De mióta rátalátam a sváb uborka receptjére, azóta ez nekem bevált, és már mindig így készítem. (A recept állítólag egy esztergomi Ferences atyától ered…) Itt az uborkaszezon, érdemes kipróbálni!
Kell hozzá két-három kiló uborka, egy csokor leveles és egy csokor keményszárú kapor, néhány nagyobb burgonya, só és víz, meg egy jól átmosott 3-4 literes üveg. Az üveg aljára pakold a leveles kaprot és erre tegyél egy sor karikára vágott, jól megmosott, héjas, nyers burgonyát. Legjobb öreg, aszott burgonyát használni erre a célra, nem friss, új bugonyát. Nem tévedek, erre nem kenyeret kell rátenni! (Kenyeret csak akkor használj, ha te sütötted, vagy valóban kovásszal készült a vásárolt kenyér.)
Erre az alapra állítom fel jó szorosan a jól megmosott, mind a két végén levágott és felhasított uborkákat, amit az elkészítés napjának reggelén reggel veszel a piacon (ha van kerted, persze nem kell piacra menned…). Tapogasd meg mindenképp, hogy nem löttyedt-e, mert csak a friss uborka lesz igazán ropogós. A „rakomány” tetejére ugyancsak karikákra vágott nyers, öreg krumpli kerül, legfelülre pedig jön a kemény szárú kapor, ami majd leszorítja az uborkákat.
Végül leöntöm az egészet felforralt és langyosra hűtött sós vízzel. Ahány liter víz, annyi evőkanál só kell hozzá. Nem szabad a forró napon érlelni! Csak letakarod egy kistányérral és három nap múlva már tálalhatod is. De előbb az egészet leszűrőm, és hűvös, hideg helyen tárolom. Ennek az uborkának a leve nem penészesedik meg, áttetszően tiszta marad és behűtve meg is iható.
R. V.
