Az egyik legismertebb szabály a jóllakások számára vonatkozik, ugyanis a napi három étkezésbõl Nagypénteken csak egy alkalommal szabad megtöltenünk a bendõnket, a másik két alkalommal nem. A szokások tiltják a szárnyas állatok levágását is ezen a napon, hiszen az balszerencsét hoz a baromfiudvarba. Hasonló okokból tilos volt a szántás is. Dekenyeret például egyenesen ajánlatos volt ezen a napon sütni, mert állítólag a friss kenyér illata enyhítette Krisztus fájdalmait. Egyes helyeken csak bedagasztották a kenyeret, de sütni csak másnap, Nagyszombaton kezdték el.
A Nagypénteken születõ gyermek, akit Húsvétvasárnap keresztelnek meg, felnõtt korára különleges gyógyító tehetségeket szerez – így a hiedelem. A gyászos nap hajnalán a folyóvizeket is mágikus tulajdonságokkal ruházta fel a népi képzeletvilág. A fiatal lányok és fiúk hajnalban mentek ki a patakra mosakodni, a nagypénteki víz ugyanis széppé és egészségessé tette õket. Az állatokat, fõként a lovakat is meg szokták itatni és mosdatni a friss vízzel, szintén egészségvarázslás céljából.
Nagycsütörtök estéjén a templomok is elhallgatnak, a harangok Rómába mennek, tartja a hagyomány. Az egyedüli hangokat ilyenkor a templomi kereplõk, és a református falvak Pilátus-verõ ifjainak botjai, dorongjai keltik.
Ebben a puritán hangulatban az étkezésnek is egyszerûnek és szegényesnek kell lennie. Az önmegtartóztatásnak persze léteznek különbözõ fokozatai. A legszigorúbb böjt pusztán kenyérbõl és vízbõl áll. Az eggyel enyhébb fokozat szerint semmilyen állati eredetû élelmiszer nem fogyasztható, így nemcsak a hús, de például a tejtermék és a tojásis tiltólistára kerül. Még megengedõbb változatban azonban ezek is bátran fogyaszthatók. És persze ilyenkor a hal is engedélyezett.
A nagypénteki étrend mindenesetre erõsen támaszkodik a zöldségekre és gyümölcsökre. Az egyik tipikus böjti leves a szilvából készült cibereleves, de asztalra kerülhet bármilyen zöldségleves is, feltéve, hogy nem tartalmaz sem rántást, sem állati eredetû zsírokat. Fõételnek különbözõ párolt és nyers zöldségek, vagy épp a télirõl maradt savanyú káposzta kerül terítékre. A különbözõ húsmentes tészták, például a mákos és diós tészták, szintén megfelelnek a szigorú elõírásoknak.
A böjt alól mentességet élveznek a 18 évnél fiatalabbak és a 60 évnél idõsebbek, illetve a betegek, a terhes és gyerekágyban lévõ a anyák is.
Pap Szilárd István
w
