy a három vagy többgyermekesek együtt nyaraljanak.
Ápr. 26. – Az NDK lakosságának 44 százaléka magyar, illetve lengyel típusú társadalmi reformokat tart kívánatosnak saját hazájában, 22 százaléka azonban ellenezné azok meghonosítását – Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke beterjesztette javaslatait az Elnöki Tanácshoz a kormányban tervezett személyi változásokról: Külügyminiszternek Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkárt, pénzügyminiszternek Békesi László pénzügyminiszter-helyettest javasolja … – A Minisztertanács a koncepciós büntetõügyek felülvizsgálatára büntetõ jogászokból és történészekbõl álló bizottságot hozott létre.
Ápr. 27. A Kínai Kommunista Párt, a központi kormány és a fõvárosi hatóságok figyelmeztetései ellenére csütörtökön mintegy félszázezer pekingi egyetemista és fõiskolás tartott tüntetést Pekingben. A hatóságok másfélezer rendõr – köztük rohamrendõregységek bevetésével – lezárták a tüntetõ diákok végsõ célpontját, a Tienanmen teret, de a diákok áttörték a rendõrkordonokat, és átvonultak a kínai fõváros központi terén. Sokan demokráciát, sajtószabadságot követeltek, a korrupció felszámolását sürgették transzparenseiken. Az utóbbi évtizedek legnagyobb méretû diákmegmozdulása a kora délelõtti órákban kezdõdött és a késõ délutáni órákban ért véget.
Ápr. 29. – Pécs három napra Európa keresztény ifjúságának "fõvárosa" lett. Kontinensünk csaknem valamennyi országából mintegy 15 ezer fiatal jött el a szombaton kezdõdött ökumenikus – a különbözõ keresztény vallásokat és felekezeteket egyesítõ – találkozóra. Magyarországon még soha nem rendeztek ilyen nagyszabású ifjúsági zarándoklatot, s az elsõ alkalom, hogy Európa keleti és nyugati felének hívõ fiataljai egy szocialista országban találkoznak egymással.
Ápr. 30. – A csehszlovák hivatalos emberi jogi bizottság Prágában tartott szemináriumán szóvá tették, hogy Csehszlovákiában nem egy esetben megsértik a hívõknek az alkotmányban és más törvényekben lefektetett jogait. – A tbiliszi (Grúzia) tüntetõk ellen a szovjet hatóságok olyan mérges gázt is bevetettek, amelyet a németek használtak az elsõ világháborúban. – Megkezdõdött a Szolidaritás szakszervezet választási kampánya Lengyelországban. A Szolidaritás minden helyre egy jelöltet támogat, összesen 261-et (ebbõl száz a szenátusi).
