Akiről utcát neveztek el Budaörsön

2020-07-14 | Budaörs
Ki is volt Vasvári Pál, akiről utcát neveztek el városunkban? Vasvári Pál, eredeti nevén Fejér Pál; író, történész, pedagógus, filozófus, politikus, forradalmár, a „márciusi ifjak” egyik vezéralakja, honvéd őrnagy. 1826. július 14-én, ma 194 évvel ezelőtt született.

Elemi iskolai tanulmányait Hajdúböszörményben végezte, majd 1837-től a nagykárolyi piarista gimnáziumba került. Itt mindvégig első eminens,  a Károlyi grófok támogatták, házitanítóként is működött gróf Károlyi Lajos gyermekei mellett. Mint legkiválóbb tanuló ő búcsúzott tanáraitól évfolyama nevében. 1843-ban a Károlyi grófok támogatásával beiratkozott a pesti egyetemre, ahol bölcsészet szakon történelmet és természettant hallgatott, de idővel Horvát István hatása miatt teljesen a történelemnek szentelte magát. Már egyetemi hallgatóként vezérszerepet vitt az ifjúság körében. 1847-ben a Teleki Blanka által alapított nevelőintézetbe került tanárnak. Ugyanebben az évben kezdte el használni a Vasvári nevet, s az 1848. január elején megjelent Történeti Névtár című művében a kiadó, Magyar Mihály már Vasvári Pálként szerepelteti nevét.1848. március 15-én a kitörő forradalom vezetői között tevékenykedett, fontos szerepe volt a 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében is. Petőfi a forradalom nevében lefoglalt nyomdagép mellett emlékezetből írta le a Nemzeti dal mámoros sorait. Vasvári ollóval a kezében várta egy-egy újabb versszak megszületését, felszabdalta a papírt, hogy gyorsabban dolgozhassanak a betűszedők. Ő üdvözölte hivatalosan a Batthyány kormány Pozsonyból, az országgyűlésről április 11-én Pestre érkező tagjait.

A kormány munkájának megkezdésekor titkári állást kapott Kossuth pénzügyminiszter mellett. Amikor Jellasics horvát bán szeptemberben katonai támadást indított Magyarország ellen, Kossuth néhányszor polgári futárszolgálattal is megbízta őt. Jellasics fenyegető támadásának hatására otthagyta nyugodt állását és Kossuth jóváhagyásával Somogyba indult, hogy a népfelkelőket segítse.

„A gyermek egyedül nem képes útnak indulni, vezetőre van szüksége. Kiskorú nemzetnél ez alapja a fővezéri hatalomnak. A népet vezeti egy tapasztaltabb, okosabb férfiú. A tömeg ragaszkodása egy ily vezérhez igen természetszerű. Nála látják elrejtve jövőjök kulcsait, gyermeki bizalommal simulnak hozzá. Olyan e vezér, mint a mágnesvas, melyre az apró vasporszemek köröskörül ráragadnak. Lehet-e bűnről vádolni e delejvasat azért, hogy annyi apró porszemet magához láncol? A keblében rejtett erő láthatlan hatalma vonzza magához e kis részeket, s ezek önkéntesen simulnak hozzá. Tapasztalatlan népnél vezér csak az lehet, ki ily benső varázserővel bír.”

1849 elején Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékben szabadcsapatot verbuvált, és ennek vezetője is lett, katonaként azonban nem volt eredményes. Erdélyben, a Gyalui-havasokon az Avram Iancu vezette román felkelők megölték, halála pontos dátumát illetően eltérőek a vélemények, földi maradványai nem kerültek elő. Élt 23 évet.

 Én is ott járok a viharos események közt, mint Plinius egykor a Vezúv hegy tűzokádásánál, a természet roppant tüneményét vizsgálva, hogy az utókornak leírja… s míg az utókorról gondoskodott, a lávatömeg őt eltemeté… (Naplomból)

forrás:wikipédia

s.k.

Megosztás