Mert mi adja meg a társasági élet savát-borsát-velejét a programokon kívül? A beszélgetések, a másik meghallgatása, az őszinte érdeklődés, a véleménycsere, a közös együttlét öröme. Telefonon, interneten tartottuk ugyan a kapcsolatot, de az nem pótolta a személyes, társas találkozást.
Miután a Művelődési Házban és társintézményeiben – a Közösségi Házban tart a nyári szünet, és emiatt a Nyugdíjas Ház is zárva van, ezért a nyugdíjas csoportok más megoldást kerestek.
Miről szóltak ezek a találkozók azonkívül, hogy érdeklődtünk egymás hogyléte felől? Az elnökség beszámolt az elmúlt időszakról, pénzügyi helyzetről, további tervekről, remélt programokról.
A Heimatmuseum filagóriája nyújtott ideális találkozóhelyet és befogadta a kertbarátok dr.Luntz Ottokár körét, a Lyra dalkör tagjait és a Bretzfeld-Budaörs Baráti társaságot. Ott találkoztak a Német Kulturális Egyesület tagjai is. Ők szomorúan emlékeztek az elmúlt időszakban elhunyt elnökségi tagjukra.
A Nyugdíjas Pedagógusok remek helyen jöttek össze – a Szikla Falatozóban. Jól esett a zsíros kenyér, citromos limonádéval. De még inkább az, hogy együtt lehettek.
A Sapszon Ferenc kórus egy jól sikerült, vacsorával egybekötött évadzárót, egy régóta várt találkozót tartott az Adler grill-teraszán. Természetesen megünnepelték a moszkvai online kórustalálkozón elért sikerüket is.
A BÖNYPE (Budaörsi Nyugdíjas Polgári Egyesület) a találkozó színhelyét Makkosmáriára tette. A megközelítésre három lehetőség közül lehetett választani: gyalog az erdőn keresztül, ahogy egykor a budaörsiek átzarándokoltak, tömegközlekedéssel, vagy személyautóval. A járványban elvesztették egyik tagjukat, kinek a napokban volt a temetése. Rá emlékeztek az első találkozó alkalmával. Sajnálták, hogy Pista többet nem lehetett közöttük…..
Mottó helyett:
300 évvel ezelőtt , a pestis után a Vármegye házán a főszolgabíró így köszöntötte a megyegyűlés résztvevőit: „Hogy az Úr azon dögletes nyavalyábúl kendtek tisztulását megengedte, legyen áldott szent neve.”
s.k.