A varázsgombától a kémiai terrorizmusig

2019-05-31 | Magazin
A napokban, Dr.Zacher Gábor elõadását hallgattam, nagy oda figyeléssel. Amit hallottam az számomra meghökkentõ volt és tanulságos lehet mindazok számára is, akik valamilyen okból különbözõ szerekhez kívánnak nyúlni egy nem várt élethelyzet miatt. De ajánlom figyelmébe azoknak is, akik csak, mint érdekességeket,  akarnak hallani arról,hogy mit okozhatnak a különbözõ szerek, milyen veszélyeket hordoznak. Olvassák el, megéri.

Nagy érdeklõdés kísérte napjaink igen népszerû toxikológusának elõadását. Dr. Zacher Gábor szinte hetente megjelenik a Magyar Televízió mûsoraiban, hogy a különbözõ mérgezési és drogokkal összefüggõ kérdésekre választ adjon.

Most nem a drogokról esett szó, hanem a különbözõ méreganyagokról, amelyek használata szinte az emberiség megszületésével kezdõdött. Azokat a bizonyos varázsgombákat, amelyek kis mennyiségben nem okoztak pusztulást, már i.e. 7000-ben ismerték és fogyasztották. Ezek tudatmódosító gombák, melyeket elõszeretettel használtak például a nagy sámánok, akik transzba esvén különbözõ varázslatokkal ámították a törzsek tagjait. Már akkor tudták, hogy ezzel hatalmukban tarthatják azokat, akik nincsenek birtokában ezeknek a szereknek. Az ember hamar rájött arra, hogy hiszékenyek társaikat látomásaikkal, „gyógyító" erejükkel hatalmukban tarthatják. A varázsgombákat késõbb is használták, népszerûségük egy csöppet sem változott az évszázadok múlásával.  Például Dél Amerika indián kultúrájában is használatos volt, de ott is csak bizonyos társadalmi rétegeknek jutott birtokába.

De nemcsak az indián kultúrákban volt használatos a tudatmódosító szerek használata, hanem Egyiptomban, Görögországban, vagy Rómában, ahol igen nagy tudománya volt a méregkeverésnek. Ekkor már nemcsak a gombák adták az anyagot, hiszen addigra rájöttek arra, hogy több százféle tudatmódosító növény van, amibõl hatszáz biztosan kioltja az életet. A titkosszolgálatok egyik fegyverévé váltak a méregkeverések, így a velencei Köztársaságban is, ahol elõször jött létre az elsõ titkosszolgálat, amelynek egyik fontos eszköze volt az arzén és szublimát.  Hatalmas fegyverré vált tehát a  toxikológia tudománya.

Híres méregkeverõk voltak:

A hódító Nagy Sándor édesanyja, aki több száz leányt mérgezett meg fia elõbbre jutásáért,
vagy a Római Birodalomban Locustra Néró császár udvari méregkeverõje is kitett magárt a mérgek elõállításában.
Ugyanígy Lucrezia Borgiáról a modenai hercegnõrõl is sok legenda kering, miszerint az, hogy volt egy gyûrûje, melyet nap, mint nap egy õ általa kitalált méregbe mártott és ezzel ölte meg férjeit és szeretõit.
Leghíresebb toxikológus pedig Miltriadesz, aki többféle kísérletet tett mérgekkel.
A mérgek azonban jó célokat is szolgáltak, például az orvostudományban
Tény, hogy napjainkban is él a varázsgombának a használata, amit ékesen bizonyít egy Mushroom magazin léte, mely nem egyéb, mint egy folyóirat ezzel a különleges növénnyel és felhasználóival foglalkozik. Ez azonban csak egy igen sajátos réteg privilégiuma.
Tény azonban az, hogy századokkal ezelõtt is és napjainkban is festõk, zenészek, mûvészek használták és használják Csak néhányan: Van Gogh, Picasso, Toulouse Lautrec, a festõk közül, vagy Georg Fridrich Handel a zeneszerzõ. A festményeken megjelennek a tudatmódosító szerek hatására megjelenített, vízionált alakok, mint például Victor Oliva festményén a zöld ruhás nõalak.

Voltak olyan szereplõi a történelemnek, akik nem tudtak arról, hogy szervezetükben méreg van. Ilyen volt Beethoven esete, aki súlyos ólommérgezésben szenvedett életében, melyre csak halála után derült fény, egy hajtincsének vizsgálata során. A vizsgálati eredmény adott választ a nagy zeneóriás szenvedéseire, amelyek életét megkeserítették

A modernkor újabb és újabb mérgek birtokába jutott.  Így az ideggázok, a hólyaghúzó gáz a ciamid, a klórgáz, a botulinusz toxin, a tetanusz és diftéria toxin. Ezek mind-mind halálos veszedelmet jelentenének az emberiségre nézve, ha avatatlan kezekbe kerülnének. Persze megtörtént ez is. Sajnos nem egyszer emberi életek estek áldozatul a merénylõk kegyetlenkedéseinek. Így például a csecsenek által megszállt Dubrovka színházban, ahol 129 túsz és maguk a terroristák is meghaltak, vagy Tokióban, 1994-ben ahol a metrót ért terrortámadásban háromszázan haltak meg.  Ez már napjaink kémiai hadviselése

A hallgatóságot rabul ejtette dr. Zacher Gábor elõadása. Olyan dolgokról esett szó, amelyekrõl a hétköznapi embernek csak sejtése van. Sajnos azonban az emberiség védekezni sem tud, hiszen ha avatatlan kezekbe kerülnének ezek a veszélyes szerek, annak beláthatatlan következményei lehetnek. Mégis tudnunk kell ezekrõl ahhoz, hogy kellõen és tisztán lássuk azt a világot, amiben élünk.

Major Edit

Megosztás