A zsámbéki Zichy-kastélyban írták alá a budaörsiek szerződését

2021-04-20 | Budaörs
Budaörsöt 1720-ban telepítette újra gróf Zichy Péterné gróf Bercsényi Zsuzsanna, a szerződést a budaörsiekkel férje zsámbéki várkastélyában írta alá 1721. április 21-én. Miért ő volt az aláíró és mi történt az épülettel azóta?

Gróf Bercsényi Zsuzsanna

Gr. Bercsényi Zsuzsanna (1691–1745) 1708-ban kötött házasságot gr. Zichy Péterrel, Budaörs akkori földesurával. A település életében a grófnő akkor jutott jelentős szerephez, amikor férje, az adósságot adósságra halmozó Zichy Péter által zálogba vetett Budaörsöt 1719-ben a maga nevére váltotta vissza, s ily módon a helységnek – 1745-ben bekövetkezett haláláig – földesúrnője maradt. Budaörs városi könyvtára 1997 óta az ő nevét viseli.

A zsámbéki várkastély

A várat az 1100-as évek végén kezdték építeni, a XIV-XV. században lett végvár. A Zichy kastély helyén a XII. században Aynard lovag földvára állt, majd az 1200-as évek elejére kiépült a kővár, ahol az évszázadok során királyok, hadvezérek, országnagyok fordultak meg vadászni, tanácskozni az ország sorsáról. 1541-ben Buda várának megszállásával egy időben Zsámbékot is elfoglalta a török. A harcok során a vár is és a templom is erősen megrongálódott.

A hódoltság másfél évszázadának végét Buda felszabadítása jelentette. Ennek egyik mellékhadszíntereként Bottyán János és vitézei a Zsámbékon keresztül vezető úton megleptek és szétvertek egy Buda felé vonuló török lovas egységet. A viharos csetepatékban súlyosan megsérült épületet a Zichy főnemesi család vásárolta meg, akik maradványainak felhasználásával megépíttették a napjainkban látható barokk stílusú kastélyt.

A Zichy család egyemeletes kastélyt építtetett saroktornyokkal és újratelepítette Zsámbékot – elsősorban sváb és frank telepesekkel. A zsámbéki kastély és uradalom azonban 1766-ban a Királyi Kamara tulajdona lett. Száz évig lakatlanul omladozott, már a lebontásának a gondolata is felmerült. Ekkor a helyi iparosok és parasztok elöljárósága úgy döntött, hogy megvásárolják a kastélyt és megmentik a bontástól. A felújításra nem maradt pénzük, ezért 1904-ben a svájci Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek rendjének adták át az egyemeletes épületet, akik cserébe vállalták a helyreállítást.

Rendjük tartományi házává alakították át a kastélyt, melyet négyzetes épülettömbbé bővítettek. A nővérek 1905-ben a felújított kastélyban kezdték meg a zsámbéki gyerekek elemi és polgári iskolai oktatását. 1924-re az épület kicsinek bizonyult, ezért a kastélyt kétemeletes épületté bővítették. A várkastély ezután is oktatási célokat szolgált.

1949 után a szocialista államosítást követően mezőgazdasági, majd tanítóképző főiskola működött falai közt. 1993-ban a Keresztes nővérek visszakapták az épületet, ahol az Apor Vilmos Katolikus Főiskola működött. 2006. augusztus 1-től az intézmény fenntartója a Premontrei Kanonokrend Gödöllői Perjelsége. A rend 1220 óta jelen van a településen. A mindenki által ismert, késő román stílusban épült “zsámbéki romtemplom” építői ők, a “fehér barátok” voltak. Keresztelő Szent János tiszteletére alapították a monostort. Ezért a mai iskola névadó szentje is ő.

2020. januárjában megújult és új épületszárnnyal bővült a premontrei iskola épülete, az egykori Zichy-kastély. (Több forrásból)
SzK

Megosztás