Február 1. – Lukács János (MSZMP KB titkár) szerint Pozsgay Imrének egyéni véleménye az, hogy 1956-ban népfelkelés volt Magyarországon. – Az OTP-nél 20 százalékra emelik fel az áruvásárlási és a szolgáltatási kölcsönök évi kamatát, kezelési költségként pedig további 2%-ot kell fizetni. – A csehszlovák közvéleményt is foglalkoztatja, megéri-e felépíteni a bõs-nagymarosi vízmûvet, nem haladja-e meg a lehetõségeket a nagyberuházás? – A Magyar Színházmûvészeti Szövetség elnöksége elítéli a kezdeményezést, hogy az új Nemzeti Színház felépítésére gyûjtött pénzt a Jurta Színház pénzügyi gondjainak megoldására fordítsák. – Kökény Mihály miniszterhelyettes szerint szükséges az új egészségügyi törvény megalkotása, a reformelképzelések megvalósítása.
Február 2. – Szûrös Mátyás (MSZMP KB titkára) szerint az 1956-os eseményeket nem lehet egyetlen szóval – ellenforradalomként vagy népfelkelésként – átfogóan jellemezni. – A Magyar Demokrata Fórum javasolja a diplomáciai kapcsolatok felvételét a Vatikánnal. – Pozsgay Imre államminiszter kijelenti: az MSZMP-ben szükség van az egységre, de ez tekintélyi alapon nem valósulhat meg. – A Legfõbb Ügyészség cáfolja, hogy a magyar hatóságok visszaküldték Romániába a menekültek felét: valójában 6490 ember közül 1652-t szólítottak föl távozásra. – Újabb 3 ágazati szakszervezet tiltakozik az áremelések ellen, kompenzációt követelve. – A Fiatal Demokraták Szövetsége szerint a VIT-re tervezett költségeket más ifjúságpolitikai célokra kellene fordítani. – A Magyar Úttörõk Szövetsége Országos Elnökségének belsõ ellenõrzése során súlyos pénzügyi szabálytalanságokat állapított meg.- Az utóbbi hetekben több esetben fennakadás volt a külföldi fizetõeszköz-ellátásban, a határokon túlra utazó magyar turisták nem mindig tudtak osztrák schillinget, NSZK-márkát és USA-dollárt vásárolni. – A MSZMP, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége képviselõi vitán vettek részt az új alkotmányról. Tölgyessy Péter (SZDSZ) szerint már most társadalmi vitát kellene rendezni, közreadni az alkotmánykoncepció szövegét. Mindaz szabad, ami nem akarja erõszakkal megváltoztatni a fennálló államrendet.
Február 4. – A szmog miatt a fõvárosi tanács az autóhasználat mellõzését kéri a budapestiektõl. Füstködriadót nem rendelnek el, mivel a levegõszennyezettség mértéke nem éri el a kritikus értéket. – Az akupunktúra Magyarországon is legyen mindenki számára hozzáférhetõ gyógymód! Megalakult a Magyar Akupunktúrás Orvosok Társasága.
Február 5. – Még mindig közel 4000 munkanélküli van az iskoláit tavaly végzett 130000 fiatal közül. – Az SZDSZ üdvözli a „népfelkelés” minõsítést 1956-ról. – Budapesten egyesületté alakul a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, amely a Római Katolikus Egyházi Szeretetszolgálat segítségével eddig is több millió márka értékû használt, jó minõségû kórházi felszerelést, berendezést juttatott legnagyobb részt közületi, egészségügyi intézményeknek, és száz tonna ruhanemût a rászoruló lakosoknak.
Február 6. – 15 alternatív szervezet nyilatkozatban sürgeti az 1956-os népfelkelés igazságos történeti megítélését, hozzátéve: csak így tudnak akár koalícióban, akár konstruktív ellenzékként együttmûködni az MSZMP-vel. – A Független Kisgazda Párt 1956. októberét nemzeti felkelésnek és a sztálinizmussal szembeni forradalomnak tekinti. –– A Magyar Írók Szövetségének elnöksége szerint az éles ellentétek 1956 megítélésében elmélyítették a közéletben a bizalmi válságot. – Elhagyja Kabult az utolsó szovjet katona is. – Varsóban megkezdõdik a kerekasztal-konferencia a lengyel ellenzék és a kormány között. – A budapesti MSZMP KB szerint a külsõ egyensúlyi helyzet javult, de csökkent a termelés, folytatódott a mûszaki színvonalbeli elmaradás. Fontos a kommunális ellátás elfogadható színvonalának megteremtése, a szociális ellátások reálértékének megõrzése, a lakáshelyzet javítása, az egészségügyi gép- és mûszerbeszerzés.
Február 7. – A szakszervezetek felmondták a kormánnyal kötött megállapodásokat a minimálbérekrõl, a szociális intézkedésekrõl és a nyugdíjemelésekrõl, mert szerintük az infláció nagyobb lesz a beígért 12%-osnál. -– Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes csehszlovák kollégájával jegyzõkönyvet ír alá arról, hogy a bõsi vízerõmûvet a tervezettnél 14 hónappal hamarabb adják át. – Az MDF véleménye szerint független, nemzeti és európai hagyományokon nyugvó korszerû televízióra van szükség, amely hitelesen tükrözi a társadalomban jelen levõ nézeteket, törekvéseket.
Február 8. – 5 független szervezet a gyülekezési törvény módosítását kéri az Országgyûléstõl, hogy a Parlament épülete elõtt is lehessen demonstrációkat tartani. – Elkészült az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoporthoz tartozó egyes csapatokra vonatkozó kivonási ütemterv.
Február 9. – A kormány állást foglal az 1995-re tervezett Budapest–Bécs világkiállítás megrendezése mellett. – A március 15-i megemlékezésekkel kapcsolatban: az MDF állásfoglalása szerint feltétlenül szükséges, hogy akik egyformán éreznek és hasonlóképpen gondolkodnak, azok közösen ünnepeljenek. Támogatják a független mozgalmakkal való közös ünneplést.
Február 10. – Törzskönyvezték a Celladamot. – Az MDF Mihail Gorbacsovhoz intézett levelében méltatta a döntést a szovjet csapatok afganisztáni kivonulásáról és további sikert kívánt a megkezdett munkához. – A Világbank 140 millió dolláros kölcsönt folyósít Magyarországnak az ipari szerkezet átalakítására.
Febr 11. – Újjászervezõdött a Magyar Cserkészszövetség.
Febr 12. Grósz Károly, az MSZMP fõtitkára: A Központi Bizottság úgy döntött, hogy a többpártrendszer viszonyai között képzeli el a politikai pluralizmus továbbfejlesztését.
Febr 14. – A Magyar Építõmûvészek Szövetsége Gazdagrétet nem tartja a világkiállításra alkalmas helyszínnek. A forgalmi elõnyök csak az oda vezetendõ metróvonal esetén érvényesülnének, de erre a beruházásra nincs egyértelmû garancia. – A brit rendõrség védelmét kérte Salman Rushdie Londonban élõ indiai író, akire „Sátáni versek” c. regénye miatt halálos ítéletet hirdetett Khomeini ajatollah iráni vallási vezetõ.
Febr.15. – A Csehszlovákiai Polgári Szabadságjogok Mozgalma több száz csehszlovák értelmiségi nevében követelte Václav Hável drámaíró azonnali szabadon bocsátását, akit a januári prágai tüntetések során tartóztattak le. – A Központi Bizottsághoz érkezett levelekben megnõtt a vélemény-nyilvánítás a politikáról, a feszítõ társadalmi és gazdasági jelenségekrõl.
Febr. 16. – Sztrájkhullám fenyeget Lengyelországban, mivel nem született megállapodás a munkások és az üzemek vezetése között. – A Független Kisgazdapárt történelmi jelentõsége, tagsága és támogatóinak tömege szerinti súllyal kíván résztvenni a politikában. – A Forma-1-es pálya megépítése 200 millió forint helyett 400 millióba került.
Febr 17. – 29 részvényes 130 millió forintnyi alaptõkével – magyar-francia együttmûködéssel –megalapította a Nemzetközi Bankárképzõ Központ Kft- t. Az ünnepségen elõadást tartott Németh Miklós, a kormány elnöke. – Nyilvánosságra került a brit külügyminisztérium levéltárában a „szupertitkos” iratként õrzött dokumentum a Katynban talált tömegsírok 1943-as feltárásáról, a holttestek azonosításáról. A hét tömegsírban talált 4233 lengyel katonatisztet 1940 májusában tarkólövéssel a Szovjetunió belügyi népbiztosságának tagjai, Berija emberei végezték ki. Már akkor kiderült, hogy a halálos lövéseket német gyártmányú fegyverekkel, német lõszerrel hajtották végre. A jelentésbõl kiderül, hogy a sírok feltárásában részt vevõ németek igyekeztek eltüntetni a német fegyverekre és lõszerekre utaló nyomokat, s az összes dokumentumot átvizsgálták, mielõtt azok a lengyelek kezébe kerültek volna. Nem kizárt, hogy közülük jónéhányat eltüntettek.
Febr.18. – A Munkásõrség tagjai nagyobb részt kérnek a felpezsdült magyar közélet formálásából.
Febr.19. – Mit kíván a magyar nemzet? Szabad, független, demokratikus Magyarországot. Ezt a címet kapta az a 12 pont, amelyet a független demokratikus szervezetek képviselõi fogalmaztak meg a Kisrabló étterembe összehívott tanácskozásukon. A Bajcsy-Zsilinszky Baráti Társaság, a FIDESZ, a Magyar Demokrata Fórum, a Független Kisgazdapárt és a Szabaddemokraták Szövetsége szervezésében ezúttal is a március 15-i ünnepségrõl esett szó.
Febr. 20. – Az MSZMP KB ülését megnyitó Kádár János saját egészségi állapotával kezdte, mint mondta, orvosi ellenõrzés mellett fokozatosan visszatérhet a munkába. Majd kiderült az is, hogy bár nem vett részt a döntésekben, de a Központi Bizottság minden döntését kötelezõnek tartja magára: ezek között volt a többpártrendszer bevezetése és annak elismerése is, hogy 1956 népfelkelés volt. Ezen a februári kétnapos ülésen arról döntött a KB, hogy elfogadja az új alkotmányról szóló tájékoztatót, ami szerint a párt nem tart igényt arra, hogy vezetõ szerepét rögzítse a készülõ alaptörvény.
(A beteg Kádár utolsó nyilvános szereplése után teljesen visszavonult, zárt ülésen még áprilisban szólalt fel – ez lett az utolsó beszéde. Összefüggéstelenül szónokolt, sokszor megemlítve saját felelõsségét is. Utóda, Grósz Károly, nem tudta õt félbeszakítani.)
Febr. 21. – A prágai bíróság kilenc hónapi szabadságvesztésre ítélte Václav Hável drámaírót, a Charta 77 csehszlovák ellenzéki csoport vezetõ személyiségét. – A kaliforniai San Diegoban 89 éves korában meghalt Márai Sándor író. Fõbelõtte magát.
Febr. 22. – Bejelentés: Március 1-jétõl egyszerûsödik a külföldrõl magánforgalomba behozott személygépkocsik vámkezelése. A beszámoló szerint megnõtt a magánforgalmú gépkocsibehozatal.
febr.23. A bõs-nagymarosi vízlépcsõ ügyében népszavazást kérõ íveket már 124 ezren írták alá, márciustól folytatódik az aláírásgyûjtés és a környezetvédõk ismét megkeresik az országgyûlési képviselõket.
Febr. 24. – Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB titkára: az ifjúsági szövetség képes-e meghaladni jelenlegi, korlátozottan hitel- és versenyképes állapotát. Nagy autonómiára, saját platformra, értékrendre van szükség. – 13 ezer fölé emelkedett a Romániából érkezett menekültek száma. Több mint hétezren a kockázatot is vállalva a határon szöktek át Magyarországra. Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes: a magyar társadalomnak hosszú távon nem érdeke a tömeges elvándorlás ösztönzése. A kormány azt szeretné, ha a magyar nemzetiség Romániában boldogulhatna.
Febr. 25. – Munkástanácskozást tartottak szombaton fiatal munkások, a FIDESZ és több demokratikus munkáscsoport szervezésében a Jurta Színházban. A konferencián a szakszervezeti pluralizmusról, a munkanélküliség kérdéseirõl, a munkajog problémáiról, a vállalati önkormányzatok és a munkástanácsok szerepérõl hangzottak el elõadások és folyt széles körû vita.
Febr. 27. – A Szovjetunió és az európai szocialista országok együttes külföldi adóssága 130 milliárd dollár. Ebbõl valamivel több mint 40 milliárd jut a Szovjetunióra, utána a második legnagyobb adós Lengyelország 38,7 milliárddal, majd az NDK következik 19,1 , utána Magyarország 17, majd Bulgária 6,9 milliárd, Csehszlovákia 5,2 milliárd és végül Románia 3,1 milliárd dollárral. – A parlamentben átadták a Visegrád-Nagymarosi Vízlépcsõ építése ellen tiltakozó aláírásokat tartalmazó íveket. A petíció az építkezés azonnali felfüggesztését és népszavazás kiírását követeli. Az építkezés felülvizsgálata még ma sem késõ és a Visegrád-Nagymarosi Vizlépcsõ elhagyása több tízmilliárdnyi kiadás megtakarítását jelentené. – Az MSZMP Központi Bizottsága: az új alkotmány teremtse meg a modern állam intézményi feltételeit. A hatalmi ágak váljanak szét, tehát az Országgyûlés, a köztársasági elnök, a Minisztertanács, az alkotmánybíróság, az igazságszolgáltatási szervezet, a közigazgatási szervezet és a helyi-területi önkormányzatok nem általában hatalmi szervek, hanem csak meghatározott hatalmi jogosítványok birtokosai és alkalmazói legyenek. Teljes szuverenitással mûködhessen az új alaptörvény szerint az Országgyûlés – mint törvényhozó hatalom, a Minisztertanács és a neki alárendelt közigazgatási szervezet – mint végrehajtó hatalom, az igazságszolgáltatási szervezet – mint bírói hatalom.
Febr. 28. – Változatlanul élni akarnak ,,törvény adta jogukkal” azok a független szervezetek és csoportok, amelyek március 15-én a Szabadság térre kívánnak vonulni, hogy ,,jelképesen lefoglalják” a Magyar Televíziót – ezen a napon hangozzék el a független demokratikus szervezetek ,,Mit kíván a magyar nemzet?” címû 12 pontja. – Wojciech Jaruzelski lengyel államfõ és pártvezetõ hétfõn kilátásba helyezte, hogy a hadsereget ismét bevethetik Lengyelországban az ellenzék ellen, ha ez utóbbi meg akarná dönteni a rendszert. – Döntés született: Csak a Hõsök tere és a Kodály Körönd között újítják fel platánokkal a Népköztársaság úti fasort. A Kodály körönd és a November 7. tér közötti szakaszon ostorfákat telepítenek a már kipusztult vagy kivágásra szoruló fák helyére.
