Most jött el az ideje, hogy felidézzük a minalunk-on 2011-ben megjelent beszélgetést és nagy-nagy köszönettel búcsúzzunk Lipták doktortól, de csak mint a Kaszinó vezetőjétől:
(Hogy kezdődött a Polgári Kaszinó tevékenysége?)
„Először a Kerék vendéglőben találkoztunk, majd az Ifjúsági Klubban és amikor személy szerint én vettem át ezt a tevékenységet, akkor kerestem meg az Adlert és alakult ki a kapcsolat.
Mindig meghívunk Magyarországon vagy a Kárpát-medencében élő, vagy a világ magyarságát képviselő vezető személyiségeket, akik a kultúra, politika és a tudományok területén egyedülállót alkottak és akik részt tudnak venni és irányt tudnak mutatni a fejlődésben. Olyan emberekről van szó, akik között vannak professzorok, társadalomtudósok, szociológusok, közgazdászok. Azt mindig a hallgatóság létszámán mérjük le, hogy milyen érdekes témát választottunk ki.
A rendezvények és előadások ingyenesek, minden évben hat rendezvényt tartunk: hármat az év első 4-5 hónapjában, hármat az év utolsó 3 hónapjában. Júniustól szeptemberig szünetet tartunk, ilyenkor mindenki inkább a saját családjával van elfoglalva…
– Önben honnan van ez a közéleti indíttatás?
– Azt hiszem, hogy amióta megszülettem, egyhuzamban érdekel a közélet. Érdekel a nemzet, érdekel a haza és minden, ami a patriotizmussal kapcsolatos. Az én családom mindig foglalkozott a nemzet kérdéseivel, az egyik nagybátyám például Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt a II. világháborút megelőzően parlamenti képviselő volt és Bajcsy-Zsilinszky Endrével együtt foglalt állást az akkori német, világégést hozó törekvésekkel szemben. Lipták részről a nagyapám Magyarország második műszaki doktora volt, államtitkárként egész életét a magyarság ügyének szentelte. De mondhatom a bátyámat, azt az USA-ban élő Lipták Bélát is, aki a Bős-nagymarosi gát ellenzői között az egyik vezéregyéniség volt.
Jómagam 1956-ban, 16 évesen szintén részt vettem a forradalomban és a családom tagjai is oly mértékben vették ki a részüket a szabadságharcban, hogy mindenkinek emigrálnia kellett, csak én maradtam itthon. Az egyetlen ember vagyok, aki ma Magyarországon a családomból Lipták név alatt él.
– Milyen szakmát választott magának?
– Okleveles gépészmérnök vagyok, épületgépész, hőenergetikával foglalkoztam, foglalkozom még ma is. Hőenergetika szakterületen doktoráltam le. A Műegyetemet végeztem el, utána egy munkahelyen dolgoztam 30 évig. Ott a legalacsonyabb szinttől eljutottam a legmagasabb szintig, ez a Fővárosi Távfűtőművek, ennek lettem az utolsó tíz évben műszaki igazgató-helyettese, innen vonultam nyugalomba
– Hogyan lett Önből filmproducer?
– Azt hiszem, hogy a legnagyobb probléma a mi életünkben ott van, hogy a mi generációnk nem merte elmondani a véleményét a gyerekeinek, mert a kettős nevelés az egy nagyon rossz nevelési forma. Ennek megfelelően a mai fiatalok nem nagyon tudják azt, hogy a XX. század magyar történelme hogyan is zajlott le. Ma már a történelemtanárok többsége sincs tisztában vele, mert az egyetemen ők is hazugságokat tanultak és nem tudnak mást átadni. Ezért nagyon fontos volna az, hogy a ma iskolába járó fiatalok megismerjék a valódi XX. századot: a valódi Trianont, a felmagasztalt proletárdiktatúra valódi ocsmányságait, a valódi II. világháború, majd a utána kialakult kommunizmus szörnyűségeit: Recsket, Kistarcsát, az Andrássy út 60-t és minden mást is.
Így született meg a film, „1956” címmel. Öt évvel ezelőtt, 2006-ban nem tudtuk lejátszani, mert egy televízió sem merte vállalni a bemutatását. Most jutottunk el, hála Istennek, odáig, hogy ezt a filmet a Duna TV a világ magyarsága számára elérhetővé tette. Többször is lejátszották.
Mit tettünk még 2006-ban? Az volt a célunk, hogy a filmet a Kárpát-medence összes magyar iskolájába eljuttassuk október 23. előtt, hogy az 50. éves évforduló előtt mindenhol le lehessen vetíteni. Ez pedig nagy munka, hiszen 3500 iskoláról volt szó. Ezek egy része nem Magyarországon van, nem lehet egy címjegyzékből kikeresni azokat. Meg kellett keresni a segítő partnereket, akik révén sikerült mindenhová eljuttatni a DVD-ket. Magyarországon csak a felekezeti, a történelmi egyházak által fenntartott iskolákba került el a film, nekik adtunk egy- egy kópiát, nekik volt módjuk ezt lejátszani.
Nagyon jó volt olvasni a visszacsatolásokat, a gyerekek leveleit. Csodálatos volt látni, amikor a gyerekek lerajzolták, amit a filmben láttak. Amikor saját élményeikként, a nagyszüleikkel történteket leírták nekünk.”
Ennyi az idézet. Dr. Lipták Andrástól barátai, tisztelői 2019. szeptember 24-én, kedden 17.30-kor búcsúznak a PostART kulturális színtérben (Budaörs, Ébner köz – Clementis utca sarok), ezt követi 18.00 órakor Kiszelly Zoltán: Lesz-e lényeges változás az EU működésében? Új erőviszonyok c. előadása.
Helybiztosítás: fejeregyhazis@gmail.com
SzK
