Mi okozza az árvaszúnyog-inváziót?
A válasz nem olyan egyszerű, és végső soron sajnos kijelenthetjük, hogy az emberi hatások jócskán rásegítenek erre a már kellemetlen méreteket öltő jelenségre. Közrejátszik a globális felmelegedés, a Balaton ökoszisztémájának változása, de állandó szakértőnk, Szendőfi Balázs halkutató, természetfilmes olyan okokra is rávilágított, amikre eddig biztosan nem gondoltunk.
Az árvaszúnyogok idei első generációjának rajzása júliusban véget ért, azonban a lerakott petékből kikelő második generáció továbbra is folyamatos rajzásokat produkál majd augusztusban és szeptemberben. Ennek oka az, hogy a Balatonban továbbra is magas az algakoncentráció, a víz pedig egyenletesen meleg. Ráadásul a HUN-REN BLKI jóslata szerint a szeptemberi rajzások a tó mellett nagyobb területen szétterjedve jelentkezhetnek, mivel a második generáció lárvái a tó teljes területén fejlődnek.
Az árvaszúnyog lárváinak mennyisége szoros összefüggésben áll az algásodás mértékével, ez utóbbit pedig a meleg mellett a vízben lévő szerves anyag, különösen a foszfor serkenti. Adódik tehát a védekezés, vagyis az árvaszúnyog-rajzások csökkentésének módja is: a tóba jutó tápanyagmennyiséget kell csökkenteni, emellett pedig az öntisztulás, vagyis a szerves anyagoktól való természetes megszabadulás lehetőségét növelni (vagy legalábbis nem csökkenteni tovább).
A Balatonról a déli vasútvonal megépítésekor szinte sebészileg leválasztották azokat a berekterületeket, amelyek talán a legfontosabbak voltak a tó öntisztulásában. A megmaradt parti nádasok is egyre csökkennek a folyamatos beépítések következtében, nem csoda hát, hogy a Balaton öntisztulási képessége ma már meglehetősen csekély.
Tápanyag pedig érkezik bőven: a befolyó csatornákon, patakokon át a bemosódott mezőgazdasági műtrágyák jelenthetik az egyik legbővebb foszforforrást.
Ezen sokat enyhítene (nemcsak itt, hanem országszerte) a csatornapartok fásítása, ami egyrészt a víz árnyékolását jelentené, másrészt megakadályozná, hogy a környező mezőgazdasági földeket a vízig beszántsák, és így jóval kevesebb műtrágya mosódna be – fejtette ki Szendőfi Balázs.
Sokak szerint a másik nagy tápanyagterhelő tényező a horgászok által a vízbe szórt etetőanyag egyre növekvő mennyisége.
Sajnos mind a mezőgazdasági, mind a horgászati célú halgazdálkodási ágazat lobbija sokat tesz az ellen, hogy a fent említett bejuttatások valós mértékei kiderüljenek. Azonban a jövőben elkerülhetetlen lesz a külső terhelések azonosítása és valós mérséklése, mivel már az idei algásodás és árvaszúnyograjzás is kimutatható negatív hatást fejtett ki a turistaszezon gazdasági mutatóira.
Bár maguk az árvaszúnyogok is a Balaton öntisztulását segítik…(további információ ITT)
(Forrás: green.hu)
(SzK)
