http://minalunk.hu Nyomtatás
 
2018-12-14 13:53

A Vértes értékei: A Vértesi Tájvédelmi Körzet 2. - egy kicsit másképp

|

Nemrég írtunk a Vértesi Tájvédelmi Körzetről. Kirándulóknak, túrázóknak ajánljuk az év minden szakában - most egy kicsit másként, kicsit mást - is - megmutatva: növényeket, állatokat, barlangot, elhagyott bányát...egy sor érdekességet!

A Vértes a Dunántúli-középhegységnek a Bakony és a Gerecse közé eső láncszeme.

 

A hegység átlagos magassága 350 méter, legmagasabb pontjai is csak 480 méter körüliek, peremének éles letörése miatt azonban a környező síkság felől megközelítve, magasabb hegység benyomását kelti.

 

A középkorban a Vértest még majd minden oldalról mély fekvésű, mocsaras rétek vették körül.

 

A folyamatos lecsapolások következtében a régi mocsaras rétvilágnak mára már csak a nyomai találhatók meg.

 

Ezeknek a régi vizenyős réteknek az egyik fennmaradt emléke a Vértes lábánál fekvő  Csíkvarsai rét.

 

 

(a fotón a Csíkvarsai rét - forrás:provertes.hu)

 

Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal 1976-ban hozta létre a Vértesi Tájvédelmi Körzetet, mely a hegységből 15.000 hektár nagyságú területet foglal magában.
 
A tájvédelmi körzet megalapításának célja az volt, hogy a Tatabánya, Székesfehérvár, Mór által meghatározott, erősen iparosodott környezetben megőrizze és az utókornak átadható állapotban tartsa a Vértesben és környékén található természeti örökséget.
 
Mik ennek az örökségnek a jellegzetességei? Mindenek előtt az a biológiai sokféleség, a természetnek az a gazdagsága, mely a kedvező környezeti adottságok következtében ezen a viszonylag kis területen kialakult.
 
Ez a nagyfokú változatosság megnyilvánul a földtani felépítésben, a domborzati és kitettségi viszonyokban, valamint a növény- és állatvilág változatosságában is.
 
Természeti értékek
 
Geológiailag a Vértes déli oldala dolomit alapkőzetből épül fel, de az északi Vértesben helyenként magtalálható a dachsteini mészkő alapkőzet is.
 
A dolomitfelszín lepusztulásával, táblás töredezésével meredek letörések, sziklafalak, sasbércek, szakadékok, keskeny szurdokvölgyek alakultak ki, melyek a viszonylag alacsony tengerszint feletti magasság ellenére vadregényes megjelenést kölcsönöznek a Vértesnek.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
a Báraczházi-barlang,  fotó:wikimapia.org
 
A karsztosodás következményeként barlangok jöttek létre a hegységben, melyek közül leghíresebb a csákvári határban található Báracházi barlang. Ennek feltárása során a barlangi üledékben 10 millió év növényi lenyomatait és állati csontmaradványait találták meg a kutatók.
 
A Vértes hegység korábban híres volt gazdag bauxit lelőhelyeiről, melyek azonban ára már kimerültek. A bauxitbányászat története és emlékei áttekinthetők a Gánt-Bányatelepi Bauxitbányászati Múzeumban.
 
 
http://dozo.hu/2009/var/resizes/2009-05-31_Gant_Bauxitbanya_1.jpg?m=1380645445
 
(a képen a Gánti Bányamúzeum) 
 
A visszamaradt bauxit-külfejtésekben, mint nyitott könyvben tanulmányozhatók a különböző korokban lerakódott földtani rétegek. A geológiai érdekességek bemutatására szolgál a Bauxitbányászati Múzeum mellett létesített Bauxitföldtani Park tanösvénye.
 
A Vértes északnyugati pereme, Oroszlány-Pusztavám térsége barnaszén lelőhelyeiről híres.
 
 
 
(egy volt külszini szénbánya Pusztavám közelében, /ma horgásztó/ a Vértesben- fotó:www.geomania.hu) 
 
A Vértesben a domborzati formák változatossága ritka fajokban bővelkedő növénytakaró kialakulásához vezetett. Máshol igen ritkán fordul elő, hogy a legkülönbözőbb növénytársulásokat találjuk meg egymástól igen kis földrajzi távolságra.
 
A Csíkvarsai rét kiszáradó láprétjének vizes élőhelyét légvonalban csak néhány száz méter választja el a csákvári Haraszt-hegy szélsőségesen száraz, mediterrán jellegű dolomit sziklagyep társulásától.
 
Karsztbokorerdők, molyhostölgyes cseresek, gyertyános tölgyesek és bükkösök is előfordulnak egymás szomszédságában, a változatos terepviszonyok és mikroklíma által számukra meghatározott helyen.
 
Így fordulhat elő, hogy a szűk, mindig árnyékos, hűvös völgyekben olyan jégkorszaki maradvány növényfajok forduljanak elő, mint például a medvefül kankalin, melynek valódi termőhelye a Kárpátok hűvös éghajlatú havasi rétje.
 
http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/c/c4/Pierwiosnek_%C5%82yszczak_Primula_auricula_RB2.JPG
 
(a képen: medvefül kankalin)
 
A déli kitettségű meleg, napsütötte, fagyoktól védett termőhelyeken pedig a keleti gyertyán található meg, a jégkorszak előtti melegebb éghajlatú időszak emlékeként. Ennek a növénynek mai viszonyok közötti szokásos termőhelye az Adriai tenger mellékének mediterrán klímája.
 
De megtalálható a Vértesben az atlanti-szubalpin klímahatást tükröző erdei ciklámen is, tovább gazdagítva a sokarcú növényföldrajzi képet.
 
Botanikailag rendkívül érdekesek a lisztes berkenye és barkóca berkenye között elhelyezkedő úgynevezett berkenye átmeneti kisfajok, melyek közül sok egyedül a Vértesben található, itt is korlátozott egyedszámmal.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Barkócaberkenye - forrás:wikipedia - fotó:Rosenzweig 
 
 
Az állatvilág különlegességei közül leginkább említésre méltóak az Európa-szerte kipusztulással fenyegetett nagy ragadozó madarak, mint például a parlagi sas és a kerecsen sólyom.
 
A Csíkvarsai rét vizes élőhelyeinek jellegzetes és igen ritka fészkelői a parti madarak és a guvat-félék, a bíbic, a piroslábú cankó, a nagy goda, a nagy póling, a sárszalonka, a pajzsos cankó és a törpe vízicsibe.
 
Almost! (6165018831).jpg
 
(a képen: törpe vizicsibe  - forrás:wikipedia, fotó:Peter Jacobs)
 
Az alsóbbrendű állatok közül megemlíthető egy mediterrán elterjedésű százlábúfaj, az öves skolopendra, mely az országban egyedül a Vértesben fordul elő.
 
Természetvédelmi kezelés, főbb veszélyeztető tényezők
 
Legfőbb veszélyforrás a természeti értékek kiaknázására irányuló törekvés, mely az értékek megsemmisülésének, károsodásának veszélyeit rejti magában.
 
A külszíni bauxit- és szénbányászat a földfelszín lesüllyesztésével a környező területek növényvilágát is károsítja.
 
Az intenzív, nyereségcentrikus erdőgazdálkodás törekvései sem kedveznek a természet sokszínűségének.
 
A vadgazdálkodási célból túlzott létszámban tartott vadállomány az erdőgazdálkodás és a természetvédelem számára is érzékeny károkat okoz.
 
Legfontosabb a Vértes páratlanul gazdag, sokarcú jellegének megőrzése. Ezen belül különös figyelmet kell fordítani a szélsőséges termőhelyek erdeinek védelmére, a fokozottan védett ragadozómadár fajok állományának megőrzésére és fejlesztésére.
 
Kiemelt feladat még a Vértes lábánál található maradvány láprétek (Csíkvarsai rét) vízrendszerének természetvédelmi szempontú vízrendezésével, ezen ritka élőhelyek rekonstrukciója.
 
Kultúrtörténeti értékek
 
A Vértesi Tájvédelmi Körzet és közvetlen környéke bővelkedik történelmi és kultúrtörténeti látnivalókban is. A középkori eredetű csókakői vár ormáról kitűnő kilátás nyílik a környező szőlőkre, a Móri-árokra és a szomszédos Bakony hegységre.
 
A Vértes egyik gyöngyszeme Vérteskozma. A település még jelenlegi formájában is őrzi az egykori telepes falu fésűs beépítési módját és építészeti hagyományait.
 
A falu a második világháború után többször elnéptelenedett. Először a német ajkú lakosság kitelepítése, majd a bányászati munkalehetőségek megszűnte miatt. A gyönyörű, csendes völgyben fekvőfalu házait a környező városok lakói hétvégi ház céljára megvásárolták és dicséretes módon eredeti stílusban állították helyre, aminek következtében egy hangulatos, kedves műemlék jellegű üdülőfalu jött létre.
 
A tájvédelmi körzet a turista útvonalak mentén szabadon látogatható. A Vértes sokszínű természeti és kulturális öröksége csak társadalmi összefogással őrizhető meg, mely feladatban minden kedves látogatónk támogatására számítunk.
 
A természetben járva ne feledje e jelmondatot: Csodáljuk szépségét, óvjuk épségét!
 
Ajánlott túraútvonal
 
Ha a Vértes különleges geológiai és botanikai értékeit szeretnénk megismerni, legcélszerűbb, ha felkeressük a Csákvár melletti Haraszt-hegyen kiépített tanösvényt.

Képtalálat a következőre: „móri-árok”
 
(a képen a Móri-árok  -  kektura.klick.hu)
 
 
A tanösvényről ismertető füzet a csákvári Vértes múzeumban szerezhető be.
 
 
http://vertesmuzeum.hu/wp-content/uploads/2015/06/vm002a.jpg
 
( a képen a csákvári Vértes Múzeum)
 
A mintegy 3,5 kilométeres útvonalat végigjárva megismerkedhetünk a Déli-vértes ritka szubmediterrán növényvilágával, tájképi- és ha jól figyelünk, állattani érdekességeivel.
 
Kérjük, hogy a különösen értékes, fokozottan védett területen a kijelölt ösvényről ne térjenek le.    (forrás:www.dinp.nemzetipark.gov.hu)
 


 
 A Geszner-ház Csákváron  - provertes.hu
 
 
 
 
 


 


 


Hozzászólás beküldéséhez lépjen be felhasználónevével. Amennyiben még nem regisztrált felhasználó, itt regisztrálhat!

Bővebben kifejtené véleményét? Írását küldje el szerkesztőségünk e-mail címére.