Isteni teremtés?

2019-07-28 | Magazin
Egyre többet foglalkozunk azzal a kérdéssel, hogyan teremtõdött meg a világmindenség és benne a bolygónk a Föld. Egyre többet mondjuk és gondoljuk, hogy ez a tökéletesen mûködõ csoda, ami bennünket körülvesz, földünk ezernyi élõlénye, azok tökéletessége, és  ezek  összehangolt óramû pontosságú mûködése, maga a Föld léte benne az emberé, nem lehet csak egyszerûen a természet alkotása. Túl pontos, túl tökéletes, vagyis lennie kell valami természetfeletti erõnek, ami ezt létre hozta és mûködteti.  

A fenti gondolatok természetesen ugyanúgy foglalkoztatnak engem is, mint ezernyi mást rajtam kívül  itt e hatalmas Planétán a Földön. Van, aki materialista személettel él, mások, isteni teremtésnek vélik mindazt, ami körülvesz bennünket. Sokan azt mondjuk, hogy a természet hozta létre mindezt, de mondjuk azt is, hogy ez szinte lehetetlen. Kell lennie valami idegen erõnek, ami mindezt létrehozta.

Olvastam egy hosszabb cikket errõl a témáról és megpróbálom rövidítve az olvasók elé tárni.

„A tudomány mai állása szerint a világegyetem egyetlen hatalmas energia- és fényrobbanással – az Õsrobbanással – kezdõdött. Ez volt a közös kiindulópontja mindennek, ami csak létezik: ez volt a világegyetemnek, a térnek és magának az idõnek is a kezdete.

Robert Jastrow asztrofizikus, aki agnosztikusnak tartja magát, kijelentette: „Mindennek a magja, ami a világegyetemben valaha történt, abban az egyetlen pillanatban lett elvetve. Az összes csillag, bolygó és élõlény a világegyetemben olyan események eredményeképp jött létre, amelyeket a kozmikus robbanás pillanata indított be… a világegyetem csak úgy berobbant a létezésbe, és nem tudjuk megmagyarázni, hogy mi okozta ezt.”

Steven Weinberg fizikai Nobel-díjas tudós azt mondta, a robbanás pillanatában „a világegyetem körülbelül százezer millió Celsius fokos volt… és fénnyel volt tele.”

A világegyetem nem mindig létezett, volt egy kezdete. Egyszer csak létrejött. Ezt vajon mi okozta? A tudósoknak nincs magyarázatuk a fény és az anyag hirtelen robbanására.

Az univerzum mindenütt érvényes természeti törvények szerint mûködik. De vajon miért?

Az életben annyi minden bizonytalannak tûnik. Mégis vannak dolgok, melyekre nap, mint nap biztosan számíthatunk: a gravitáció állandó marad, a pulton hagyott forró kávé kihûl, a Föld ugyanúgy 24 óra alatt fordul körbe, és a fénysebesség sem változik – a Földön és tõlünk távol esõ galaxisokban sem.

Hogy lehetséges, hogy rengeteg olyan természeti törvényt tudunk felsorolni, amelyek sosem változnak? Miért ilyen rendezett és megbízható a világegyetem?

„A legnagyobb tudósokat is megdöbbenti, annyira furcsa ez. Egyáltalán nem szükségszerû, hogy az univerzum bármilyen szabályoknak engedelmeskedjen, nemhogy matematikailag leírható szabályoknak. A tudósok megdöbbenése abból a felismerésbõl fakad, hogy a világegyetemnek egyáltalán nem kell így viselkednie. Könnyen lehetséges lenne, hogy az univerzumban a szabályok vagy a körülmények megjósolhatatlanul, pillanatról pillanatra változnának, vagy akár egy olyan, ahol a dolgok ide-oda ugrálnának a létezés és a nem létezés között.”

Richard Feynman, aki kvantum-elektrodinamika területén végzett munkájáért kapott Nobel- díjat, azt mondta Rejtély, hogy a természet miért matematikai alapú… Az a tény, hogy egyáltalán léteznek bármiféle szabályok, tulajdonképpen egyfajta csoda.”

A DNS kód látja el információval és szabályozza a sejt mûködését.

Minden utasítás, tanítás vagy képzés valamilyen szándékkal történik. Az, aki egy használati utasítást ír, okkal teszi ezt. Tudtad, hogy a tested minden sejtjében megtalálható egy igen részletes kódsorozat, ami nagyon hasonlít egy számítógépes programhoz? Ahogy talán te is tudod, egy számítógépes program egyesekbõl és nullákból áll, nagyjából így: 110010101011000. A számok egymás utáni sorrendje határozza meg, hogy mit tegyen a program. A mindannyiunk sejtjeiben megtalálható DNS kód nagyon hasonlít ehhez. Négy vegyületbõl áll, amiket a tudósok A, T, G, és C betûkkel rövidítenek. Ezek az emberi sejtben a következõ módon vannak elrendezve: CGTGTGACTCGCTCCTGAT és így tovább. Összesen hárommilliárd ilyen betû van minden egyes sejtben!

A DNS úgy utasítja a sejtet, ahogyan pl. te is beprogramozhatod a telefonod, hogy meghatározott okból jelezzen. A DNS egy három milliárd betûs program, ami megmondja sejtnek, hogy meghatározott módon viselkedjen. Tulajdonképpen egy komplett használati utasítás.

Miért olyan lenyûgözõ ez? Mert fel kell tennünk a kérdést, hogy hogyan kötött ki mindegyik emberi sejtben ez az információs program? Ezek nem pusztán vegyületek. Hanem olyan vegyületek, amelyek utasításokat tartalmaznak, amelyek nagyfokú részletességgel lekódolják, hogyan fejlõdik valakinek a szervezete.

Amikor programozott információról van szó, a természetes és biológiai okok semmilyen magyarázattal nem szolgálnak. Nem találsz sehol utasításokat vagy ilyen szintû precíz információt anélkül, hogy valaki szándékosan meg ne alkotta volna azt.

„Bolygónk komplexitása olyan tudatos tervezõre mutat, aki nem csak megteremtette a világegyetemet, de a mai napig fenntartja azt.

Rengeteg olyan példát lehetne mondani, melyek az isteni tervezésre utalnak. Íme néhány ezek közül:

A Föld… bolygónk mérete tökéletes. A Föld mérete és az ebbõl következõ gravitációs erõ vékony, elsõsorban nitrogénbõl és oxigénbõl álló gázréteget tart meg maga körül, ami mindössze kb. 80 kilométerre terjed ki a földfelszíntõl. Ha a Föld kisebb lenne, akkora, mint például a Merkúr, a légkör megtartása lehetetlenné válna. Ha viszont a Föld nagyobb lenne – mint például a Jupiter –, a légköre szabad hidrogént tartalmazna.3 A Föld az egyetlen olyan bolygó, amelynek atmoszférája alkalmas az emberi, állati és növényi élet fenntartására.

A Földnek a Naptól való távolsága is ideális. Nézzük például az általunk tapasztalt hõingadozást, ami -35 és +50 °C között mozog. Ha a Föld kicsivel távolabb lenne a Naptól, mind megfagynánk. Ha pedig közelebb, akkor megégnénk. A Föld pozíciójának változása ellehetetlenítené a földi életet. A Föld tökéletes távolságban van a Naptól, miközben több mint 100.000 km/h-val kering körülötte. A tengelye körül is forog, ami lehetõvé teszi, hogy a bolygó felülete minden nap megfelelõen felmelegedjen és lehûljön.

Holdunk méretébõl és a Földtõl való távolságából következõ gravitációs vonzás mértéke is éppen megfelelõ. A Hold fontos óceánáramlatokat és árapályt kelt, amelyeknek köszönhetõen a víz nem áll egy helyben, ugyanakkor a hatalmas óceánok nem söpörnek végig a szárazföldeken.4

A víz… színtelen, szagtalan és nincs íze sem, mégsem maradhat életben egyetlen élõlény sem nélküle. A növények, állatok és emberek nagyrészt vízbõl állnak, például az emberi szervezet kb. kétharmad része víz. Érdekes, hogy a víz tulajdonságai mennyire az életre lettek szabva:

Szokatlanul magas forrás- és fagyáspontja van. A víz teszi számunkra lehetõvé, hogy folyamatos hõmérsékleti változásokkal teli környezetben éljünk, miközben a testünk állandóan kb. 36,6 °C-os hõmérsékletû marad.

A víz univerzális oldószer. A víznek ezen tulajdonsága lehetõvé teszi, hogy a legkisebb erekben is több száz különbözõ vegyület, ásvány és tápanyag utazzon a szervezetünkben.

A víz ezenkívül kémiailag semleges. Mivel nem változtatja meg az általa szállított anyagok szerkezetét, a víz lehetõvé teszi az étel, gyógyszerek és ásványok felszívódását, így a szervezetünk fel tudja használni õket.

A víz egyedi felületi feszültséggel bír. A növényekben lévõ víz emiatt felfelé, a gravitációval ellentétes irányban is képes folyni, eljuttatva az életadó tápanyagokat még a legmagasabb fák csúcsába is.

A víz „felülrõl lefelé” fagy be, és a szilárd állapotú jég úszik a víz tetején, így a halak télen életben maradhatnak a jég alatt folyékony állapotban maradó vízben.

A Földön található víz kilencvenhét százaléka sós vízû óceánokban van. De a Földön mûködik egy olyan szisztéma, ami eltávolítja a sót a vízbõl, majd szétosztja ezt a vizet szerte az egész bolygón. A párolgás elválasztja az óceán vizét a sótól, majd felhõket formál, amelyeket a szél a szárazföld fölé fúj, és így eljuttatja a vizet a növényeknek, állatoknak és embereknek. Ez a tisztító- és ellátórendszer tartja fenn az életet a Földön. Egy olyan rendszer, ami a víz újrahasznosításán és visszaforgatásán alapszik.6

Az emberi agy… amely bámulatos mennyiségû információt dolgoz fel egyszerre. Az agyad folyamatosan befogadja az összes színt és formát, amit látsz, a külsõ hõmérsékletet, a talaj nyomását a lábadon, a körülötted lévõ hangokat, a szádban lévõ szárazságot, és még sok mindent egészen a billentyûzeted tapintásáig. Az agyad tárolja és feldolgozza az összes érzésed, gondolatod és emléked. Mindeközben a szervezetedben zajló folyamatokat is felügyeli, pl. a légzési ritmust, a szemhéjad mozgását, az éhséget vagy a kezedben található izmok mozgását is.

Az emberi agy másodpercenként egymilliónál több üzenetet dolgoz fel.7 Az agyad mérlegre teszi minden egyes adat fontosságát, és kiszûri a viszonylag haszontalanokat. Ez a szûrési folyamat teszi lehetõvé, hogy koncentrálni tudj, és hatékonyan elboldogulj a világban. Az agy másképp mûködik, mint a többi szerv. Képes érvelni, érzéseket átélni, álmodni és tervezni, cselekvésbe fogni és kapcsolatba lépni más emberekkel.

A szem… hétmillió színt tud megkülönböztetni. Folyamatos autófókusz üzemmódban mûködik, és döbbenetes mennyiségû, 1,5 millió üzenetet fogad be egyszerre. Az evolúció a már létezõ organizmusokból kiinduló és azokon belül lezajló mutációkat írja le. Az evolúció viszont önmagában nem magyarázza meg az agy vagy a szem kiinduló forrását: az élõ szervezet kialakulását az élettelen anyagból.

Fenti érdekes érvek sokasága egyértelmû választ nem ad kérdéseinkre, de rávezethet bennünket arra a felismerésre, hogy elképzelhetõ akár az Isteni teremtés is, mellyel bizonyára a materialista szemléletûek nem fognak egyet érteni. Minden esetre marad továbbra is a kérdés hogyan jöhetett lére egy ilyen tökéletesen, óramû pontossággal  mûködõ bolygó a Föld.

Források felhasználásával

Major Edt

 

 

Megosztás