Az országzászlóról így írnak a büszke földváriak: „A balatonföldvári országzászló közadakozásból készült és 1936-ban avatták fel a Magasparton a Stefánia-sánc lábánál. 1959-ben lebontották, de az önkormányzat 1991-ben újjáépíttette.
Ha kisétálunk a korlátig, északi irányba nézünk, olyan páratlan panoráma tárul elénk, amivel csak mi balatonföldváriak dicsekedhetünk. Ez az egyetlen természetes kilátóhely, ahonnan a nyugati medence, a Tihanyi-félsziget és a keleti medence is egyaránt látható.” (Ezt én is igazolhatom, a szerk.)
Bevallom, én évekkel ezelőtt véletlenül fedeztem fel ezt a csodálatos helyet, amikor az állomástól gyalog felfelé indulva a nagy kilátót kerestem, amelyik egyben Hajózástörténeti Látogatóközpont is. A Petőfi utcán felfelé tartva először a csodálatos villasor tűnik szembe, majd a Korányi-villa (erről ITT írtam korábban), és egyenesen tovább haladva, egy kis erdő szélén kezdődik a Kelta sétány, amely az országzászlóhoz – és egy nagyszerű étteremhez – vezet, majd a sétányon tovább, szintén csodálatos panorámát kínálóan, érünk el a hajó alakú kilátóhoz és Bujtor István régi hajójához.
De lent, a part közelében is van bőven látnivaló:
Gróf Széchényi Imre mellszobra
Bár ő talán a kevéssé ismert Széchenyiek közül való, kiválóságban nem marad el a család többi tagjától. Ismerjük meg kicsit közelebbről életét!
„Mert azon nemzet, mely a földet kiadja kezéből, megszűnik nemzet lenni.”
Sárvári és felsővidéki gróf Széchényi Imre (Horpács, 1858. március 31. – Somogyvár, 1905. november 25.) a magyar agrármozgalmak egyik legtevékenyebb tagja, sportvezető, 1904–1905 között a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke – írja a wikipedia.
A kormany.hu az alábbiakról számol be:
Széchényi Imre 1900 előtt a parasztkérdés legavatottabb ismerője. 1881-ben sógorával, Andrássy Gyulával tanulmányútra ment az Egyesült Államokba. Itt különösen két kérdéskör érdekelte:
• miért alacsony az amerikai búza önköltsége
• hogyan él az amerikai farmer, mi a titka a farmergazdaságnak
Látta, hogy az USA virágzásának a titka az óriási belső piac, valamint a demokrácia szükséges kelléke a gazdasági virágzásnak. Megfigyelte a mezőgazdaságban alkalmazott technikát, mely megkönnyítette a munkát, és csökkentette az önköltséget. Hazatérte után tapasztalatait itthon hasznosította, és Amerikai levelek címen tette közzé.
1882-től Somogy vármegye közgazdasági előadója. Ebben a hivatalban nyilvánult meg különleges tehetsége, amellyel a megye közgazdasági életét irányította és fejlesztette. A legnagyobb mértékben igyekezett a paraszti viszonyokat megismerni. Ez a maga korában példa nélküli! Statisztikát állított össze (1885 tája) a parasztság helyzetéről, eszköztáráról.
Első Somogyról szóló munkája 1887-ben jelent meg. Az ő nevéhez fűződik a Szentimrei Földműves Iskola alapítása. Ezzel Somogy megye mezőgazdaságának modernizációja szempontjából elévülhetetlen érdemeket szerzett. Ugyanakkor ezzel elindította a Földművelési Minisztérium által finanszírozott mezőgazdasági iskolák egész sorát.
Hatékonyan részt vett a filoxéra nevű gyökértetű okozta károk elhárításában. A hálás parasztok Széchényi Imre feleségéről, Andrássy Máriáról nevezték el ezt a területet Mária-telepnek (ma: Balatonmária). Somogyot fejlesztő programjának kiemelkedő területe a Balaton. Megalapította a Balatoni Halászszövetkezetet. Földvár-pusztát üdülőteleppé fejlesztette. Keze nyomán Balatonföldvár a déli part legkeresettebb üdülőhelye lett.
Közéleti tevékenysége:
– Főrendiház tagja, császári és királyi kamarás; Magyar Földhitel Intézet felügyelő bizottságának tagja; Magyar Gazdaszövetséghez kapcsolódó szövetkezetek szervezője; Magyar Ipari és Kereskedelmi Bank igazgatósági tagja, Magyar Általános Hitelbank igazgatósági tagja, Magyar Atlétikai Club alelnöke; Magyar Olimpiai Nagybizottság elnöke; Katholikus Kongura bizottságának tagja; Homokszőlő telepítési kormánybiztos; Magyar Mezőgazdák Szövetkezetének alapítója; – Balatoni Halászszövetkezet alapítója; – Balatoni Szövetség elnöke;
– Régészeti és Történelmi Társulat somogyi választmányi tagja;
Ugye megérdemelte, hogy szobrot kapjon Balatonföldváron?
De vannak itt újabb dolgok is, pl az Európa Park, melynek közepén egy érdekes, fémből készült életfa áll. Az ágakon szaporodó levelek a balatonföldvári újszülötteket jelzik és azon gyermekek neve és születési éve szerepel, akik 2000. január elseje után születtek.
Az 56-os emlékművet az 1956-os forradalom és szabadságharc ötvenhetedik évfordulójának tiszteletére állította a város. A süttői mészkőből készült alkotás egy leomlott házfalat stilizál, amin a szabadságot és a forradalmat szimbolizáló domborművek láthatóak. Az emlékmű a Balatonföldváron élő Przudzik
József tervei alapján készült.
És még néhány kép a part közeléből. Ugye érdemes ide látogatni?
SzK
