Világszerte 21 millió család él kávétermesztésbõl, a 2018-2019-es áresés nagyon nehézzé tette a számukra a túlélést, amihez fontonként egy dollárnál magasabb ár lenne szükséges. Az októberben az Egyesült Államok felé tartó egyik menekültcsoport több tagja elmondta a BBC újságíróinak, hogy a kávékrízis késztette õket otthonuk elhagyására.
Az elmúlt tíz évben Guatemala, Nicaragua, El Salvador és Mexikó kávétermelõinek 60 százaléka került olyan helyzetbe, hogy az élelmiszerre elegendõ jövedelmük megszerzése is bizonytalanná vált. „Ha a termelõket elbizonytalanítják, aminek következtében nem ültetnek, nem gondozzák növényeiket, az nagyon sötét jövõt vetít elõre, mert az igények 2 százalékkal nõnek évente – mondta José Sette, az ENSZ támogatásával 1963-ban megalakult Nemzetközi Kávészervezet fõigazgatója. Hozzátette, miközben a kávéipar 200 milliárd dollárt termel évente, ennek csak tíz százaléka jut el a termesztést végzõ országokba és ennek csak kevesebb, mint tíz százaléka jut el a farmerekhez.
Két hónappal ezelõtt egy font (45 dkg) kávé 255 forintba került, az árzuhanást két évnyi brazíliai túltermelés okozta. A hatalmas dél-amerikai ország több millió kilogramm kávébabot dobott a piacra. Mára az árak elérték a fontonlánti egy dollárt, 300 forintot, ami tíz évre visszamenõleg még mindig nagyon alacsony érték, miközben az amerikai és brit lattefogyasztók az árak emelkedését tapasztalhatják a kávézókban.
A termelõk azonban ebbõl a többlethaszonból alig részesülnek, kevesebb, mint két százalék jut nekik, a különbözet a kereskedelmi láncolatban szívódik fel, így a brazil termelõk haszna 2016 óta a felére esett vissza.
Varga Péter
w
