Ellenszélben

2019-07-21 | Magazin | Látogató: 1
Gyorsulva változó világunk egyik jellegzetes tünete a nagyvárosok burjánzása s mindaz, ami ezzel jár: túlzsúfoltság, elidegenedés, hihetetlen léptékben növekvõ lég-, zaj- és fényszennyezés, állandó rohanás.  

Míg a Világbank adatai szerint a múlt század közepén tízbõl három ember élt városban, az ENSZ elõrejelzése azt mutatja, a vidékiek hamarosan jelentõs kisebbségbe kerülnek. Már most abban vannak: becslések szerint bolygónk lakosságának 55 százaléka él urbánus környezetben. Csakhogy az elõrejelzés szerint 2050-re már tízbõl hét ember lesz városi, s mivel akkorra tízmilliárdra becsülik a Föld népességét, ez bizony hétmilliárd városlakót jelent.

Természetesen hazánk sem kivétel, de mindehhez bizonyos történelmi események is erõsen hozzájárultak. A háború, s fõleg a fordulat éve utáni idõszak erõszakos téeszesítése, a vidéki létforma szinte teljes ellehetetlenítése, a parasztság számkivetettsége oda vezetett, hogy már 1950-ben több városlakó volt (Kis-)Magyarországon, mint falusi. Az önellátó, vagy ha úgy tetszik, fenntartható (lám, XXI. századi hangzatos jelszavak!) életet élõ vidéki emberek a nagyvárosok szélén épülõ lakótelepek szûk lakásaiba kényszerültek, teljes kiszolgáltatottságba.

A kiveszõben lévõ vidéki életformát ma zászlóra tûzni annyit jelent, mint szembemenni a korszellemmel. Márpedig most valami ilyesfélének vagyunk tanúi. Fiatal családok több tíz millió forint támogatást és kedvezményes hitelt kaphatnak vidéki otthonuk felújítására vagy éppen falura költözéshez. A Magyar falu programban kistelepülések közösségi terei, szolgáltatásai újulhatnak meg, közlekedésük javulhat. Hagyományos építészeti stílusjegyeket magukon viselõ épületek rendbehozatalát támogatja pályázati pénzekkel az állam.

 „Vannak még olyan megõrzésre és újjáélesztésre érdemes értékeink, amelyek a valamikori magyarországi hagyományokat képviselik. Ezeket meg kell próbálni nemcsak megõrizni, hanem beemelni a mai modern építészetbe, hogy a magyar vidék arculatát helyre tudjuk állítani” – mondta Tuzson Bence közszolgálati államtitkár tegnapi interjúnkban. S arról is beszélt, nem lehet, hogy a falun élõk másodrendû állampolgárok legyenek.

Az ENSZ elõrejelzése szerint harminc év múlva nemcsak kevesebb magyar lesz, de tízbõl nyolcan fognak városban élni Magyarországon. A kormányzat ambiciózus célkitûzései a demográfiai fordulatról és arról, hogy hazánk Európa egyik legélhetõbb országává váljék, segíthetnek elkerülni ezt a rémisztõ forgatókönyvet. Mindenesetre az már sokszor bebizonyosodott a történelemben: az élõ vidék, a falu nélkül semmi nem megy.

Pintér Balázs
w

Megosztás