Sámánok, halottlátók, kiböjtölők

2023-04-25 | Kultúra
Különleges témákat bemutató előadásra várta az érdeklődőket a Magyar Történelmi Szalon a Jókai Mór Művelődési Házba. Az első részben a sámánok kutatójával ismerkedhettünk meg, majd Kóka Rozália a moldvai csángók és a bukovinai székelyek szokásairól mesélt.

Polgár Marianne elnök asszony bemutatta Dr. Sántha István szociálantropológust, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Néprajztudományi Intézetének tudományos főmunkatársát, aki a 100 éve született Diószegi Vilmos orientalista kutató nagy hatású munkásságáról tartott lebilincselő előadást.

Sántha Istvánt munkatársai Diószegi reinkarnációjának tartják. Hiteles tudott lenni, mert a ténylegesen a nyomában járt a nagy elődnek.

Diószegi Vilmos kutatásait a sámánhittel kapcsolatban orosz múzeumokban, szibériai és mongóliai helyszíneken is végezte. A maga nemében egyedülálló hagyatékát a MTA Néprajztudományi Intézetében, a Néprajzi Múzeumban és örököseinél helyezték el. Fő kutatási területe a magyarság honfoglalás előtti sámánista hitvilága, amit az ősi kultúra és vallás gyökereinek tartott. Sámánnak a tudós embert tartották. Ázsiában kinevelt egy kutatógárdát,amibe fiatalokat is be tudott vonni. Három nyelven publikált, több népszerűsítő – tudományos könyve is megjelent.

Mindebben az a meglepő, hogy abban az időben amikor a szovjet hatalom megerősödött, és üldözték és pusztították az ősi hitet.

Kóka Rozália Magyar Örökség díjas mesemondó, népdal- és népmesegyűjtő, népdalénekes, néprajzkutató, – Rozika, – ahogy Polgár Marianne nevezte – a tőle megszokott közvetlenséggel állt a hallgatósága elé.

Hogyan került ő ide? – tette fel a kérdést.

Évtizedekkel ezelőtt Moldvában egy halottlátó asszonyt fedezett fel. A róla készült előadásán jelen volt Diószegi Vilmos is. A kutató azt javasolta neki, hogy a bukovinai székelyek életét kutassa. Rozália teljesítette ezt a kérést. Egyik területe a kiböjtölési szokások gyűjtése lett. Az 1960-as években még gyakorlat volt az úgynevezett kiböjtölés, aminek segítségével a sors csapásai ellen lázadó, de tehetetlen ember a felsőbb hatalmak segítségét akarta kikényszeríteni. Böjtöt fogadtak segítő szándékkal: gyógyulásért, távolra szakadtak szerencsés hazatéréséért, haláluk időpontjának megismeréséért, de böjtöltek ártó szándékkal is, az ismert vagy ismeretlen vétkes megbüntetéséért: meglopás,károkozás, rágalmazás, bántalmazás, gyilkosság esetén, szerelmi csalódás alkalmával. A kiböjtölés rituális részletei hatalmas szokáskincset ölelnek fel, szerepet kapnak benne különböző imádságok, közösségi cselekedetek, átokformulák. Kóka Rozália 150 történetet gyűjtött össze és ezekből olvasott fel részleteket.

Végezetül Marianne virágot nyújtott át Rozikának, a kerek évfordulós születésnapja alkalmából.

s.k.

Megosztás