Az amazonasi erdőtüzek ügye az elmúlt hetekben sokakat késztetett arra, hogy felfessék a közelgő apokalipszis rémét Ahogy elemzésünkben részletesebben kifejtettük: nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mainstream média érezteti velünk, de a brazíliai erdőtüzek és -irtások komoly veszélyeket hordoznak magukban.
Emelkedjünk el azonban Amazóniától, és vizsgáljuk meg, globális szinten milyen képet mutat az erdők helyzete!
A Marylandi Egyetem kutatói, Xiao-Peng Song és Matthew Hansen a Nature folyóiratban közölt 2018-as tanulmányukban viszont azt állítják: a világ fákkal borított területe 2,24 millió hektárral növekedett az elmúlt 35 évben – ez akkora terület, mint Texas és Alaszka együttvéve. A trópusi faállományban esett jelentős veszteségeket (Brazília 399 ezer négyzetkilométernyi erdőt veszített, ezzel élen jár a világ országai között) a szubtrópusi, mérsékelt és a fagyosabb régiókban található faállomány növekedése ellensúlyozza.
Földünk ma nagyjából annyira zöld, mint bármikor az elmúlt évszázadokban.
A Capx szerzője, Alexander Hammond a „deforesztációs mítoszról” szóló írásában hangsúlyozza: a leggazdagabb régiókban, például Európában mára egyenesen jóval több erdő van, mint az iparosítás előtt.
Erdők aránya az EU országaiban 2015-ben
Nem bonyolult az erdősödés magyarázata: a korábbi évszázadokban az ember jóval inkább rá volt szorulva a faanyagra az építkezésektől a hajózáson át a fűtésig, mint ma; miközben mára a vidékek elnéptelenedésével, a fafelhasználási igények csökkenéséve és az intenzívebb mezőgazdasági módszerekkel bőséges hely nyílik a visszaerdősítésekre.
A brit kormány 2013-ban kiadott tanulmányában arról írtak, hogy az Egyesült Királyság területének 10 százalékát takarja erdő, ez körülbelül akkora arány, mint a 14. század végén, amikor Chaucher megírta a Canterbury meséket. A kormány előrejelzése szerint 2060-ra a brit erdőállomány elérheti az 1250-es szintet, vagyis a 12 százalékot. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az Egyesült Államokban is.
Európa erdőállománya harmadával nőtt az elmúlt száz évben,
erről a Washington Post közölt infografikákat. Az EU területének 42 százalékát takarja ma erdő.
Így zöldül vissza Európa egy évszázada
Gazdasági fejlődés = kevesebb erdőirtás
Hogy mi ennek a magyarázata? A közgazdaságtanban ismeretes a „környezeti Kuznets-görbe” nevű, sokat vitatott hipotézis, miszerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztítását hozza magával, egy bizonyos fejlettségi szintet elérve – az urbanizáció, a mezőgazdaság háttérbe szorulása és egyébek faktorok nyomán – viszont megfordul ez a folyamat.
Ez az átmenet pedig az erdők esetében is megmutatkozik: egy kutatás szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP elérte a 4600 dollárt – és ezek közé tartozik már Banglades, Vietnam vagy India is –,
a deforesztációs trend megáll, az erdők nőni kezdenek.
A Helsinki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a magasabb nemzeti bevétellel bíró országokban 1990 és 2015 között 0,5-1,31 százalékkal nőtt az erdőtakaró.
Ebből persze még nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonni a világszintű visszaerdősödést illetően, hiszen az sok más – politikai-gazdasági – tényezőtől is függ, de a trend biztató.
Erdősültség Magyarországon:
Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, miközben egyre több helyen foglalkoznak a szakemberek az örökerdő-gazdálkodással is. A faállománnyal borított erdőterület 2017-ben 1 869 200 hektár volt
Erdősültség tekintetében hazánk elmarad a 41,7 százalékos uniós átlagtól, az Eurostat szerint
Magyarország területének 25,2 százalékát borítja erdő,
ezzel az adattal az Egyesült Királyság és Belgium között helyezkedünk el.
Hozzá kell tenni: természetes, hogy a magyar erdőterület nagysága nem vetekedhet az északi országok végtelen tajgaerdőségeivel, ahogy a hegyvidéki országok logikusan nagyobb erdős felületeivel sem – és még ki sem tértünk arra, hogy mégis csak közel 10 millió embernek kell elférnie 93 ezer négyzetkilométeren, s egyébként Európa legjobb, s ezért nyilván megművelhető és megművelendő termőterületei közé tartoznak Kis-Magyarország földjei.
Szégyenkezni így sincs okunk: Trianon óta,
az elmúlt száz évben megduplázódott a magyar erdőtakaró nagysága.
A Trianon utáni Magyarországon megmaradt nagyjából 10 százaléknyi erdőterületet azóta jóval 20 százalék fölé tornászták, az erdőterület lassan, de biztosan növekszik, a cél a 27 százalék elérése.
Nagy István agrárminiszter augusztusban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány hazánk eddigi legnagyobb erdőtelepítési programját indítja el: kétszeresére emelik az erdőtelepítésre adható támogatások összegét.
Írta: Leimeiszter Barnabás
w
