A kiállítás számokban: 75 ezer négyzetméter, 8 pavilon és megannyi további helyszín.
A 2021-es év legnagyobb természeti kiállítása éppúgy foglalkozik a vadászattal, mint a természet védelmével, a vizes élőhelyekkel, a természetmegőrzéssel és annak jövőjével, a biodiverzitással, a fenntartható természethasználattal, vagy például a solymászattal, az orvvadászattal, a gasztronómiával és az innovációval.
Diorámák, filmek, élőállat-bemutatók, világrekord és különleges trófeák segítenek megismertetni Földünk egyedülálló élővilágát.
A budaörsiek saját szemükkel győződhettek meg arról, hogy a kiállításra nagyon sokan voltak kíváncsiak. Számos iskoláscsoport érkezett folyamatosan. Családok jöttek kisebb-nagyobb gyermekeikkel. (Mára a látogatók száma meghaladta a több mint fél milliót.)
A Hal,Víz, Ember kiállítás bejárata előtt hosszú sor várakozott. Oda később visszamentünk.
A G pavilonban időztünk legtovább. Ott a földrészek jellegzetes állatait láthattuk természetes környezetükben, igényes kivitelezésben.Külön csarnokban mutatkoznak be a világ minden tájáról érkező nemzetek is.
A vadászati világkiállítás nem csak a fegyverekről, a kitömött állatokról szólt. Tartalmi-szakmai értelemben két pillére van: egyfelől a sok ezer éves emberi civilizáció szerves részét képező vadászati kultúra bemutatása, másfelől pedig a vadászat mint felelős és nélkülözhetetlen emberi tevékenység elhelyezése az ökológiai fenntarthatóság, a vad- és élőhelymegőrzés keretében. Szakemberek állítják: vadászat nélkül nincs fenntartható természetgazdálkodás és ökológiai értelemben sikeresnek tekinthető élőhely- és állatvédelem.
Megpihentünk a a gasztronómiai sétányon és erőt gyűjtöttünk, miután megebédeltünk a vad- és halételek étvágygerjesztő kínálatából. Bár az árak borsosak voltak, de egy ilyen alkalommal nem sajnáltuk rá a pénzt.
Kellemes fáradsággal szálltunk a hazafelé tartó buszra.
s.k.