• SzeletBurkTegla
  • VizivilágHétkuti
  • Öreg Prés Étterem
  • GeszlerPince
  • hirdessen tatab

Rovatok:

Komárom-Esztergom megye Tatabánya Magazin Környékünk középkori emlékei - Vitányvár
2018-12-19 11:43

Környékünk középkori emlékei - Vitányvár

|

(Vitányvár, forrás:wikipedia - fotó:G-pesti)
Komárom-Esztergom megye rengeteg műemlékkel, látnivalóval rendelkezik, köztük számos várral, várrommal, vármaradvánnyal. Egy körutazás keretében bemutatunk néhányat, talán kedvet csinálunk alaposabb megismerésükhöz is. A mostani ajánlat:

Elhelyezkedése

 

Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, Vértessomló községtől keletre a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, „háromsejtes” elrendezésű, kis területű vár romjait.

 

Vitányvár légifotó.jpg

 

Vitányvár légifotón,   forrás:wikipedia - fotó:Civertan

 

 

A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból látunk a környező dombokra, Vértessomló ésKörnye falukra nézve.

 

 

Vitányvár4.jpg

 

Légifotó,   forrás:wikipedi - fotó:Civertan 

 

 

Adatai

 

A belső várnak két 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek.

 

Az északnyugati torony északnyugati oldalán egy további épületrész is a belső vár része lehetett.

 

További kisebb épületrészek az udvarban a védőfalak mellett helyezkedhettek el.

 

 

Lakótorony az udvar felől,   forrás:wikipedia - fotó:Báthory Péter

 

 

A 20. század végéig mindkét torony a részben falkorona magasságáig (helyenként kb. 15 m magasan) állt, felül a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetők az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és boltozatok nyomai.

 

A belső várat mintegy 4,5 m átlagszélességű falszoros vette körül, a védőfalat kívül árok és sánc övezte, majd 15-20 méterre újabb árok húzódott, ezzel is erősítve a vár védelmét.

 

A Vitányvár.jpg

 

A vár egyik épen maradt fala,   forrás:wikipedia - fotó:Porbóllett

 

Története

 

A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után.

 

Várnagyként a Gutkeled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 1379-ben szerepel iratainkban.

 

Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászlókirálytól adományként is megkapta.

 

1445-ben Újlaki Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta, 1453-ban ismét a Rozgonyiak birtokába kerül.

 

1493-ban Egerváry László horvát báné, majd Egerváry István magtalan halála után, 1512-ben Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíróörökölte.

 

A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába.

 

török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta.

 

Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben azonban már újra a török birtokolta.

 

Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát.

 

18. századtól az Esterházy család tulajdona volt.

 

Anyagát építési célokra használták fel.

 

A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan.    (forrás:wikipedia)

 

A Szép Ilonka-forrás a Vértesben, forrás:wikipedia - fotó: Porbóllett

 

 

 

Vitányvár képe 1 Ft címletű bélyegen (1961) - forrás:wikipedia

 

(fotók:wikipedia)

 

További képeket találhat a várról itt:

 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vit%C3%A1nyv%C3%A1r

 

 


 



 



 


 


 


Nyomtatás
Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.

Ehhez az íráshoz még nem érkezett hozzászólás.
  • KormendiSirko
  • Palló
  • Cserépkályha
  • Jobb hirdessen