Előadó: Dr. Kubassek János geográfus, tudománytörténész, a Magyar Örökség–díjjal kitüntetett Magyar Földrajzi Múzeum igazgatója
Kelet–Ázsia egzotkus szigetének lakói az állandó fenyegetettség állapotában élnek. A szárazföldi Kínai Népköztársaságból, Mao Ce–tung katonái elől menekülő Csang Kaj–sek – az Amerikai Egyesült Államok támogatásával – csodagazdaságot hozott létre.
A szigeten nincsenek olajmezők, gyémántbányák és kőszéntelepek, mégis sikerült az ott lakó emberek szorgalmának köszönhetően egy gyorsan fejlődő államot létrehozni. Az Ali–Shan hegység, a nemzeti parkok, az ősi konfucianus és buddhista templomok varázslatos hangulata elbűvöli a látogatókat.
A szigeten Benyovszky Móric volt az első hazánkfia, aki partra lépett. Emlékét ma is őrzik. Chuang Hung–che tajvani diplomata és festőművész kínai nyelvű könyvében mutatja be a magyar világutazó tevékenységét.
Később tudós magyar jezsuiták fáradhatatlanul alkottak az oktatás, a nevelés, a zene és a nyelvtudomány területén. Az előadó megismerte Zsoldos Imre nyelvészprofesszort és Jaschko István atyát, aki elhagyott, családjuknak se kellő, sérült gyermekek számára létesített árvaházat. Reményt adott a reménytelenségben, a legnehezebb körülmények között.
Manapság Tajvan devizatartalékaival a világ leggazdagabb országai közé tartozik. Lakói példát adnak szorgalomból, hatékonyságból, kitartó munkából, melynek eredményei az egész világon megbecsülést váltanak ki. Nem feledhető, hogy 1956–ban a Tajpeji Rádióban kínai nyelven beszélt a magyar forradalomról, a magyar nép szabadságvágyáról, melyet szovjet tankok tiportak el. Csang Kaj–sek az ENSZ–ben határozottan kiállt a magyar ügy mellett és támogatta a függetlenségre törekvő magyar népet.
Ma számos fiatal hazánkfia tanulhat tajvani egyetemeken és a magyar egyetemeken – főleg az orvosképzésben – sok tajvani diák szerezhet diplomát.
Dr. Kubassek János háromszor járt Tajvanon. Tájfunok Tajvan földjén címmel ő írta az első, magyar nyelvű könyvet a szigetről
