Vízkeresztkor Jézus három megjelenésére emlékezünk

2020-01-06 | Budaörs
A napkeleti bölcsek látogatása, Jézus megkeresztelése a Jordánnál és első csodatétele a kánai mennyegzőn - erre emlékeznek január 6-án a katolikusok.

A keresztény ünnep görög neve – epifánia, vagyis megjelenés – arra emlékeztet, hogy Jézus Krisztusban Isten megjelent emberként, eljött közénk és elhozta nekünk az üdvösséget.

Első megjelenés, amikor a napkeleti bölcsek (a “háromkirályok”) meglátogatják a kis Jézust és általuk a pogányokhoz is eljut a Megváltó születésének örömhíre. Máté evangéliuma (Mt 2,1–12) szerint a háromkirályok a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Júdeába, hogy az újszülött kis Jézusnak kifejezzék hódolatukat: aranyat ajándékoztak a Királynak, tömjént az Istennek és mirhát az Embernek. Az evangélium mágusnak nevezi őket, de nevüket nem említi. A hagyomány szerint hárman voltak, a 8. században élt Beda Venerabilis nevüket is említi: Caspar, Melchior, Balthasar – azaz Gáspár, Menyhért, Boldizsár.

A második megjelenés, amikor a felnőtt Jézust Keresztelő János megkereszteli a Jordán folyóban. Jézus ettől kezdve tanítani kezdett. Jézus megkeresztelkedésekor a Jordán folyónál a mennyei Atya szózata kinyilatkoztatta a szeretett Fiút és a Szentlélek galamb képében alászállt Krisztusra. A teljes Szentháromság kinyilatkoztatta önmagát az emberiség előtt.

A harmadik megjelenés, amikor Jézus a kánai mennyegzőn első csodáját teszi. Edesanyja kérésére, az elfogyott bor pótlására első csodatételeként a vizet borrá változtatta (Jn 2,1–12). Jézus ezzel a cselekedettel kinyilvánította isteni erejét: „Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne” (Jn 2,11). Ebben a csodában Isten megmutatja dicsőségét, hogy az embernek segíteni akar, meg akarja menteni és végül meg akarja váltani.
(Forrás: magyarkurir.hu)

Megosztás