Tudta? Európa és Magyarország jóval zöldebb, mint egy évszázada!

2019-09-09 | Budaörs
Nyugalom, nem kell globális erdő-apokalipszistől rettegnünk: a Föld zöldterületei, köszönik szépen, egész jól megvannak. Sőt, Európában mintegy harmadával, Magyarországon pedig több mint kétszeresére növekedett az erdőterület az elmúlt évszázadban. Körképünk!

Az amazonasi erdőtüzek ügye az elmúlt hetekben sokakat késztetett arra, hogy felfessék a közelgő apokalipszis rémét  Ahogy elemzésünkben részletesebben kifejtettük: nem olyan tragikus a helyzet, mint ahogy azt a mainstream média érezteti velünk, de a brazíliai erdőtüzek és -irtások komoly veszélyeket hordoznak magukban.

Emelkedjünk el azonban Amazóniától, és vizsgáljuk meg, globális szinten milyen képet mutat az erdők helyzete!

A Marylandi Egyetem kutatói, Xiao-Peng Song és Matthew Hansen a Nature folyóiratban közölt 2018-as tanulmányukban viszont azt állítják: a világ fákkal borított területe 2,24 millió hektárral növekedett az elmúlt 35 évben – ez akkora terület, mint Texas és Alaszka együttvéve. A trópusi faállományban esett jelentős veszteségeket (Brazília 399 ezer négyzetkilométernyi erdőt veszített, ezzel élen jár a világ országai között) a szubtrópusi, mérsékelt és a fagyosabb régiókban található faállomány növekedése ellensúlyozza.

Földünk ma nagyjából annyira zöld, mint bármikor az elmúlt évszázadokban.

A Capx szerzője, Alexander Hammond a „deforesztációs mítoszról” szóló írásában hangsúlyozza: a leggazdagabb régiókban, például Európában mára egyenesen jóval több erdő van, mint az iparosítás előtt.

Erdők aránya az EU országaiban 2015-ben

Nem bonyolult az erdősödés magyarázata: a korábbi évszázadokban az ember jóval inkább rá volt szorulva a faanyagra az építkezésektől a hajózáson át a fűtésig, mint ma; miközben mára a vidékek elnéptelenedésével, a fafelhasználási igények csökkenéséve és az intenzívebb mezőgazdasági módszerekkel bőséges hely nyílik a visszaerdősítésekre.

A brit kormány 2013-ban kiadott tanulmányában arról írtak, hogy az Egyesült Királyság területének 10 százalékát takarja erdő, ez körülbelül akkora arány, mint a 14. század végén, amikor Chaucher megírta a Canterbury meséket. A kormány előrejelzése szerint 2060-ra a brit erdőállomány elérheti az 1250-es szintet, vagyis a 12 százalékot. Hasonló tendenciát figyelhetünk meg az Egyesült Államokban is.

Európa erdőállománya harmadával nőtt az elmúlt száz évben,

erről a Washington Post közölt infografikákat. Az EU területének 42 százalékát takarja ma erdő.

Így zöldül vissza Európa egy évszázada

Gazdasági fejlődés = kevesebb erdőirtás

Hogy mi ennek a magyarázata? A közgazdaságtanban ismeretes a „környezeti Kuznets-görbe” nevű, sokat vitatott hipotézis, miszerint a gazdasági fejlődés eleinte a környezet pusztítását hozza magával, egy bizonyos fejlettségi szintet elérve – az urbanizáció, a mezőgazdaság háttérbe szorulása és egyébek faktorok nyomán – viszont megfordul ez a folyamat.

Ez az átmenet pedig az erdők esetében is megmutatkozik: egy kutatás szerint azokban az országokban, ahol az egy főre eső GDP elérte a 4600 dollárt – és ezek közé tartozik már Banglades, Vietnam vagy India is –,

a deforesztációs trend megáll, az erdők nőni kezdenek.

A Helsinki Egyetem kutatói azt állapították meg, hogy a magasabb nemzeti bevétellel bíró országokban 1990 és 2015 között 0,5-1,31 százalékkal nőtt az erdőtakaró.

Ebből persze még nem szabad túl messzemenő következtetéseket levonni a világszintű visszaerdősödést illetően, hiszen az sok más – politikai-gazdasági – tényezőtől is függ, de a trend biztató.

Erdősültség Magyarországon:

 Hazánk erdőterülete a közhiedelemmel ellentétben folyamatosan növekszik, miközben egyre több helyen foglalkoznak a szakemberek az örökerdő-gazdálkodással is. A faállománnyal borított erdőterület 2017-ben 1 869 200 hektár volt

Erdősültség tekintetében hazánk elmarad a 41,7 százalékos uniós átlagtól, az Eurostat szerint

Magyarország területének 25,2 százalékát borítja erdő,

ezzel az adattal az Egyesült Királyság és Belgium között helyezkedünk el.

Hozzá kell tenni: természetes, hogy a magyar erdőterület nagysága nem vetekedhet az északi országok végtelen tajgaerdőségeivel, ahogy a hegyvidéki országok logikusan nagyobb erdős felületeivel sem – és még ki sem tértünk arra, hogy mégis csak közel 10 millió embernek kell elférnie 93 ezer négyzetkilométeren, s egyébként Európa legjobb, s ezért nyilván megművelhető és megművelendő termőterületei közé tartoznak Kis-Magyarország földjei.

Szégyenkezni így sincs okunk: Trianon óta,

az elmúlt száz évben megduplázódott a magyar erdőtakaró nagysága.

A Trianon utáni Magyarországon megmaradt nagyjából 10 százaléknyi erdőterületet azóta jóval 20 százalék fölé tornászták, az erdőterület lassan, de biztosan növekszik, a cél a 27 százalék elérése.

Nagy István agrárminiszter augusztusban arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy a kormány hazánk eddigi legnagyobb erdőtelepítési programját indítja el: kétszeresére emelik az erdőtelepítésre adható támogatások összegét.

 Írta: Leimeiszter Barnabás

w

Megosztás